A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az AGRYA közös kutatásának eredményeit szeptember 12-én mutatták be (http://agrya.hu/?q=hirek/ksh-agrya-egyuttmukodes-kozos-kutatas-eredmenye) a két szervezet képviselői. Cikkünkben a kutatás fontosabb megállapításait foglaljuk össze.

A kutatás egyrészt a KSH 2000. és 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásai (ÁMÖ) során gyűjtött adattömegre, másrészt az AGRYA segítségével végzett online kérdőíves adatfelvételre alapult. A kutatás céljai között szerepelt annak vizsgálata, hogy hogyan alakult a negyven év alatti gazdálkodók létszáma, demográfiai összetétele, és hogyan változtak gazdálkodási körülményeik a 2000. évi ÁMÖ óta eltelt időszakban. A kérdőíves felméréssel a mezőgazdaságban zajló generációváltásról, az ágazatban dolgozó, vállalkozó és a jövőjüket ott elképzelő fiatalokról próbáltak pontosabb képet kapni. Ennek célja elsősorban az volt, hogy az ÁMÖ adataiból kirajzolódó tendenciák mögött milyen személyes motivációk, várakozások jellemzik a hazai fiatal gazdálkodókat. Az adatfelvétel számítógéppel támogatott önkitöltős interjúval készült, ahol az alapsokaságot a 2010-es ÁMÖ során összeírt negyven év alatti gazdálkodók (77 622 fő) jelentették. A mintavételi keretet az alapsokaságból többlépcsős csoportos rétegzett véletlen minta alapján 1 470 fő adta, ebből 501 fő válaszolt a kérdőívre. A kérdőívekben többek között rákérdeztek a gazdálkodás során fellépő legfőbb nehézségekre, a jövedelmi viszonyok megítélésére, és arra is, hogy mennyire nyitottak a fiatal gazdálkodók az újításokra.

Szűkülő profil

A 2000-es ÁMÖ óta eltelt időszakban a lakosság egyre kisebb hányada foglalkozott mezőgazdasági tevékenységgel. 2010-ben az egyéni gazdaságokban alig több mint 76 ezer negyven évesnél fiatalabb gazdálkodó folytatott mezőgazdasági termelést, feleannyi, mint tíz évvel korábban. A fiatal gazdák száma Nógrád, Győr-Moson-Sopron és Heves megyében esett vissza leginkább, a legkevésbé pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. A nemek aránya azonban kedvező irányba mozdult el, a vizsgált tíz év alatt a fiatal egyéni gazdálkodók között minden megyében növekedett a nők aránya, ami 2010-ben 27 százalékkal Somogy megyében volt a legmagasabb,.

2010-ben az egyéni gazdálkodók korösszetétele kedvezőtlenebb képet mutatott, mint tíz évvel korábban, az egyéni gazdaságokat a kívánt generációváltás helyett az elöregedés jellemezte. A negyven évesnél fiatalabbak aránya 2010-ben csak kevéssel haladta meg a 13 százalékot.

A gazdálkodók számának csökkenése ugyanakkor kedvezően hatott a versenyképesség javítása szempontjából fontos földbirtok-koncentrációra. Országosan a fiatalok által használt mezőgazdasági terület nagysága alig változott, de 2010-ben egy negyven év alatti egyéni gazdálkodó átlagosan már több mint kétszer akkora mezőgazdasági területet művelt, mint tíz évvel korábban. A tíz év alatt bekövetkezett szerkezeti átalakulás nyomán a termelési típus szerinti összetétel úgy rendeződött át, hogy a kizárólag növénytermesztő gazdaságok súlya annyival növekedett, amennyivel a vegyes profilú gazdaságoké csökkent. A gazdálkodás célja szerinti összetétel jelentősen elmozdult az elsősorban értékesítésre termelők irányába.
A szántóföldi növények vetésszerkezete a fiatal egyéni gazdálkodóknál mindkét összeírásban a gabonafélék túlsúlyát mutatja, de az olajos növények általános felértékelődésének hatására az ipari növények aránya 2000–2010 között jelentősen (10 százalékponttal) emelkedett.

2000–2010 között a negyven évesnél fiatalabb egyéni gazdálkodók főbb gazdasági haszonállat-fajai közül a sertés- és a tyúkállomány közel kétharmadával csökkent, a szarvasmarha-állomány ennél valamivel kevésbé esett vissza, míg a juhállomány minimális gyarapodást mutatott. A sertés- és tyúkállomány visszaesése szinte valamennyi megyét érintette, ugyanakkor a szarvasmarha-állomány – az országos tendenciával ellentétben – három megyében: Vasban, Somogyban és Bács-Kiskunban növekedett.

