2011. november 15-én a VM-ben az érintett köztisztviselők és Dr. Weisz Miklós AGRYA társelnök részvételével egyeztetésre került sor a fiatal gazda jogcím rendelettel kapcsolatosan. Alább olvasható Dr. Weisz Miklós feljegyzése az egyeztetés eredményéről.

Az AGRYA észrevételei, javaslatai az új fiatal gazda támogatási rendelet tervezethez (2011. október 20.), kiegészítve a 2011. november 15-i egyeztetésen elhangzottakkal
 

1.)
1.§ 3. pont és 4.§ (1) b) pont: főállásban végzett mezőgazdasági tevékenység.
A főállás előírása lehetetlenné teszi a fiatal gazdálkodó számára, hogy munkát vállaljon, gazdasága jövedelmét kiegészítse. Ez a feltétel azért aggályos, mert 10 EUME üzemméret nem biztosít elegendő jövedelmet egy gazdálkodó (család) számára. Amellett, hogy a mezőgazdasági tevékenységet az élethivatásának tekinti, ha kizárólag abból nem tud megélni, lehetővé kell tenni számára az alternatív jövedelemszerző tevékenység folytatását.
Javaslat:
Álláspontunk szerint a főállást nem kizárólagos feltételként kell meghatározni, hanem az értékelés során előnyben lehet részesíteni azokat, akik a mezőgazdasági tevékenységet főállásban, vagy alkalmazott bevonásával vállalják (járulékfizetést vállalnak).
Javasoljuk, hogy a pontozási szempontok közé kerüljön fel a főállás (vagy alkalmazott) vállalása: pl. 2. évtől 20 pont, 3. évtől 15 pont, 4. évtől 10 pont, 5. évtől 0 pont.
Egyeztetés:
A főállás a 2. évtől vállalható lesz, plusz pontért. Nem teljesítéshez szankció rendelése.
Az alkalmazott felvétele nem releváns, nem ez a cél, hanem a fiatal gazdálkodók vállalkozásindítása és megerősítése.

2.)
1.§ 10. mezőgazdasági üzem vezetője: a gazdaság részét képező ingatlanok - beleértve a termőföldet is - tulajdonjogával vagy bérleti jogával rendelkező, tevőleges mezőgazdasági tevékenységet végző, az egyéni vállalkozóra vonatkozó jövedelemszámítás szerint adózó egyéni vállalkozó;
A korábbi támogatási jogcímek esetében a fiatal gazdálkodó egyéni vállalkozónak megengedett a családi gazdaság keretein belüli gazdálkodás, amennyiben ő a családi gazdaság vezetője. A családi gazdaság keretein belül történő gazdálkodásnak többek között az előnye az, hogy annak tagjai az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózhatnak.
Javaslat: a vezető fogalmának egyértelmű lehatárolása, a jövedelemszámításra vonatkozó rész törlése
Egyeztetés: a jövedelemszámításra vonatkozó rész törlése

3.)
3.§ (4): a „már nyújtott be” helyett: „már vett igénybe” agrár vagy agrár-vidékfejlesztési célú támogatást - módosítást javasoljuk.
Ezzel a módosítással rendezni lehet azokat a korábbi elutasításokat, amik amiatt voltak, mert pl. nyújtott be kérelmet, de nem tudta visszavonni, mivel elutasításra került (pl. határidőn túl benyújtott kérelmet nem lehet visszavonni mivel azt már beérkezés után elutasítják).
(5) A tejkvóta igénylés mellett tisztázni szükséges továbbá a történelmi bázissal kapcsolatos ügyeket is, amelyeknél a fellebbezéseket megnyerték a támogatásigénylők. Ne kelljen újra emiatt fellebbezéseket beadni.
Egyeztetés: a tejkvótával a tervezet foglalkozik, a TB rendelet időközben módosult, így már az átírás iránti kérelem is támogatásigénylésnek számít. Az ÚMVP képzés díja később is visszaigényelhető. A területalapú támogatásnál felmerül az 1 éven belüli igénybevétel lehetősége.

