Gazdófék 200 hektáron gazdálkodnak, Kati 2008-ban végzett a Debreceni Egyetemen. A családi leosztás szerint ő foglalkozik az állattartással és a fejlesztésekkel, édesapja feladata pedig a szántóföldi növénytermesztés felügyelete, s a vágóhíd szakmai irányítása, húga közgazdásznak tanult. A család korábban is szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozott, húshasznú állományt tartottak, nem fejlesztették a tejelő technológiát, a régi pedig teljesen elavult az idők során. Kellett a fiatalos szemlélet, az egyetemi tudás, bátorság a pályázatokon való induláshoz. Kati az AGRYA Állattenyésztési Tagozatának elnöke.

Már az egyetem alatt is tudtad, hogy egyből otthon, Tiszalúcon fogod folytatni, kamatoztatni a tudásodat?

Gondolkodtam rajta, hogy megcsinálom a doktori iskolát, de inkább hazahúzott a szívem. Ekkor beruházásokba kezdtünk, átk, ndp, élip pályázatokon indultam, építettünk egy  fedeles lovardát, az állattartó telep az 5 év alatt teljesen átalakult. A kötött tartásos fejős telepünket átalakítottuk szabad tartásossá, trágyatárolóval. A húsmarha tartás a görög válságig nagyon jól jövedelmezett, majd az átmeneti nehéz időszakot követte egy kedvezőbb, amikor is jöttek a török felvásárlók. Most megint nem túl nagy a török érdeklődés, sokan azt mondják, hogy megsértődtek a magyar kereskedők tisztességtelen magatartása miatt. Nehéz termelőként kiszűrni az igazságot, de ez tűnik a leg hihetőbb magyarázatnak. A termelők így elveszítették azt a piacukat, ahol a 3 mázsa alatti borjakra nagyon nagy volt a kereslet, most viszont ennek a súlycsoportnak nincs ára ezért azok a termelők akik tehetik nagy súlyra hizlalnak, amiknek kelet a célpontja. Az alacsony súlycsoportra vevők még a horvátok és a szlovénok, de nagyon nyomott az ár. Abba az irányba csak az a gazda értékesített, akinek nem volt takarmánya vagy pénze, vagy egyik sem.

A több lábon állás miatt kezdtél el sertéstartással is foglalkozni, ebbe az irányba is fejleszteni az állattartó telepet?

Az egyik szarvasmarha istállót sertés istállóvá alakítottuk és a többi istálló is alkalmas lehet nyáron a sertéstartásra, amikor a marhák a legelőn vannak. A cél az, hogy minél jobban kihasználjuk a telepet, a már meg lévő infrastruktúrát. Az új istálló teteje szendvicspanel és az oldalaik szigeteltek, így fűtés nélkül is plusz fok tartható bent. A mostani kocaállománynak így van helye, a szaporulat kerül hízlalásra és késztermékként értékesítésre.

Segíthet-e a termelők likviditási problémáin a sertés húst terhelő 5%-os, csökkentet Áfa?

A vágóhidak és a feldolgozók mozgástere nőtt talán, mert az élősertésre és a fél disznóra vonatkozik ez a kedvezmény. De az, hogy valakinek a likviditása nő, az nem jelenti azt, hogy a fogyasztónak kevesebbe fog kerülni a sertéshús. A termelőknek ez biztos, hogy nem segítség, de talán fehéredik az ágazat és így javul a versenyhelyzet. Alapvetően olcsóbb az import disznó, korszerűbbek az üzemek, jobb a kihozatal, más a támogatás, de nálunk az ágazatot már szinte újra kell építeni nem csak toldozni-foldozni. Az istállókat ki kellene üríteni, tetőt, padozatot, teljes etető rendszert cserélni. Nagyobb szükség lenne minőségi fejlesztésekre, mint mennyiségiekre. Hiába lesz arányaiban több disznó, ha a termelékenység nem javul. Támogatni kell az állattartást, de a minőségi állattartást!

Te nem vártál az Áfa csökkentésre, hanem egyből a sertéshús feldolgozásában gondolkodtál. Az olyan sokat hallott hozzáadott érték plusz és biztosabb bevételt jelenthet?

