Nemcsak érdekesnek, hanem izgalmasnak is ígérkezett a rendezvény a meghívott előadók összetétele alapján. 2014 a mezőgazdaságban az átmenet, de ezáltal a változás éve is. Legyen szó Közös Agrár Politikáról vagy aktuálpolitikáról. Generációváltás, földforgalmi törvény, állami földek haszonbérlete, mind régóta aktuális és a fiatal gazdákat egyre inkább érintő téma. Erről szólt idén a Fiatal Gazda Konferencia. Aminek összefoglaló a teljesség igénye nélkül itt olvasható.

A konferencia megnyitását az AGRYA támogatóinak rövid köszöntői követték.

Yara Hungária Kft. képviseletében, Benedek Szilveszter hangsúlyozta, hogy az Agryával való együttműködésben nem csak egy széles gazdálkodói körrel való kapcsolatteremtést látják, hanem a tagok vállalkozói és szakmai szemlélete is nagyon fontos. A Yara, mint műtrágya gyártó első a világpiacon 12%-os részesedéssel, magyarországi gyártókapacitással. 2013-ban Magyarországon 14 milliárd forintnyi árbevétellel realizáltak 130 ezer tonna műtrágya értékesítésével. Ez a sikeres kereskedelmi jelenlét elképzelhetetlen lenne olyan végfelhasználók nélkül, akik szakmailag nem felkészültek, nem elég innovatívak és ezért is szerepelnek nagyon fontos helyen a fiatal gazdák a cég terveiben.

Heiz Péter a Syngenta Kft.-től diákkal is készült, hiszen az egy évvel ezelőtti konferencián bemutatták, hogy mivel foglalkozik a cég, most pedig a hogyan részét tárta a fiatal gazdák elé. Fontos, hogy olyan akciókat állítottak fel akár globális szinten is, ami követendő példa lehet más gyártók, a mezőgazdaságban dolgozó cégek számára. A termelők számára pedig egy helyes mezőgazdasági gyakorlatot jelenthet. A „good grows plant” magyarul fenntartható és felelősségteljes növekedést jelent több kötelezettségvállalással. Javítják a növények teljesítményét, megmentenek több termőföldet, tesznek a biodiverzitásért, segítik a kistermelők gazdálkodását, tesznek a biztonságos munkavégzésért, méhlegelők vetésére ösztönzik a gazdákat. Az InterraFarm egy kifejezetten oktatásra létrehozott bázis gazdaság, ahol a helyes mezőgazdaság elveit, a helyes növényvédőszer felhasználást oktatják a gazdáknak.

Az Axiál Kft.-től Umenhoffer Péter elmondta, hogy napokon belül átadásra kerül a cég debreceni telephelye, amivel összesen 11 ezer m2 szerviz háttérrel állnak a gazdák és partnereik rendelkezésére, ami egyedülálló Magyarországon. A generációváltás náluk is jelen van, nem csak a gazdáknál. Több apa és fia dolgozik az Axiálnál, Umenhoffer Péter bátyja és nagybátyja is.

Balogh Tamás az OTP Banktól egy évfordulóra emlékeztette a hallgatóságot, miszerint szinte napra pontosan két éve kezdődött együttműködésük az Agryával, amit évről évre megújítanak. 2012-ben döntött úgy a bank, hogy létre hoz egy ágazat specifikus üzletágat, az agrárágazati üzletágat és hosszú távú partnerséget ajánl a gazdáknak. A termeléstechnológia és a mezőgazdasági technikák mellett a stabilitás és a versenyképesség fenntartásának nagyon fontos része a finanszírozás. Az a növekedési lehetőség, amit egyéb finanszírozási hitelek oldaláról lehet megközelíteni. Az OTP szeretne bele vinni ebbe az együttműködésbe egy oktatási folyamatot, gondolati szinten elültetni egy pénzügyi finanszírozási kultúrát. A fiatal gazda rendezvényeken, konferenciákon nem csak a finanszírozási lehetőségekről tájékoztatnak, hanem a gazdasági szabályozási változásokról is, mint például a földforgalmi törvény napjainkban. 

