Második Hullám tréning - 2012. május 18-20. Balmazújváros

2012. május 18. és 20. között az AGRYA szervezésében a Második Hullám programban érdekelt fiatalok közül körülbelül húszan farmlátogatásokkal és helyi népművészeti érdekességekkel tarkított tréningen vettek részt Balmazújvárosban. A találkozó képzési része az „Európa, több mint gondolnád” címet kapta.

 

 

Szállásunk a hortobágyi puszta szélén lévő mezővárosban, Szanka István tagtársunk családja által üzemeltetett három napraforgós falusi szállásadó helyen volt, a Sziki-portán. A ház hangulatos megjelenése régi parasztházakra emlékeztet, mely a kényelmes és modern elemekkel ideális helyszíne volt találkozónknak. Pénteken délig mindannyian megérkeztünk a szállásra, majd rövid pakolás, beszélgetés után a városban élő Mihalkó Gyula kalapkészítő népi iparművészhez látogattunk. Az országban ma már ő az egyedüli, aki bárány gyapjúból hagyományos kézi szerszámokkal kalapokat készít. Mesterségét édesapjától és nagybátyjától tanulta, akiket szintén őseik tanítottak a kalapkészítés rejtelmeire. Gyula bácsi a tizenegyedik „kalapos” generáció a családban, és büszkén mondta, hogy már az ő fia is eltanulta a mesterséget tőle. Műhelye előterében a kalap történetét mesélte el, melyet a kiállított sok-sok kalappal könnyen tudott prezentálni. A fejfedők jól mutatták viselőjének társadalmi hovatartozását, és munkakörét. A sokféle kalap közül leggyakrabban hortobágyi pásztorkalapokat készít, ezen túl süvegeket, paraszt és polgári kalapokat, valamint népitáncos és suvenir mini kalapokat. A munkafolyamatokba is betekinthettünk: a Népművészet Mestere címet elnyerő Gyula bácsi megmutatta a gyapjú szétverését majd összegyúrását, a fakpóna használatát, a gyapjú fakba eresztését. Elmondta, hogy ez után filcolással és nemezeléssel kúp alakot állít össze, forró vízben gyúrja a tompot, melyet formára húz, megszárít, befest, majd újra szárít, keményít, formáz, végül levasal. Ezután következik a bevarrás és díszítés, majd a glancolás (számunkra is furán hangzott a sok idegen szó, de a mester mindent pontosan elmagyarázott). Egy kalap így körülbelül másfél nap alatt készül el. Ennyi új ismerettel gazdagodva visszatértünk szállásunkra, ahol a tréner megkezdte a képzés tartását. Először bemelegítő feladatokat kaptunk, majd egyre mélyebben ástuk magunkat Európa megismerésébe, mindezt az úgynevezett „nem-formális” tanulási módszer eszközeivel. A képzés után kötetlen beszélgetés vette kezdetét, miközben egy-egy bográcsban a hely jellegzetes pásztor-étele a slambuc, valamint szürkemarhapörkölt készült, míg a kemencében kenyérlángos sült. Az este folyamán a balmazújvárosi Kadarcs Népzenei Együttes négy tagja szólaltatta meg citerán a környék népdalait, színvonalas játékukat és éneküket sokáig hallgathattuk, egy-két ismerős dalnál velük együtt énekelve.

Szombaton reggeli után folytattuk a képzést, az előző napi témát fejtegettük tovább, kicsit más szemszögből: Európa értékeit kerestük, valamint azon gondolkodtunk, hogy mi mindent köszönhet a világ Európának. Megvitattuk, hogy kik Európa hősei, kik azok a személyek, akiknek Európa köszönhet sokat. A kora délutáni ebéd elfogyasztása után csapatunk kisbuszra szállt, hogy néhány gazdaságot látogasson meg a közelben. Először a Licsi Bt 90 ezres baromfi-telephelyére mentünk, ahol Szanka Gábor várt minket. A régóta baromfineveléssel foglalkozó szakember lányával, Vrancsikné Szanka Líviával vezeti a telepet, de veje, Vrancsik András is besegít a munkákban. Pont az övé volt a következő meglátogatott gazdaság, mely juhászattal foglalkozik, jelenleg körülbelül hétszázas állományt tudhat magáénak. A körbevezetés alatt nem volt nehéz nem észrevenni András két pici gyermekét, akik végig velünk tartottak a gazdaságlátogatásokon: öröm volt nézni őket, ahogy a bárányok között szaladgáltak, felmásztak a traktorra, a juhok elé vasvillával szénát tettek – itt ismét átérezhettük, hogy az ilyen, vidéki gyermekkor nem hasonlítható össze a videojátékon és számítógépen felnövő gyerekek életmódjával, mivel a természetközelség sokkal többet ad annál.... A juhászat megtekintése után megnéztük Andrásék néhány szántóját, többek között repce, siló-kukorica és lucerna táblákat, valamint Szanka Pisti búzáját, mely ottlétünkkor virágzott. A határszemlén is sokat tanulhattunk, kérdéseinkre a fiatal gazdák készségesen és kimerítően válaszoltak. Utolsó állomásunk szintén a Második Hullám csapatát erősítő Barak Nóri családjának tanyája volt, ahol édesapja nagy szeretettel fogadott minket. Megmutatta a tanya körüli gazdasági épületeket, gépeket, a fű nyírásáért felelős néhány juhot, miközben gazdaságuk profilját ismertette. Családjuk 250 hektáron gazdálkodik, a hagyományos szántóföldi kultúrákon túl a konzervipar részére zöldborsót és csemegekukoricát is termelnek. Ez sokunk érdeklődését felkeltette, ami sok technológiai kérdést vonzott maga után – ezek közül természetesen egy sem maradt megválaszolatlanul. Már fél nyolc is elmúlt, amikor csapatunk ismét útnak indult: Debrecennek vettük az irányt, a cívis városon keresztülhaladva megérkeztünk a Látóképi Csárdához, ahol az aznapi – kimondottan ízletes és bőséges – vacsoránkat fogyasztottuk el. Innét a szállásunkra buszoztunk, ahonnét sajnos néhány ember már hazaindult. Másnap reggel korán keltünk, együtt elfogyasztottuk a reggelit, majd páran autóba ültünk, és kimentünk Szanka Pistiék telephelyére, hogy megnézzük a gépállományt. Itt kis időt eltöltve ismét a Sziki-portára vezetett utunk, immáron utoljára a hasznos és tartalmas hétvége folyamán. Miután mindenki elköszönt mindenkitől, szinte azonos időben hazaindultunk, üresen és csendben hagytuk ott a portát, melyet a két nap alatt megtöltöttünk élettel.

Mindannyian jó élményekkel távoztunk, hasznosnak ítéltük a képzést, érdekesnek a gazdaságlátogatásokat, és kiválónak a vendéglátást. Az érzés, hogy sok mindent kaptunk az ott töltött idő alatt; önmagáért beszél, reméljük csapatunk is hagyott ott valamit magából. Ezúton is szeretnénk megköszönni Szanka Pistinek és családjának a szervezést és a szállást, a gazdáknak a munkájuk és javaik bemutatását, és mindenkinek, aki bármit is hozzátett a hétvége létrejöttéért. Továbbá köszönet illeti az AGRYA vezetését is, a program támogatásáért és koordinálásáért.
 

Nyomtatóbarát változatPDF változat