A 2014. március 18-án tartott konferencia egyik célja az volt, hogy felhívja a figyelmet a mezőgazdasági foglalkoztatásban rejlő lehetőségekre, problémákra. Az AGRYA az elmúlt években tudatosan törekedett arra, hogy partneri kapcsolatokat építsen ki azokkal az üzleti, állami és nonprofit szereplőkkel, akik az agrárium jövőjét jelentő generációs kihívások megoldásában részt tudnak venni.

A program tartalmi kidolgozásában sikerült partnerséget kialakítania az AGRYA-nak és az EMMI (Emberi Erőforrások Minisztériuma) ifjúságügyért felelős szakfőosztályának. Az ifjúsági munkanélküliség kezelése az elkövetkező időszak egyik kiemelt hazai és európai feladata. Ehhez kapcsolódóan kimondottan a fiatalok mezőgazdasági foglalkoztatását segítő program előkészítésén dolgoznak az AGRYA és az EMMI ifjúságügyért felelős szakemberei.
Kiss Norbert, az EMMI helyettes államtitkára a konferencia megnyitóján kiemelte, hogy az Európai Unióban a válság nehéz helyzetbe hozta a fiatalokat is a munkaerőpiacon és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló 2013. április 22-i tanácsi ajánlás alapján kidolgozott Ifjúsági Garancia Akcióterv mentén meg kell kezdeni az Ifjúsági Garancia rendszer kiépítését. Ki kell alakítani és működtetni kell a fiatalok foglalkoztatását elősegítő munkaerő-piaci programokat, biztosítani kell a fiatalok vállalkozóvá válásának lehetőségét ösztöndíjakkal, vállalkozói ismeretek elterjesztésével. Támogatni kell a vidéki ifjúságfejlesztési programokat, illetve a helyi ifjúsági szolgáltatások fejlesztését szolgáló megyei szintű mentorhálózat működését közösségi térként is funkcionáló alkotóházak kialakításával, valamint támogatni kell a helyi aktív közösségi szerepvállalást és önkéntességet.
Dr Laczka Éva Zita a KSH elnökhelyettese a statisztikai adatok tükrében beszélt a fiatalok foglalkoztatásáról az agrárszektorban. AGRYA kérésére kutatási programot dolgoztak ki, és több részterületet is, például a mezőgépészet helyzetét is elemezni fogják.
A mezőgazdaság aránya a GDP-ben 3-4 százalék, ugyanakkor a mezőgazdaságra építő ágazatokat is figyelembe vevő 10-12 százalék.
A hivatal adatai szerint a múlt évben mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezetek száma 8442 volt, és 485 ezer egyéni gazdaságot tartottak számon. A gazdálkodók 31 százaléka 65 év feletti, az átlagéletkor pedig 56 év, ezért fontos a fiatalok szerepének növelése. Az agrárgazdasági szervezetek tavaly 78 ezer állandó munkatársat foglalkoztattak, s évente 38 ezerre tehető az időszaki alkalmazottak száma. Ezzel szemben az egyéni gazdáságokban több mint egymilliónyian is dolgoznak. Tavaly 61 763 fiatal gazdát tartottak nyilván, ami a gazdák 12,8 százaléka, a fiatal gazdák átlagéletkora 34 év, 77 százalékuk férfi, 23 százalékuk pedig nő, ismertette a KSH elnökhelyettese.
Az AGRYA partnerei is elmondták tapasztalataikat az agrárium munkaerőpiacán jelen lévő problémákkal kapcsolatban.
Harsányi Zsolt, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője szerint nem jó a világ olyan irányú fejlődése, ami a termőföld, felület folyamatos csökkenésével jár. Az egy földlakót ellátó terület 2500 m2-ről 2000 m2-re csökkent, aminek következménye, hogy egyre több fehérje kell. A MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) elnökeként és a CLIMMAR egyik alelnökeként nemzetközi szinten is látja a probléma eredetét és dolgozik a megoldáson. CLIMMAR az európai országok elsősorban mezőgazdasági gépek forgalmazásával foglalkozó nemzeti szövetségeinek egyesületének a MEGFOSZ is tagja, így van kapcsolat 17 tagország 24 ezer mezőgazdasági gépesítéssel foglalkozó cégével.