Az AGRO.bio Kft-től Sárospataki György üdvözölte a résztvevőket. 597 napja működnek sikeresen együtt az Agryával. A talajbaktériumokkal foglalkozó AGRO.bio küldetése nem más, mint a fenntartható magyar mezőgazdaság szolgálata. Hisznek benne, hogy nem fenntartható az a mezőgazdaság, ahol nem látszik, hogy 5-10 év múlva ki fogja művelni a földet, és ha az AGRYA nem teszi azt amit tesz, akkor veszélybe kerülhetett volna a földművelő emberek közössége. Az AGRO.bio a föld megmaradását segíti, hiszen utak, ipari parkok építésével egyre fogy és még nagyobb baj, hogy a termőréteg is folyamatosan csökken. A rosszul időzített szántás, az indokolatlan műtrágya használat mind veszélyt jelent. A csökkenő talajbaktériumok ellen is tenni kell, amire a Bactofil termékcsalád jelenthet megoldást. A leromlott biológiai talajok így helyre hozhatók, feljavítható az életminőségük. A 2014. januárjától indított 3T-Teremjen több talaj! program keretén belül szeretnék elérni, hogy a következő 6 ében legalább 500 ezer hektár magyar termőföldön összesen 10 millió m3 talaj képződjön, ami négyzetméterenként 2 liter talaj képződését jelenti. Ez a 2mm/m2 talaj fél liter vizet tud megkötni, amikor esik az eső és tud leadni az ott lévő növényeknek.

A köszöntők után következett a konferencia nyitó előadás, amelyet Dr. Bitay Márton államtitkár úr tartott.

Dr Bitay Márton államtitkár nyitóelőadása témájában már felvezette a földkérdéssel - új földjogi szabályozás, állami földek haszonbérletbe adása - foglalkozó panel beszélgetést. Államtitká úr elsőként a kormány földvédelmi programját ismertette. Nagy hangsúlyt fektettek a szakmai szervezetekkel való egyeztetésekre, így történt ez az AGRYA-val is. Aminek mindkét fél örülhet, hogy ebben a ciklusban 35 milliárd forint jutott induló fiatal gazda támogatásra, ami közel 3300 nyertes pályázatot jelent, ami nagy segítséget jelent és valós lehetőséget teremt a gazdálkodás elkezdéséhez. A kormány három lábon álló földpolitikájának alapja, hogy legyen egy jó jogszabályi háttér, legyen föld, amit haszonbérbe tud adni az állam és nagyon fontos a zsebszerződések elleni küzdelem. Ezek nélkül a Földet a gazdáknak program nem lett volna megvalósítható. Fő cél a földvédelem, de emellett a kormány törekszik egy belső szerkezet átalakításra, miszerint a nem a nagyüzemi gazdaságokat, hanem a családi gazdaságok helyzetét szeretné erősíteni. A jelenlegi 50-50 %-os arány helyett 80-20 %-ot szeretnének a családi gazdaságok javára, erősítve ezzel az agrárközéposztályt. A Demokratikus Koalíció programjában szerepel, hogy lehetővé tegyék jogi személyeknek is a termőföldvásárlást, ami azt jelentheti, hogy nagyüzemek, külföldiek is szert tehetnek magyar termőföldre. A kormány egy nagyon bonyolult és lassú termőföld vásárlási folyamatot készül bevezetni az új földforgalmi törvénnyel, hogy minél többen fenn akadjanak a földvásárlási-szűrőn. A helyi földbizottságok felállításával a kontroll tovább erősödik, hogy a spekuláció és a befektetések világából kerüljön ki a termőföld és töltse be rendeltetésszerű szerepét, hagyjuk meg a termelés világában a valódi földműveseknek. Bitay államtitkár úr az állami földek haszonbérbe adásának az agrár generációváltásra gyakorolt hatásáról nem nagyon beszélt, viszont a Földet a gazdáknak program sikereit ismertette, de erről már írtunk az előző hírlevelünkben.