4.)
4.§ (1) g) gazdálkodási napló vezetési kötelezettség. A gazdálkodási napló tartalmának, követelményeinek részletes bemutatása hiányzik (milyen adatlapokat, milyen adattartalommal kell vezetni.)
Egyeztetés: ÚMVP IH Közlemény fogja rendezni

4.§ (3) a) és b) pontoknál az „és azt fenntartja a működtetési időszak végéig” zavaró és felesleges kritérium (ez már az előző rendeleteknél is problémás volt). Egy elért magas üzemméret fenntartása sokszor a vetésváltás miatt sem lehetséges (azonos nagyságú földterületen az 5 év alatt végig, jelentős ingadozást tud mutatni az EUME).
A kötelezettségeket – egyszerűen ellenőrizhetően – az SFH betétlapon vállaltakhoz kell igazítani. Ahogy a (2) bekezdés egyértelműen tisztázza, hogy a vállalt EUME-t az SFH-betétlapon meghatározott ütemezés szerint kell teljesíteni.
A (2) bekezdés meghagyását, a (3) a) és b) pontok módosítását (elhagyását) javasoljuk.
Egyeztetés: Az üzleti tervben vállalt üzemméret tartása fontos. Ezt a (2) bekezdés egyértelműen tisztázza. A (3) módosítása, jogkövetkezmények hozzáigazítása szükséges.

5.)
5.§ (5): az EUME érték meghatározásához szükséges lenne továbbá hozzátenni, hogy az adott időszakban hatályos 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 1. számú mellékletében szereplő SFH értékeket kell figyelembe venni, illetve azt, hogy az EUMÉ-t gazdasági vagy naptári évre kell-e számolni. Továbbá az állatállomány számítására vonatkozó rendelkezés hiányzik.
Egyeztetés: A Vhr. módosítása folyamatban van, a jövőben a támogatási kérelem benyújtásakor érvényes SFH értékekkel és árfolyammal kell végig számítani az üzemméretet. 

6.)
A 9.§ (Jogkövetkezmények) több bekezdése is tartalmaz lehetséges szankciókat a vállalt üzemmérettől való elmaradásra, ami átfedéseket tartalmaz és szinte értelmezhetetlenül bonyolult lett. Ezeket átláthatóbbá kell tenni pl. összevonással.
Javaslat:
Szankcionálni lehet a 4 EUMÉ-tól való elmaradást, az SFH táblázatban vállalt értékektől való elmaradást és az állattenyésztés és/vagy a kertészet arányától való elmaradást. Ez mindössze 3 pontban megfogalmazható, nem pedig 1,5 oldalon keresztül.
9.§ (2) nehezen értelmezhető, mivel a 10%-os kifizetési kérelem benyújtásának feltétele a 4. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak teljesülése (mezőgazdasági üzemének el kell érnie a vállalt EUME-t), a 9.§ (2) bekezdés pedig megenged 5 % elmaradást. Az ügyfél, aki elmarad 5%-kal a vállalt üzemmérettől, nem lesz jogosulatlan igénylő eszerint, de nem is nyújthat be kifizetési kérelmet?
9.§ (4) b), (5) b) és (7): a százalékpontonkénti elmaradásra jutó 5 %-os mértékű szankció nagyon sok, összhangban a rendelet tervezet többi részével, 2%-ra csökkentése javasolt.
9.§ (7) b) nehezen értelmezhető pl. méhészek esetében, akik vándorkaptárokkal dolgoznak. A méhészet esetében, hogyan kell értelmezni a 30 km távolságot?
9. § (7) c) pont: a gazdaságátadási kérelem elutasítása nem az ügyfél hatáskörébe tartozik, ezért az ahhoz kapcsolódó szankció nem indokolható.
Egyeztetés: Az üzleti tervben vállalt üzemméret tartása fontos, ezt a 4.§ (2) bekezdés egyértelműen tisztázza. A jogkövetkezmények hozzáigazítása.

