Február 13-14-én Helsinkiben találkoztak az európai fiatal gazdákat tömörítő szervezetek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. A rendezvény fő célja az volt, hogy asz összegyűlt fiatal gazda szervezetek képviselői megosszák egymással azokat a jó gyakorlatokat, projekteket, amelyek a fiatal gazdák véleményét, hangját tudják közvetíteni akár a nagyközönség, akár a döntéshozók felé.

Az előkészítési szakaszban a szervezők azt kérték a résztvevő szervezetektől, hogy egy-egy általuk sikeresnek ítélt kommunikációs projektjükkel, rendezvényükkel kapcsolatban töltsenek ki egy űrlapot ("poszter"), amely bemutatja a projekt menetét, annak céljait, eredményeit. A szervezők a beküldött "posztereket" összegyűjtötték, s nyomtatott formában a konferencia résztvevői számára azt ki is osztották.
A február 13-i konferenciának Haltiában a Finn Természet Központ (Finnish Nature Centre) adott otthont. A beküldött projektek közül kiválasztottak hármat, amelyekkel kapcsolatban megkérték a résztvevőket arra, hogy egy rövid prezentációban mutassák be kicsit bővebben az adott programot.
Nagy örömünkre szolgált, hogy az osztrák és a lengyel projekt mellett a magyar Vidék Kaland Programot is a részletesebb bemutatásra érdemesek közé választotta a szervezőbizottság.
A 3 projekt közül a lengyel projekt a lobbi tevékenységre, a döntéshozókat, míg a magyar és az osztrák a nagyközönséget megcélzó kommunikációs programra szolgált például.
A lengyel prezentáció (Radoslaw Nienartowicz és Miroslawa Braja - ZZ CNMR) a fiatal gazda induló támogatás lengyelországi bevezetésével, a szabályozással kapcsolatban mutatta be a szervezet tevékenységét a témában, amely találkozókban, egyeztetésekben, a döntéshozókkal való folyamatos kapcsolattartásban nyilvánult meg. A folyamat eredményeképpen a jogi szabályozás módosult, s a legjelentősebb eredményként az könyvelhető el, hogy az ország 5 régiójában nem az egyébként meghatározó nemzeti átlag-üzemméret, hanem az adott régióban meglévő regionális átlagos gazdaságméret szolgált alapul a támogatás igénylésénél, az ahhoz való hozzájutásnál. Lengyelországban ugyanis nagy problémát jelentett a szabályozással kapcsolatban, hogy nagyon nagy különbségek vannak az országon belül az átlagos gazdaságméretben, amely azt eredményezte, hogy azokban a régiókban, ahol a gazdaságok régiós átlagmérete alulmaradt az országos átlaggal szemben, a nagy igény ellenére is csak nagyon kevesen tudtak élni a fiatal gazda támogatással a szabályok módosítása előtt.
A két nagyközönséget megcélzó kommunikációs projekt közül elsőként Gárdony Ildikó az AGRYA képviseletében a Vidék Kaland Programot mutatta be. Az AGRYA 2011-ben szervezte meg először a Vidék Kaland Programot. A találkozón való sikert a program fő célja jelentette, hogy személyes példákon keresztül bemutatja be a mezőgazdaság működését, az élelmiszer előállításban és a társadalomban betöltött szerepét, tájékoztatást adj az agrár- és vidékfejlesztési támogatások működéséről, indokoltságáról, valamint betekintést enged a gazdálkodók, mezőgazdászok napi életébe, a gazdálkodói életformába.
A Programot 2012.decemberében az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI) is díjazta, hiszen a legjobb EU társfinanszírozással megvalósított kommunikációs projektnek választotta.
Az osztrák fiatal gazdák képviselője a szervezet 2001-ben indított projektjét, a fiatal gazda naptárt ismertette a hallgatósággal. Az évente megjelenő naptárnak 3 kiadása van, s a naptárban szerepelni vágyó fiatalok meghallgatáson vesznek részt, évente több mint 1500 jelentkező. Minden évben különböző téma köré épül a naptár, s a fotós is évente változik, az elkészült naptárat az egész világon értékesítik. A naptárban olyan fiatalok szerepelnek, akik büszkék arra, hogy az agráriumban dolgoznak.

A jó gyakorlatok bemutatását követően egy panelbeszélgetésre került sor, amelyben a CEJA (Fiatal Gazdák Európai Tanácsa) alelnöke és a finn agrárminisztérium tanácsadója mellett az európai unió képviseletében megjelent Mario Milouchev (DG - Rural development) vett részt. A 3 résztvevő rövid nyitó előadását követően kapott lehetőséget a hallgatóság a kérdések feltételére, a hozzászólásokra. A nyitó előadások a fiatal gazdák jövőjével kapcsolatos képet, célokat és azok elérésének eszközeit vázolták fel a résztvevők, valamint az általa képviselt szervezet, intézmény szempontjából. A hozzászólások, kérdések a panelbeszélgetés eredeti céljának megfelelően a Közös Agrárpolitika reformjára, a változó szabályok, eszközök fiatal gazdákra gyakorolt hatására reflektáltak, segítve annak minél szélesebb körű értelmezését, elemzését.

A délután második felében a CEJA munkacsoport-ülésén a résztvevők a CEJA vezetésétől tájékoztatást hallgathattak meg az előző ülés óta eltelt időszak tevékenységéről, a jövőbeni tervekről, valamint azokról a projektekről, amelyekben a CEJA partnerként részt vesz.

Nem csak a konferencia szólt a jó gyakorlatról, hanem a konferencia napot egy farmlátogatási nap is követte. A Nalkki Farm fő tevékenysége 1976 óta a brojler csirkék nevelése. Ezen kívül még gabonatermesztéssel, erdészeti tevékenységgel és sóder értékesítéssel is foglalkoznak. A családi gazdaságként működő farm éves forgalma 1,5 millió euró körüli. A legnagyobb arányú fejlesztésre 2008-ban került sor, amikor az állatok számát megduplázták, így a nevelt állatok száma 90 000-re emelkedett. Az állatokat 39 napig nevelik, ekkor az élő súlyuk 2,4 kg-os, ami 1750 grammos vágási súlyt jelent. Éves szinten a farmon 5-7 nevelési ciklust tudnak végrehajtani, ami 425-600 ezer csirkét jelent évente. Az éves hústermelés mennyisége körülbelül 850 ezer kilogramm. A brojler csirkék takarmányozására 30%-ban a farm saját területein megtermelt búzát használják fel, 5%-arányban pedig saját maguk által termelt árpát használnak. A baromfi nevelő házak fűtése környezetbarát módon megoldott, mert fűtőolaj helyett fa aprítékkal előállított hővel lehetséges az épületek fűtése, a 60 m3 kapacitású gabonaszárító is. Évente körülbelül 3000 m3 fa aprítékot használnak fel fűtésre. Fűtőanyag lehet még a gabona tisztítása során keletkezett melléktermék is.