A Fiatal Gazda Hírlevél jogi rovatát vezető Dr. Törőcsik Attila ügyvéd alábbi írásában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a zömében fiatal gazda elutasított pályázók között évek óta húzódó jogi probléma – vélhetően hamarosan végleges – megoldásával foglalkozik.

Az MVH több jogcím (mezőgazdasági termékek értéknövelése, turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások, öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése, fiatal mezőgazdasági termelők indulásához igényelhető támogatás) esetében előszeretettel alkalmazta a kettős elutasítási indokot, ahol a második indok a forráshiány volt.

Az elutasító határozatokban az MVH minden esetben rögzíti, hogy mennyi volt a minimum szakmai pontszám (pl.: 100 pont) és ebből pályázó mennyit ért el (pl. 94 pont). Ezt követően egy félmondatot még – csak úgy mellékesen – odaírtak, miszerint az ügyfél kérelme forráshiány miatt elutasításra került.

Természetesen jogászoknak kezdettől fogva gyanús volt ez az eljárás, erősen éltünk a gyanúperrel, hogy a forráshiány csupán azért szerepel az indoklásokban, hogy az ügyfél jogorvoslati jogát megvonják. Nyilvánvaló, hogy az MVH rendszerén belüli – illetékmentes – fellebbezéssel sokkal több ügyfél élt volna, mint az első ránézésre pénzbe kerülő, macerásabb bírósági felülvizsgálattal. A határozatok rendelkező része segített is a megtévesztésben, mindig odaírta az MVH, hogy a bírósági eljárásnak mennyi az illetéke, ez jelenleg 30.000 forint. Azt már természetesen nem írták oda, hogy a per illetékfeljegyzési jogos – ez azt jelenti, hogy a költségeket kizárólag vesztés esetén kell a NAV által kiküldött csekken befizetni, előre nem kell leróni! Sőt, nincs ügyvédkényszer sem, a laikus ügyfél is elkészítheti a keresetlevelet. Több év tapasztalata alapján kijelenthetem, hogy ezen ügyfelek az idéző végzés kézhezvételekor, de legkésőbb az első tárgyalás után ügyvédhez fordultak. A Kúriai felülvizsgálati eljárásában már él az ügyvédkényszer elve, de ott is csak vesztés esetén kell kifizetni a 70.000 forintos illetéket.

Évek alatt kialakult az egységesnek mondható bírói gyakorlat, miszerint az MVH jogellenesen hivatkozik a forráshiányra is. Az MVH ebbe nem törődött bele. Konkrétan a Szegedi Törvényszék egy tavaly őszi ítéletét támadta meg az MVH a Kúrián rendkívüli jogorvoslattal – felülvizsgálati kérelemmel –, ez „véletlenül” éppen egy turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez nyújtandó támogatások jogcím volt.

A Kúria a Szegedi Törvényszék ítéletét helyben hagyta.

A Kúria kimondta, hogy az ügyfél „fellebbezési jogának korlátozására jogszabálysértő módon került sor, ugyanis a forráshiány miatti elutasítás nem azonos az alacsony pontszám miatti elutasítással”.

„Forráshiány miatti elutasításra ebből eredően csak a szabályszerű, minimumpontszámot elérő, rangsorolt pályázatok esetében kerülhet sor.”

Szomorú, hogy az MVH a Kúria 2013. május 22-én született ítélete ellenére július 1-jén egy fiatal gazda teljesen azonos jogi és ténybeli ügyében újra a Kúriához fordult.

Tekintettel arra, hogy egy öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése jogcím kapcsán a már általa korábban beadott felülvizsgálati kérelmét sem vonta vissza az MVH, arra lehet következtetni, hogy minden egyes jogcím esetében legalább egy ügyet elvisz a Kúria elé. Ez azért érdekes, mert nem az egyes jogcímrendeletekre hivatkozva van elzárva a fellebbezés forráshiány esetén, hanem a minden pályázatra generálisan hatályos 2007. évi XVII. törvény alapján.

Álláspontom szerint a Kúria idézett ítélete jogcímsemleges, ezért tisztelettel és kíváncsian várom a Kúria további ítéleteit, a fejleményekről a továbbiakban is folyamatosan beszámolok.

(2013. szeptember 10. )