7.) 1. melléklet:
A szakmérnöki végzettségek hiányoznak (pl. okleveles szőlész-borász szakmérnök) a felsorolásból.
Egyeztetés: a rendelet végzettségekkel történő kiegészítése folyamatban van

8.) 3. melléklet:
5. pont (Az ügyfél életvitelszerűen tanyán él legalább 6 hónappal a kérelembenyújtást megelőzően – 25 pont)
A támogatási össz pontszám több mint 15%-át jelentő feltétel indokolatlan versenyhátrányba hozza a lehetséges kérelmezők többségét. A vonatkozó EK rendeletek nem tartalmaznak olyan rendelkezéseket, az ÚMVP pedig nem tartalmaz olyan célrendszereket, indikátorokat, amelyek indokolttá tennék a tanyán élők ilyen mértékű előnyben részesítését. A tanyás térségek fejlesztésről külön program szól, az nem a fiatal gazdálkodók induló támogatásának feladata. A korábban alkalmazott horizontális szempontok (roma, nő, csökkent munkaképesség) figyelembevételével az esélyegyenlőség feltételei így is maximálisan figyelembe vételre kerülhetnek.
Javaslat: A szempont eltörlése, vagy az adható pontszám max. 5 pontban való meghatározása.
Egyeztetés: A következő programozási időszakra is készülve, a szempont beemelése fontos. A pontszám csökkentése 15 pontra, illetve a tanyák mellett a 600 fő alatti települések preferálása.

7. pont: (Az ügyfél átvevő a gazdaságátadási intézkedésben)
A gazdaságátadási támogatás eddigi tapasztalatai (összesen 82 támogatott kérelem a 2 meghirdetés során) azt mutatják, hogy ebben a formájában nem indokolt az összekötése a fiatal gazdálkodók induló támogatásával. Bizonytalan a gazdaságátadási támogatási kérelem sikere, ráadásul annak bírálata nem esik időben egybe a fiatal gazdálkodó kérelmével. A gazdaságátadást az EMVA gazdaságátadási támogatás igénybevétele nélkül is meg lehet valósítani (a gyakorlatban ez tűnik az egyszerűbbnek is), ami figyelembe vételre kerülhetne a fiatal gazda jogcímrendeletben.
Javaslat: a gazdaságátadás fogalma ne csak az EMVA támogatással érintett gazdaságátadást jelentse, hanem egy idősebb gazdálkodótól a gazdaság teljes átvételét (ajándékozási vagy adásvételi szerződéssel). A támogatási kérelem benyújtásához mellékletként kérhető egy előszerződés vagy szerződéstervezet.
Egyeztetés: A gazdaságátadási támogatási jogcím átgondolása. újratervezése szükséges. Az erre adható pontszám csökkentése, a nem támogatással megvalósuló gazdaságátadás lehetséges beemelése az értékelési szempontok közé.

10. pont: (Az ügyfél életkora):
Javasoljuk, hogy az életkor pontozása esetén plusz 5 ponttal megemelésre kerüljön a 18-24 év közötti korosztály. Gyakorlati tapasztalatból elmondható, hogy friss diplomás, és végzett szakemberek a szülői vállalkozásban felnőve alkalmasak a gazdaság későbbi vezetésére, a gazdaság átvételére.
C. és D. rész: a pénzügyi és az üzleti terv együtt sem kap annyi pontszámot, mint a kérelmező adottságaira vonatkozó feltételek, pedig az üzleti és a pénzügyi terv alapján ítélhető meg leginkább a tervezett tevékenység életképessége.
Javaslat: a pontozási arányok újragondolása
Ahogy a pénzügyi tervnél, úgy az üzleti tervnél is szerepelhetne egy részletesebb pontozási szempontrendszer.
Összességében szinte a teljes értékelési szempontrendszer átdolgozásra szorul, mert a jelenlegi formájában jelentős aránytalanságokat és indokolatlan megkülönböztetéseket tartalmaz.
Egyeztetés: A többi módosítással együtt az értékelési szempontrendszer átdolgozása, az ÜT és a PT nagyobb szerepe mellett.

Cél a rendelet idei megjelenése és 2012-es támogatási kérelem benyújtási időszak meghatározása.