Dr. Kurucz Mihály, az ELTE egyetemi docense a magyar föld védelmét szolgáló új földtörvény előkészítése, kidolgozása és társadalmi vitájának lebonyolítása során végzett kiemelkedő színvonalú munkája, több évtizedes szakmai és tudományos tevékenysége elismeréseként köztársasági érdemrendet kapott. Az ő előadása az új földforgalmi törvény utáni földjogi szabályozásról, a földpiac működéséről szólt. Két új földtörvényről beszélhetünk, van egy földforgalmi törvény és van egy átmeneti törvény, amit Kurucz Mihály nem átmenetinek nevezne. Ez 2013 évi 212. törvény szól a földforgalmi törvény végrehajtásáról, a földhasználati jogok tartalmáról.
A két törvénynek az állami földekre nézve korlátozott a hatásköre, de a jövőre nézve az egyes szerződések megszűnése, módosítása esetén folyamatosan hatályba lép és alakítja ezeket a viszonyokat. Csökkenti az üzemi szintű birtokméreteket, ami jelenleg 2500 hektár vagy 50 000 AK méretet jelent, ami 1200 1800 hektárra maximál, de ebbe nem számít bele a tagok tulajdonában lévő föld és nem mondja meg a törvény, hogy egy személynek hány üzeme lehet. Az átmeneti jelleg azt jelenti, hogy mindenki, aki a magyar törvények alapján jogszerűen szerzett tulajdon- vagy használati jogot, azt a két új törvény nem érinti. Két kivétellel. Az egyik a nem közeli hozzátartozók közötti haszonélvezeti jognak a törvény teljes spektrumának hatályba lépéséhez 2014. május 1-jéhez kötött a törvény erejénél fogva történő megszüntetése, amelyben van visszaható hatályú jelen. A másik kivételt a haszonkölcsön szerződések jelentik. Sok olyan szívességi földhasználati szerződés van, ami valójában haszonkölcsön, mert nem közeli hozzátartozóknál vannak. Ez utólag is megtámadható és mivel haszonkölcsön szerződés így 2015. január elsejével megszűnik. Az élettárs 2014. március 15-től már nem számít közeli hozzátartozó az új Ptk. szerint. Történelemből úgy tanultuk, „Te csak házasodj, boldog Ausztria”, hát, házasodjunk, tett javaslatot Kurucz úr. Nem lehet majd kifogás a jóhiszeműség, mivel jogszerűtlenek lesznek az ilyen földhasználatok. Az április 30-ig kötött haszonbérleti szerződésekre még nincs hatósági engedélyezés, de a módosításokra furcsa módon terjeszti ki a törvény a hatályát. Április 30-ig nem kell hatósági engedélyezés, nyilvánosságra hozatal olyan haszonbérleti szerződés módosításhoz, ahol a felek az időtartamot módosítják és a haszonbérleti díjat csökkentik. A díj növelése esetén életbe lép az előhaszonbérleti jog. Értelmezési problémákat okoz a közös tulajdon és a közös használat. Akik tulajdonközösségben vannak, azoknak meg kell állapodniuk, hogy hogyan osztják fel a földhasználatot egymás között és ezt jelezniük kell a földhivatalok felé és kötniük kell egy részesművelésű szerződést. Lesz majd a földpiac résztvevőinek tanulnivalója, de az állam egyértelmű törekvése a vidékfejlesztésre irányul, a helyben lakó gazdák védelmére, azokkal szemben, akiknek versenyelőnyük van. Valóban, minden korlátozás negatív, nehézségeket fog okozni egy földeladás, de össztársadalmi, agrár- és vidékpolitikai szinten mégis pozitív változás várható, mondta a törvény alkotásában részt vevő Kurucz Mihály.