A termelés fejlesztéséhez több és jól képzett fiatal munkaerőre van szükség, amit egyre inkább éreznek az ágazat szereplői. A MEGFOSZ évek óta kiemelten foglalkozik a mezőgazdaság, mint értékteremtő, társadalmilag kiemelkedő alapszolgáltatást, az élelmiszer előállítást biztosító ágazat versenyképességének erősítésével. A korszerű technológiák bevezetésével, igyekszik megteremetni az alapját, hogy a termelők biztonságosabban és stabilabban tudjanak termelni, és fel tudják venni a versenyt a nyugati korszerű technológiát használó gazdálkodókkal, illetve az olcsó keleti importtal szemben. A célok elérésére a MEGFOSZ pályaorientációs kampányt indít. Ennek során elsősorban arra hívják fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasághoz kapcsolódó szakmák, ezek közül a mezőgépészetet kiemelten biztos és hosszú távú megélhetést biztosíthatnak és segítséget nyújthatnak az önálló, vállalkozói tevékenység elindításához. Megkérdőjelezte, hogy Magyarországon 42 ezer mezőgépész lenne, mert ha igen, akkor az Axiál várja őket szeretettel. 
Czigány Tibor a Syngenta ügyvezetője a vetőmag- és növényvédőszer ipart érintő munkaerőpiaci dilemmáiról beszélt, arról, hogy a kész, használható tudású és dolgozni akaró ember ritka mint a fehér holló. Kikkel találkozik a munkaerő piacon? Friss diplomásokkal, akikre sajnos jellemző az inaktív nyelvtudás, az érdeklődés és a gyakorlati tapasztalatok hiánya. Gyenge az elméleti tudásuk és szerény az üzleti szemléletük, nem tudják kifejezni és eladni magukat, nem tanulnak meg csapatban dolgozni és nincsenek céljaik. Jellemző a friss diploma elavult tudással.  És ezzel szemben kiket keres a Syngenta? Naprakész gyakorlati és elméleti tudással, elhivatottsággal, nyelvismerettel bíró önálló, de csapatban is dolgozni tudó, mobil és rugalmas fiatalokat. Akik kreatívak, belső igényük van a folyamatos tanulásra, nyitottak és sokrétűek.
A Syngenta Magyarországnál közel 340 fő dolgozik, több mint 80% a felsőfokú végzettségűek száma, az átlagéletkor 39 év és átlagban 8 évet töltenek a cégnél. Az utóbbi öt évben 60 új dolgozó érkezett és 30 távozott, évente 20-30 főt vesznek fel. Gyakori a cégen belüli előbbre lépés, akár a külföldre kerülés. Tehát van perspektíva, de elvárások is.
A Yara Hungária Kft. kereskedelmi vezetője, Éri Ferenc a műtrágyaipar lehetőségeit mutatta be, amihez kulcsfontosságú tényező a megfelelő munkaerő. A Yara Hungária Kft. 24 dolgozójával jelen van Magyarországon, Romániában, Bulgáriában és a Jugoszláv utódállamokban, ami 625 millió forint nettó árbevételt jelent dolgozónként.
Ez nagy kihívást jelent, hiszen relatív alacsony létszámmal kell végezni az igénykeltést, az értékesítést. Elsődleges eszközük előadások tartása a műtrágyázási szezonok kezdetén (25-35 előadás évente, szezonban naponta akár több). Másodlagos eszközük pedig a személyes látogatás. A versenytársak jellemzően nagyobb csapattal dolgoznak, ezért nekik „nagyteljesítményű személyzeti rendszerre” van szükségük. Itt is alapelvárás a magas szintű szakmai ismeret, terhelhetőség, csapatban dolgozás és a nyelvtudás. Bizonyos munkakörbe igen kevés a potenciális szakmai jelentkező. Sokan el sem olvassák rendesen a pályázati kiírást, vagy ha el is olvassák, nem érdekli őket, mi van leírva. Megoldásnak a hirdetés nélküli toborzást, fejvadásszal, ajánlással való munkaerő keresést tartják. A tervezett személyzetfejlesztés érdekében indították a YaraGeneráció Programot, aminek célja a tápanyag-ellátással és a talajgazdálkodással kapcsolatos ismeretek bővítése és kimondatlanul ugyan, de a potenciális kollégák felderítése. Olyan gyorsan fejlődik a technológia és bővülnek a kutatási ismeretek, hogy muszáj az oktatási rendszert támogatniuk ezek közreadásával. Nem várható el maximálisan a tanároktól, oktatási intézményektől, hogy naprakészek legyenek, hiszen a sok gyártó rengeteg információját feldolgozni nem lehet.  A valós életben zajló, gyakorlatias tudás, piaci ismeretek bővítése a cél, nemcsak szakmai, hanem kereskedelmi, marketing kérdéseket is feszegetnek a mindennapi életből vett példákkal. A tanárok és a diákok egyaránt célcsoportot jelentenek, a Yara fontosnak tartja a közvetlen hangvételt, személyes kapcsolatok kialakítását, a klasszikus multinacionális vállalat képnek finomítását.