Az agrármérnök, aki bejár az iskolába, 20 évesen megtanulja, hogy az a jó gabona, ami sonkaként vagy kolbászként, stb. kerül a piacra. Ehhez nem kell nagy tudomány, ezt tanítják. Mobil húsbolttal szeretnénk foglalkozni, de ebben a hatalmas munkanélküliségben a legnagyobb probléma, hogy nem találunk rá megfelelő alkalmazottat. Ha olcsó munkaerőt keres az ember, az vagy lop, vagy nem dolgozik és azzal nem vagyok előrébb. Egy napelemes rendszerrel bárhol működtethető, ahol engedélyt kapok az árusításra. Érdemes lehet vele 2-300 km is utazni, ha ott van kereslet a termelői árura. Nem szeretnék a tömegtermelés irányába elmenni, de hagyományos fűszerezésű, megfizethető, de jó minőségű árut készítünk, itt vidéken erre van igény. Adalék nélkül, konyhasóval, régi receptek alapján dolgozunk, több hétig pácolunk, füstölünk, az adalékok pontos típusaival, beszerzési lehetőségeivel nem is vagyok tisztában.

Arra mindig figyelsz, hogy meg maradjon a fontossági sorrend a szükséges fejlesztéseken belül, hiszen ha teheted, a termelő beruházásokat helyezed előtérbe.

Igen, ezért sem a most felújítandó istálló volt az első, mert ebben még eddig kibírták a marhák, de disznóknak már zártabb körülmények kellenek.   A felújítandó istálló mellé terveztünk egy áram termelő mini biogáz üzemet, ami nem csak a telep fűtését tudja szolgáltatni, hanem még egy zöldségtermesztésre alkalmas üvegházat, fóliát is ki tud szolgálni. Ez azonban még csak tev. A fűtési szezonon kívül képződő plusz energia így még jobban hasznosul. Illetve egy fűtőszál segítségével irányíthatóvá válik a trágya lebomlása, aminek a végterméke egy kertészetben kiválóan használható, tápanyagban gazdag szagtalan, homogén massza.
Nagy előre lépést jelentett a saját takarmánydaráló és keverő gép, aminek segítségével jól összeállítható a szükséges tápanyagmennyiség. Ha üzemi termelést folytatunk, hacsak kisüzemit is, akkor is szükség van egy kis kiegészítésre, ásványi anyagokra, vitaminokra. Mi magunk is szedünk vitaminokat. A vegetáriánusoknak is kell enniük fehérjét, hogy legyen miből izomsejtet építeniük. Ugyanerre van szüksége az állatoknak is. 5-6 hónap alatt vágó súlyba kerül egy disznó, és azért sül össze a húsa, mert fiatalként sok vizet tartalmaz, ez történik az 5 hónapos mangalicával is, ez egy természetes folyamat.
A fehérjét lehet pótolni szójával, borsóval vagy napraforgóval és az energiát a kukorica vagy a búza adja az állat fejlődéséhez. Ez eddig mind növényi eredetű táplálék. A szóját lehet nem szeretni, a borsó viszont nehezen emészthető az állatok számára, a napraforgó a magas rost tartalma miatt inkább a szarvasmarhának való, de a hízó korban lévő disznók, a kocák is fogyaszthatják. Ezeknek a mindenevő állatoknak a fehérje igényét a szója elégíti ki legjobban, mert ennek az aminosav összetétele hasonlít leginkább az állati eredetű fehérjéhez.
A fejlesztések között említeném meg a fedett lovardánkat, ahova most sikerült egy olyan szakembert találni, aki nem túralovagoltatással hanem lovasoktatással foglalkozik. Nagyon jó képességű, állapotú az állományunk, vannak köztük kiöregedett versenylovak, akikkel még biztonságban ugróedzést is lehet tartani. A Miskolctól való 20 kilométeres távolság egy kis hátrányt jelent nekünk, de talán a kiváló körülmények vonzóvá tehetik a lovardánkat. Nincs messze Szerencs, Tiszaújváros sem, de elég szűk a kör, akik vidéken meg tudják fizetni ezt a sportolási lehetőséget.