Az európai fiatalgazda-szervezeteket bemutató sorozatunkban ezúttal Jan Marinac, a horvátországi fiatalgazda-szövetség elnöke beszél a horvát fiatal gazdák helyzetéről és a szervezet tevékenységéről az ország friss EU-tagságát követően.

Az EU-hoz huszonnyolcadik tagállamként, 2013 júliusában csatlakozott Horvátországban a fiatal gazdák szervezett érdekképviselete sem tekint vissza hosszú múltra, szövetségük, a HUMP Agro 2011 végén alakult. Jan Marinac – aki az augusztus végi tatai fiatalgazda-konferencián válaszolt kérdéseinkre – az alapítástól kezdve alelnökként, majd 2012 óta elnökként vesz részt a szervezet vezetésében, emellett egy kisebb szántóterületen maga is gazdálkodik, és agrár-MBA tanulmányait végzi Zágrábban.

– Mivel foglalkozik a HUMP Agro és mik a legfontosabb célok az EU-csatlakozás kapcsán?

– Horvátországban gyakorlatilag minden új, ami ezzel a témával foglalkozik, a két évvel ezelőtti megalakulásunkig nem is volt olyan szervezet, ami kifejezetten a fiatal gazdálkodókkal foglalkozott volna. Két fő tevékenységünket emelném ki: egyrészt segítünk az egyes gazdaságoknak pénzügyi terveik elkészítésében, mert ez általában is segíti a hatékonyabb működést, de a későbbi pályázatok során is nagyon fontos lehet; másrészt képzéseket szervezünk. Ezeknél is főleg a pénzügyi, gazdasági ismeretek átadásán van a hangsúly, de a termesztéstechnológiával is foglalkoznak. Célunk mintagazdaságok kijelölése is, szintén a tapasztalatátadás, a hatékonyabb működés elősegítése érdekében, és igyekszünk elősegíteni a termelők közötti együttműködést is, mert ennek hiánya az egyik nagy gyengeségünk.
Alapvetően jó kapcsolatban vagyunk a horvát agrárminisztériummal, de anyagi támogatást nem kapunk tőlük.

Nemzetközi szintű bemutatkozásunkra 2013. májusában, az általunk szervezett európai fiatalgazda-konferencia került sor, ahol elsősorban az akkor aktuális csatlakozás előtti (pre-accession) intézkedésekről, programokról és tevékenységekről esett szó, és ahol nagyon sok értékes külföldi tapasztalatot is megosztottak velünk a résztvevők.

Távlati célunk a városba költözött fiatalok visszavezetése a falvakba – ezt megkönnyítheti, hogy a földek általában családi tulajdonban maradtak, így lenne mire alapozni –, a példamutatás, hogy lehet ezt a tevékenységet modern megközelítéssel, jövedelmezően csinálni.

A tagságunk egyébként a horvátországi viszonyokat tükrözően nagy különbségeket és vegyes képet mutat, kisgazdaságok és nagyüzemek képviselői egyaránt megtalálhatóak a HUMP-Agro-ban.

– Milyen a horvátországi fiatal gazdák helyzete, és mit várhatnak az EU-csatlakozástól?

– Ahogy említettem is, a horvát agrárstruktúrában meglehetősen vegyesen találhatóak kis- és nagyüzemek, és az ezek előtt álló kihívások is mások.
A fiatal gazdákat illetően leginkább a többi európai országban is jellemző gondokról beszélhetünk: a fiatalok számára nem vonzó a mezőgazdaság, így elveszítjük az utánpótlást. Nem csak az önálló kezdés nehéz, cégeknél is nagyon nehéz elhelyezkedni, és a munkaerőpiacon általában is nagyon rossz a helyzet, nálunk is nagyon komoly probléma a fiatalok munkanélkülisége.

Hogy az EU-csatlakozás mit hoz, azt egyelőre nem látni pontosan, és növeli a bizonytalanságot, hogy az EU 2014–2020-as költségvetése is alakulóban van, így kevés részlet ismert még a döntéshozók számára is. Ami azonban biztosan kedvező változás lesz, hogy az eddigiekkel ellentétben végre lesznek specifikusan a fiatal gazdálkodókat célzó intézkedések, és 2014-től várhatóan legalább az induló támogatások elérhetőek lesznek majd.