Daoda Zoltán az AGRO.bio Kft. szakmai igazgatója szintén a műtrágyaipart érintő foglalkoztatási kihívásokat ismertette, de az új technológiák terjesztésének oldaláról. A 2001-ben alapult cég most 35 fővel dolgozik, amiből 23 fő területi képviselő és szaktanácsadó. Éves árbevételük 2012-ben 860 millió forint, 2013-ban 1,12 milliárd. Mikrobiológiai megoldásokat biztosítanak a sikeres mezőgazdálkodáshoz talajbaktériumok, algák, mikorrhyza gombák segítségével. Tapasztalata szerint kevés a jelentkező, akik közül választani lehet, az AGRO.bio is fejvadászcégekhez fordul segítségért. Pályakezdőket is várnak, de a Bsc képzést nem sokra értékelik, az okl. agrármérnöki 5 éves képzés lenne a megfelelő. Szívesen foglalkoztatnának szakmérnököket is növény és/vagy tápanyaggazdálkodási területről, gyakorlati tapasztalattal a növénytermesztés és értékesítés területekről. A gyakorlati tapasztalat származhat a saját családi gazdaságból, nem feltétel egy előző munkahely. Alacsony alapbért kínálnak, de utána mindenki annyit tud keresni, amennyit akar. Éppen ezért jellemzőek náluk a 45-55 év közötti kollégák, akik a tapasztalat mellett már kellő önbizalommal rendelkeznek és tudják magukról, hogy mit tudnak. Saját bemutatókkal és a Magyar Kukorica Klub termelési versenyének támogatásával is próbálják az ágazat résztvevőit informálni, valamint optimalizálni területi képviselőik országos elosztását.
Természetesen a gyakorló fiatal gazdák is szót kaptak a konferencián, elsőként Gárdonyi Balázs Dégről egy szántóföldi családi gazdaság problémáit ismertette. 1200 hektáron termesztenek és amellett szolgáltatnak is, ezt nem lehet csak családi erőből megoldani. Kukorica címerezéskor 40 alkalmi dolgozóra is szükségük van. Gépkezelőnek nem szívesen vesznek fel pályakezdőt, a gépek ahhoz túl értékesek, nem gyakorolni valók. Részt vettek ugyan az Első munkahelyi garancia programban, de a 2 dolgozónak 4 hónap sem volt elegendő a betanuláshoz. Tapasztalatuk szerint, míg 2 alkalmas bolti dolgozót lehet 10 jelentkezőből találni, addig a mezőgazdaságban 10-ből egyet sem.
Kesjár Kamilla vetőmagtermesztéssel, integrálással és kereskedelemmel foglalkozik Szolnokon. Ebben az ágazatban nagy a kézimunka igény, magas a hozzáadott érték. Egyre inkább a géppel művelhető fajok kerülnek előtérbe, mert nem lehet elegendő munkaerőt találni. Az 1992-ben alapult cég 7 állandó dolgozóval működik, fluktuáció nincs, csak elhalálozás. Nem jelentkeznek új kollégák. A 60 éves növényvédősük 2004-ben akart visszavonulni, de sikerült maradásra bírni egy új szolgálati autóval, amire a Trabantot cserélték. A Kertészet és Szőlészetben 2 alkalommal megjelent hirdetésre senki nem jelentkezett. Az internetes portálokon hasonló volt a helyzet. Az „Kertészeti Egyetemen” való keresgélés sem járt sikerrel: 16 jelentkező közül 14 vagy születési dátumot vagy nevet nem írt az önéletrajzába, 1 gombatermesztéssel akart foglalkozni, 1 nem akart Szolnokra költözni. Pedig az ő ideális területi képviselőjüknek még idegen nyelvet sem kell beszélnie, csak legyen agrárvégzettsége, az sem baj, ha nem felsőfokú. Kis családi vállalkozásként bérezés terén ugyan nem tudják a nagy cégekkel felvenni a versenyt, de vidéki viszonylatban versenyképes fizetést adnak. Ajánlás útján van náluk 2 hónapja egy kolléga, a szezon végére kiderül, mit tud.
