Több mint negyven éves múltra tekint vissza az Ungerbauer család csongrád-bokrosi családi borászata, ami amellett, hogy az Alföld legrégebbi és legnagyobb szőlőiskolájának is helyet ad, mára igazi multifunkciós gazdasággá nőtte ki magát. A vállalkozás központja a csongrádi hegyközség alapítójának felújított tanyája, itt beszélgettünk Ungerbauer Anikóval, aki édesapjától veszi át a családi cég vezetését.

A családi cég története a helyi téeszben a borászati ágazatot vezető Ungerbauer Györggyel kezdődött, aki a hatvanas évek második felében eleinte saját célra kezdett egyrügyes csapokat előállítani. Később a csongrádi borvidék jellegzetes fajtáival – mint a kadarka és a kövidinka –, és más, gyakoribb fajtákkal elindult a nagyobb léptékű szaporítóanyag-előállítás, ami máig meghatározó tevékenységük. A minőségi szaporítóanyag iránti piaci igény már a kezdetekben is magas volt, és azóta is viszonlyag kevés helyen foglalkoznak ezzel az országban, és stabil keresletet látnak – mondja el Ungerbauer Anikó. A 15 hektáros szőlőiskolában összesen mintegy egymillió vesszővel szaporítanak 40 fajtát, amiből jelenleg 10 vörösszőlő- és 15 csemegeszőlő-fajta, de a fajtaválaszték folyamatosan fejlődik. Vásárlóikat bármekkora tétel esetén szívesen látják, nagyobb borgazdaságok ugyanúgy vannak az ügyfeleik között, mint néhány tőke csemegeszőlőt telepítő hobbikertészek, akiket szükség esetén telepítési, szőlőnevelési tanácsokkal is segítenek.
A jelenleg négy lábon álló gazdaság második fontos tevékenységét a szőlőtermesztés jelenti, ez jelenleg 45 hektáron folyik, a 15 telepített fajtájukból idén 12 volt termő. A szőlőértékesítés mellett természetesen maguk is borászkodnak, nem is rossz eredménnyel: boraik több mint harminc éve gyűjtik a különböző szakmai elismeréseket, érmeket. Az évente értékesített nagyjából 2000 hektoliter bor számottevő részét teszik ki a helyi specialitásnak tekinthető fajták, mint a kadarka, a kövidinka vagy a kékfrankos, de az évek során összegyűlt díjak és a kereskedelmi adatok sok más fajtával is bizonyítják sikereiket.
A családi borászat központja a hegyközség-alapító Ludrovai Tóth István tanyája, amit a legkisebb részletekig menően odafigyelve, korhűen újítottak fel.
Az itt kialakított vendégszobák, és a gazdasághoz tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló horgásztó jelentik a vállalkozás negyedik „lábát“, azaz a falusi vendéglátásra, borturizmusra épülő idegenforgalmat. A tó biztosítja emellett a szőlőiskola öntözővíz-ellátását is – teszi hozzá Ungerbauer Anikó. A szállásadás mellett fogadnak egy-egy napra érkező buszos csoportokat is, de egyre gyakoribbak a kerékpáros vendégek is, akik vagy egy túra kiegészítéseként, vagy fő programként jönnek bort kóstolni, illetve kikapcsolódni a meglepően változatos Csongrád-környéki tájra.

(Kép és szöveg: Bedő Péter)