2010-ben a fiatalok körében 3 százalék körül alakult a felsőfokú, 9 százalék körül a középfokú szakmai képzettséggel rendelkezők hányada. A legiskolázottabb fiatal egyéni gazdálkodók Győr-Moson-Sopron, a legkevésbé iskolázottak Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tevékenykedtek.

A tíz főnél kevesebbet foglalkoztató mezőgazdasági szervezetek ötödében volt negyven évesnél fiatalabb volt a gazdaság irányítója. A fiatalok vállalkozói aktivitása Vas megyében haladta meg legjobban az országos átlagot. A nők hányada nem érte el az egyéni gazdálkodóknál megfigyeltet, azonban a legmagasabb mezőgazdasági végzettség szerinti összetétel jóval kedvezőbb volt: a negyven év alatti irányítók csaknem négytizede rendelkezett felsőfokú szakmai képesítéssel, arányuk Békés, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb. A fiatal irányítók által használt mezőgazdasági terület közel egynegyedét Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén adta. Az egy gazdaságra jutó mezőgazdasági terület nagysága az országos átlagot leginkább Csongrád megyében haladta meg. Átlagosan a legnagyobb szántóterületet Veszprém, gyümölcsös ültetvényt Szabolcs-Szatmár-Bereg, szőlőültetvényt pedig Győr-Moson-Sopron megyében művelték. A szántóföldi növények vetésszerkezetét – hasonlóan az egyéni gazdálkodókéhoz – a gabonafélék túlsúlya jellemezte, a második legnagyobb területen vetett növénycsoport pedig az ipari növényeké volt. A gabonafélék szántón belüli aránya az országos átlagot leginkább Tolna megyében haladta meg, az ipari növények aránya Nógrád megyében volt a legmagasabb.

2010-ben a fiatal irányítóval rendelkező gazdasági szervezetek állatállományának legnagyobb hányadát – állategység alapján – a megyék közül Jász-Nagykun-Szolnok megyében istállózták, ugyanitt volt az egy gazdaságra jutó állatállomány is a legmagasabb.

A kérdőíves felmérés és annak eredményei

Az online kérdőíves felmérés során a válaszadók jelentős része egyéni gazdálkodó volt, mindössze 4 százalékot tett ki a társas vállalkozás keretein belül mezőgazdasági tevékenységet végzők aránya. A fiatal egyéni gazdálkodók körében továbbra is a férfiak vannak túlsúlyban. A szakmai képzettséggel rendelkező válaszadók több mint kétharmada felső-, vagy középfokú mezőgazdasági végzettségű.

Hatásos indítás

Azokban az években, amelyekben pályázni lehetett a fiatal gazdák induló támogatására, megnőtt azoknak a fiataloknak a vállalkozásindítási kedve, akik mezőgazdaságban képzelték el jövőjüket. Ennek köszönhető, hogy mind 2008-ban, mind 2010-ben jelentős számban indultak vállalkozások.

A válaszadók többsége szerint a gazdálkodás első éveiben elérhető jövedelem éppen csak a létminimumhoz elég, mindössze egytizedük válaszolt úgy, hogy az agráriumból származó jövedelme átlagos életszínvonalat biztosít.

A gazdálkodás nehézségei közül a legnagyobb problémának a földhöz jutás lehetőségét tartották, a második helyen a bürokrácia és a jogszabály-változások témakörét jelölték meg a válaszadók. A gazdálkodók körében intenzíven jelentkezik az igény kedvezményes hitel, hitelkamat-támogatás, illetve garanciavállalás iránt. A fiatal gazdák fejlesztési hajlandóságát, pozitív jövőképét támasztja alá, hogy a megkérdezettek 85 százaléka az elkövetkezendő öt évben szeretne beruházásokat végrehajtani a gazdaságban. A megkérdezettek kétharmada a következő öt évben emellett bővítené gazdálkodói tevékenységét alternatív jövedelemszerző tevékenységgel.

Ahhoz, hogy a gazdálkodást, a gazdaságindítást nehezítő problémákra megoldás szülessen, különböző javaslatokat is megfogalmaztak a fiatal gazdálkodók, amelyek rávilágítanak a helyzetüket leginkább nehezítő tényezőkre. Az észrevételek alapvetően három fő csoportba sorolhatóak, és természetesen összefüggnek a korábban megjelölt nehezségekkel: a földhöz jutás, a finanszírozás, valamint a jogi, szabályozási környezet azok, ahol változtatásokat leginkább szükségesnek tartják.