Balogh Tamás az OTP senior értékesítési managereként a termőföld árak alakulásáról és a termőföld finanszírozás aktuális kérdéseiről tartott előadásában elmondta, hogy az elmúlt tíz év során egyértelműen növekszik a termőföld ára, az elmúlt két év során ez 10%-ot jelentett. 300 ezer és 1 millió forint közötti hektáronkénti árról számolt be a szakember. Az éves földforgalom 140 ezer tranzakciót jelent, az örökléséket leszámítva. Három éve folyamatosan készítenek termőföld érték térképet, ami művelés ágankénti és településenkénti, járásonkénti statisztikai adatokat tartalmaz. Dobogós helyen áll Nyugat Magyarország, békési, hajdúsági földek és megjelentek a tolnai, bácskai, Budapest környéki területek. Az idei év a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogram második szakaszáról szól, melynek van forgóeszköz és beruházás finanszírozás része is. Termőföldvásárlásra is rendelkezésre áll, 2,5 %-os THM-mel, amit már őstermelők és egyéni vállalkozók is igénybe vehetnek. A termőföldvásárlásra vonatkozóan két konstrukció áll rendelkezésre. A korábbi birtokfejlesztési hitelt az OTP Bank saját forrásból nyújtja, ami piaci kamatozás mellett egy termőföldvásárlás finanszírozás. Illetve a Magyar Fejlesztési Bank agrárfinanszírozási hitele is alkalmas termőföldvásárlásra, de ott van egy nagy kikötés, ahol a saját forrásokat is be kell vonni. Az OTP az éves forgóeszköz finanszírozás során továbbra is előfinanszírozhatja a területalapú támogatást, 2,5 %-os kamatozású hitelkonstrukcióban.

Dr. Weisz Miklós az AGRYA társelnöke nem akart a föld speciális helyzetéről beszélni, hanem „egyszerűen”, mint a gazdálkodáshoz elengedhetetlen termelési tényezőt közelítette meg. Az AGRYA 2012-13-ban fiatal gazdák körében végzett kutatásai alapján kitűnik, hogy a nehézségek között első helyen áll, szinte kilóg a sorból a földhöz jutás problémája, ami egész Európában probléma. Magyarország földvagyonát tekintve 4,3 millió hektár szántó, kertészet, szőlő és gyepterületekkel együtt több mint 5 millió hektár mezőgazdasági területről beszélünk. Amikor számok hangzanak el, mint állami földek bérbeadása, akkor ezekhez az adatokhoz kell viszonyítani, hogy ekkora területen gazdálkodunk és hogy ehhez képest mekkora területekről van szó. Az egyéni gazdálkodók és a gazdasági szervezetek megközelítőleg egyenlő arányban földhasználók, de a tendenciát vizsgálva az egyéni gazdálkodók irányába történt pozitív irányú elmozdulás. A most zajló folyamatok közül teljesen nyilvánvaló a most zajló birtokkoncentráció, ami nagyon jól kiolvasható a területalapú támogatást igénylők számából és az egyéni gazdálkodók által igényelt területek nagyságában. Árnyaltabban kell megközelítenünk ezt a gazdálkodási forma alapú megközelítést, mert a határok nem annyira élesek. A középbirtok nevezhető erősödő közepesek, a néhány száz hektáros családi gazdaságok erősödése az utóbbi években teljesen nyilvánvaló. A növekvő árak egyértelműek, a vállalkozások szerepe megkerülhetetlen. Kicsit túlfűtött most a földpiac, 2004-ben volt ilyen nagy változás, mint ami 2014-ben várható a földpiac terén. Amiért a spekulatív tőke és a spekulatív célú szerzés is megtalálta ezt a piacot, azt indokolja az ágazat stratégiai felértékelődése, a növénytermesztésben elérhető hektáronkénti jövedelem, a területalapú támogatásnak a föld értékében való tőkésedése. Ezek miatt a föld most kedvező befektetési forma is lett, azon kívül, hogy mi gazdálkodni szeretnénk rajta. Kiemelve néhány elemet az új földjogi szabályozásból, az AGRYA a kezdetektől támogatta a földműves bevezetésének fogalmát. Megjelent a fiatal földműves fogalma, a pályakezdő gazdálkodó fogalma és az kiolvasható az új földtörvényből, hogy a nulláról induló, teljesen szakmai végzettség nélkül induló földszerző esélyei kicsik. Javasolt az új földtörvény alapos áttanulmányozása több szempontból: helyben lakás, elővétel, előbérlet, a fiatal földműves pozíciója.

A folytatásban parlamenti pártok agrárpolitikusai osztották meg véleményüket egymással és a jelenlevőkkel a magyar mezőgazdaság jelenéről, közelmúltjáról és kis részben a jövőbeni lehetőségeiről. A kimondottan oldott, élvezetes vita végén Font Sándor (FIDESZ), Gőgös Zoltán (MSZP), Magyar Zoltán (Jobbik) fiatal gazdáknál tett látogatását dübörgő tapssal köszönték meg a résztvevők. A politikusi vita után következett a 2014-2020 közötti EU támogatásokkal foglalkozó panel beszélgetés.