Bakó Dánielék Szentesen paprika és paradicsom hajtatással foglalkoznak, az ügyviteli munkákat a család végzi, nekik fizikai munkaerőre van szükségük. Náluk 8 osztályt vagy azt sem végeztek a munkanélküliek, hiány nincs, de fluktuáció annál inkább. A korszerű növényházakban már humánus a foglalkoztatás, van akinek ez vállalható, van akinek kényszerpálya. Akik jönnek, azok ismeretség alapján. Szükség lenne munkáltatói támogatásra, a zöldséghajtatásban nem jár a területalapú. Az oktatás sem támogatja a gyakorlati képzést, régen 3 hét iskola mellett egy hét gyakorlat volt a jellemző, most az első két év csak a szakmával való barátkozásról szól.
Gazdóf Katalin állattartással foglalkozik Tiszalucon. Maga mellé keres asszisztenst, aki ugyan őt helyettesíteni nem fogja tudni, de esetleg rá tudna bízni részfeladatokat. Szerencséje, hogy most traktorosból nem szenved hiányt, mert biztos benne, hogy nem találna semmilyet, nemhogy megfelelőt. A gulyások 3-4 évnél többet nem tudnak egy helyben tölteni és nagy probléma az alkohol. Az állatgondozókkal szemben nem nagy az elvárás, még sincs jelentkező. Hozzájuk közel, Abaújszántón van egy mezőgazdasági szakiskola, de mindenki Miskolcra vágyik középiskolába. Tiszalucon van 1000 munkanélküli és ő mégis munkaerőproblémával küzd. Borsodba, ahol az országban talán legnagyobb a munkanélküliség.
Megoldást a problémákra, vagy esetleg választ a felmerülő kérdésekre az oktatástól várhatnak a munkáltatók. De az oktatás és a szakképzés is kihívások előtt áll az átalakuló agrárszektorban.
Dr Gyuricza Csaba a Szent István Egyetem dékánja a változó agrárstruktúrához igazodó gyakorlat orientált felsőoktatási képzésben látja a megoldást. Azokon az egyetemeken, ahol nincs jól képzett oktatói, szaktanári háttér, onnan nem fognak kikerülni jó szakemberek. Két éve dékán és egyre inkább érzi, hogy Gödöllőn, ahol 4 tanüzem van, sem elég gyakorlati a képzés. A hallgatóknak hetesi gyakorlataik vannak, a Bsc képzés végén pedig egy gyakorlati félévet kell egy gazdaságban. Az egyetemen valóban nem traktorosokat képeznek, kell egy stabil elméleti alaptudás. Az egyetem folyamatosan figyeli a munkaerőpiac igényeit, van egy 12 tagból álló karrier tanácsadó testület, aki kapcsolatban áll a nagy cégekkel. Rendszerint egy-egy szakot vizsgálnak gyakorlati szemszögből módszeresen.
Az Szent István Egyetem agrárgépész képzéséről Dr Szabó István dékánt hallhattuk. A Gépészmérnöki Kar 9000 végzett és 2000 jelenlegi hallgatóval, 150 munkatárssal büszkélkedhet. 12 000 m2 laboratórium és oktatási térben dolgoznak, 2500 milliós költségvetéssel és a legmodernebb eszközparkkal, mert az új képzések új vállalati együttműködéseket is jelentenek. A mezőgépész szak nem az első helyen áll a felvételiző fiatalok szemében, a műszaki beállítottságúak „2. esély” szakának nevezhetjük, ami erős motiváció, de gyenge előképzettséget takar és nem javít a helyzeten az egyetemek közti elaprózódás sem. A jelentkező egyharmadát veszik fel, de nem lehet ennél szélesebbre nyitni a kaput, mert az már a minőség rovására menne. Véleménye szerint mindenekelőtt népszerűsíteni kell ezt a szakot, el kell érni minden tehetséges fiatalt. Együttműködéseket kell létrehozni a vállalati szereplők, a szakképzés, a felsőoktatás, a kormányzati szervek, a civil szervezetek között. Világos karrierkép kialakítására van szükség, erősebb támogatás kell a középiskoláknak és tanári, tehetséggondozó programokat is indítani kell.
