2012 elején kötött együttműködési megállapodást az OTP Bank a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségével, aminek keretein belül a pénzintézet agrárágazati igazgatósága egyebek mellett támogatást nyújt az AGRYA egyes programjaihoz. A támogatás hátteréről és céljairól, illetve a pénzintézet agrárfinanszírozással kapcsolatos elképzeléseiről Szabó István, az OTP Bank ingatlan, kisvállalkozási és agrár divíziójának igazgatója beszélt a Fiatal Gazda Hírlevélnek.

– Finanszírozói szemmel milyennek látják általában a mezőgazdaság-élelmiszeripar helyzetét?

– Az OTP Banknál néhány évvel ezelőtt döntés született arról, hogy a stratégiai ágazatok közül kiemelt helyen kezeljük a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, és meghatározó szerepet céloztunk meg az agrárfinanszírozásban. Bár ezzel eleinte a piaci hangulattal szembe mentünk, akkor növelve részesedésünket az agrárium finanszírozásban, amikor a vállalati hitelezés összességében csökkent, a döntés azóta helyesnek bizonyult. Meggyőződésünk, hogy megfelelő termékekkel, üzleti stratégiával és kommunikációval lehet piacokat szerezni, és az ilyen,  korszerűen gondolkodó és működő vállalkozások előtt van jövő ebben az ágazatban is. A mi tapasztalataink alapján egyébként a pénzügyi ismeretekben és a vállalkozások versenyképességében a fő választóvonalat nem annyira az agrárvállalkozók életkora jelenti, mint a tevékenyéségi kör és az üzemméret.
A mezőgazdasági termelők finanszírozásában összességében jók a tapasztalataink, a gazdák jellemzően az átlagnál jobb adósok, de nagyon különböző a növénytermesztő és az állattenyésztő gazdaságok helyzete. A növénytermesztőknél leginkább a hektikus bevételi rendszert kell figyelembe venni, az állattenyésztésben azonban jellemző a krónikus tőkehiány és a fejlesztési lehetőségek bizonytalansága. Itt jelentős, számításaink szerint az elkövetkező hét évben legalább 1000 milliárd forintot kitevő beruházásra lenne szükség a versenyképesség megszerzéséhez vagy megtartásához, aminek egy részét a banki finanszírozás adhatná. A feldolgozóiparban is komoly gondok vannak, hosszú ideje csökkenő tendenciát mutat az árbevétel-arányos nyereség alakulása, itt nehéz optimistának lenni.
Az elmúlt húsz évben az agrárium kibocsátását nézve a világ jelenleg nagyjából 140 százaléknál tart a '90-es évek bázisához viszonyítva, míg Magyarország 80 körül, azaz sikerült szembementünk a világtendenciával. A különbség egy részét indokolhatják a statisztikában nem megjelenő feketegazdaság, a szabályozói környezet vagy a gazdaságpolitikai hatások, de ekkora különbség összességében teljesen indokolatlannak látszik az adottságaink ismeretében. Ezért is tartjuk nagyon fontosnak, hogy végbemenjen egy alapos szemlélet- és generációváltás a magyar mezőgazdaságban. És ezért is riasztó az a tény, hogy az egyetemeken egyre kevesebben választják a klasszikus agronómiai vagy élelmiszeripari tanulmányokat.

– Milyennek látják a fiatal gazdák helyzetét, illetve milyen eszközökkel tudják elősegíteni a generációváltást?

– Nagy veszélyt jelent az az Európa-szerte tapasztalható jelenség, hogy különböző okok miatt nagyon nehezen halad a fiatalabb generációk bevonása a termelésbe, nem is csak az agráriumban. Magyarországon emellett az elkövetkező néhány évben szinte egyszerre öregszik ki egy teljes generáció az agrárcégek menedzsmentjéből, de ennek ellenére az utódlás kérdése sok helyen egyáltalán nem megoldott, nem hoztak időben döntést a vezetés második vonalának kiépítéséről. Finanszírozói oldalról ez annyit tesz, hogy növekszik a humán kockázatok szerepe a vállalatok jövőjében, így a fiatalok bevonása és az általuk vezetett vállalkozások sikere hosszabb távon számunkra is fontos – ezért is tartjuk fontosnak az AGRYA támogatását, a rendezvényeken való megjelenést. De nagyon fontos az is, hogy milyen kép él a társadalomban a mezőgazdaságról és a termelőkről. Bár összességében úgy tűnik, hogy ez pozitív irányban változik, az agrárium megítélésében még mindig vannak pejoratív felhangok, és sok félreértés él a köztudatban a gazdálkodókról. A szükséges szemléletváltozás elősegítésében megítélésünk szerint az AGRYA az egyik legerősebb hazai szervezet, és a Vesd Bele Magad, a Vidék Kaland, és más kezdeményezések képesek a mezőgazdasággal kapcsolatosan hatékonyan, széles körben pozitív üzenetet közvetíteni.