Közös Agrárpolitika költségvetése 11 százalékkal kevesebb lett 2014-2020 között, mint az előző időszakban, de hazánk nem hogy kevesebb, hanem több pénzzel jön ki az új rendszerből, hiszen 12,3 milliárd euró fog érkezni szemben a korábbi 10,4 milliárddal, mutatott rá Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Tavaly december közepére születetett politikai megállapodás az EU döntéshozói közt, de bizonyos részletjogszabályokat még mindig meg kell hozni. Mint elmondta, a munka dandárja az év második felében lesz, hiszen a hazai jogszabályokat ki kell dolgozni, fel kell állítani a kifizetési informatikai rendszert, és a gazdákat fel kell készíteni. Hazánk keményen harcolt azért, hogy egy Magyarországon ténylegesen használható fiatal gazda támogatási rendszer jöjjön létre és hogy ez kötelező legyen, jelentette ki Feldman Zsolt, felhívva rá a figyelmet, hogy a fiatalok 2014-től az első pillérben is többlettámogatáshoz juthatnak. Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján csak 25 hektárig kaphattak volna ilyet, de sikerült elérni, hogy ezt tagállami hatáskörben akár 90 hektárral lehessen emelni, és ezzel a lehetőséggel maximálisan élni is fog hazánk, mondta Feldman Zsolt. A Vidékfejlesztési Minisztérium azzal számol, hogy a fiatal gazdálkodók 63 euró - mintegy 19-20 ezer forint - többlettámogatásra számíthatnak az alaptámogatáson felül. A birtokviszonyoktól függetlenül alkalmazható speciális jövedelemtámogatási rendszer nem egy működési támogatás, hanem a vállalkozási életciklus kezdeti szakaszára nyújtják, hangsúlyozta a helyettes államtitkár, így frissen kezdő vagy legfeljebb öt éve gazdálkodó, a 40 évnél fiatalabb termelőnek nyújtható öt évig. A megkötések miatt a lehetséges két százalék helyett a nemzeti boríték 0,62 százaléka költhető el így reálisan. Az új rendszerben mintegy 9000 fiatal gazdával számolnak.
Csépe Balázs a VM fiatal gazda alprogram feldolgozásáért felelős szakmai tanácsadója rámutatott, hogy ugyan Magyarország az agrártársadalom elöregedését tekintve a középmezőnyben van, de fontos, hogy ne jussunk lejjebb. Több mint negyedével csökkent 2005 és 2010 között a 35 év alatti gazdák száma, a 35-44-esekébe pedig több mint ötödével, miközben az összes gazdáé csak 19 százalékkal, így a fiatalok száma gyorsabb ütemben csökken, mint az összes gazdálkodóé. A 2007-2013-as Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban 3337 fiatal gazda pályázatot támogattak 35 milliárd forinttal, de nagyon hatékonyan kötötték le a többi forrást is, így összesen csaknem 54 milliárd forintot kaptak az elmúlt hét éves időszakban. A jelenlegi ciklusban ugyanakkor – az európai uniós lehetőséget kihasználva – külön tematikus alprogram is indul. Ezzel az elöregedés mérséklése mellett a gazdák képzettségi szintjének és oktatási hiányosságainak javítása, jövedelemviszonyaik javítása, együttműködésük elősegítése a cél, valamint a gazdálkodás közelebb hozása a városiakhoz, mondta Csépe Balázs. A részvétel feltétele egy rövid, egy napos, tanúsítvánnyal igazolt kötelező előzetes képzés lenne, hogy ne legyen annyi hibás pályázat. Emellett a tervezett támogatási formák között Csépe Balázs felsorolta a gazdák induló támogatását, tanácsadást és mentorálást, beruházási jogcímeket (a „keresett” területeken, így például a kertészetnél és állattenyésztésnél), együttműködési támogatásokat, bemutatóüzemeket, farmgyakornoki programot, valamint tapasztalatcseréket Magyarországon és Kelet-Közép Európán belül.