A középiskolai agrárszakképzés jellemzőit a VM Dunántúli Agrár-szakképző Központ (DASZK) főigazgatója, Dömötör Csaba ismertette. A beiskolázásoknál sajnos a maradék-elv érvényesül, mert a szülők a gimnáziumokat részesítik előnyben. A szakiskolákba sokszor azok a diákok kerülnek, akik már felzárkóztatást igényelnek. A szakközépiskolában 4 év után kötelező szakmai érettségi vizsgát tenni, amely munkakör betöltésére jogosít. A szakközépiskolai elmélet és gyakorlat beszámítása révén a korábbi 2 éves technikus képzés 1 évessé válik. A szakképző iskolák nagyüzemi gyakorlóhelyei a privatizáció során megszűntek, az új tulajdonosok a gyakorlati képzést csak kis számban vállalták, így a szakképző intézetek alakították ki az iskolához közvetlenül tartozó, azokkal szerves egységet képező tanüzemeket. A DASZK-on belül a gazdálkodó szervezetekkel kötött tanulószerződések aránya a teljes tanulólétszámra vetítve 7,2%, a szakképzési tanulólétszámra vetítve 14,7%, amely tartalmazza az élelmiszeripar szakmacsoportban tanulók által megkötött tanulószerződéseket is. Az iskolarendszer nehezen mozdul, pedig a megjelenő igényekre rugalmasan a felnőttképzés tud reagálni. Az oktatás minőségét javító további lehetőségek lehetnek a pályaorientáció erősítése az általános iskolákban, stratégiai együttműködés kialakítása a meghatározó piaci szereplőkkel, szoros kapcsolat kialakítása a „helyi” gazdálkodókkal és a kamarákkal, együttműködés kialakítása az agrár felsőoktatási intézményekkel.

A fiatalok pályaválasztási motivációijával kapcsolatosan Dr Mikula Lajos, az AGRYA ügyvezető elnöke kísérleti kommunikációs programok bevezetésében látja a megoldást. A mezőgazdaság egy bezárkózó világ, így próbált mindig túlélni. Ezt a mai helyzetet köszönjék a szereplői saját maguknak. Ez a magatartásforma addig jó, amíg a szakma belső ügyeit kell intézni, de már felnőtt egy generáció úgy, hogy nem érti és nem érzi az agráriummal kapcsolatos kérdéseket, problémákat. Egy hetedik emeleten lakó mit tud a magyar mezőgazdaságról? Csak a botrányokat hallja.  Az AGRYA éppen ezért kifelé, a közvélemény felé kommunikál.
Az agrárszektor munkaerőpiaci sajátosságairól akkor kaphatunk teljes képet, ha megismerjük a vidéki, mezőgazdasági ifjúsági foglalkoztatás támogatási eszközrendszerét a 2014-2020 közötti pénzügyi időszakban.
Az ifjúsági foglalkoztás vidéken támogatási lehetőségeiről Téglássy Kristóf (EMMI) beszélt. 
A Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2014-15-ős évi cselekvési tervében szerepel a foglalkoztatáshoz, foglalkoztathatósághoz való hozzájárulás, a közösségfejlesztés, az összmagyar szemlélet erősítése és a határon túli együttműködések fejlesztése. Cél a nemzeti középréteg megerősítése a társadalmi kettészakadás megelőzésével, a középosztály alulról nyitásával és a középosztály pozíciójának stabilizálásával (lesüllyedés elkerülése és innováció). A program általános célkitűzése a megváltozott munkaerőpiaci igények kielégítése, az ifjúsági munkanélküliség visszaszorítása, az EU versenyképességének megtartása és növelése, közvetlen kapcsolat kialakítása  a program és a politikai szinten meghatározott célok között. A nemzetközi szintű együttműködések támogatására a felsőoktatás és az ifjúsági szakma területén az ERASMUS+ program szolgál.
És mindez az AGRYA szemszögéből Weisz Miklós társelnöktől, aki elmondta, hogy 2008-tól az agrárágazatban történő foglalkoztatás növekvő tendenciát mutat, ugyanígy a munkaerő felhasználás is Éves Munkaerő Egységben. A fiatal gazdák száma azonban 2010-től 13-ra 76433-ról 61762-re csökkent. Az átlagéletkor és a nők arány növekedett.
„Területalapú” fiatalgazda támogatást igénybe vehet a nem induló vállalkozásként működő fiatal gazdálkodó is (hektáronként meghatározott átalányösszeg igénylése), míg az egyszeri, öt évre szóló, a gazdaság elindítását szolgáló EMVA-támogatást csak a valóban induló, vállalkozást még nem vivő, kezdő gazdálkodók vehetik igénybe. A KAP Fiatal Gazda Alprogramjának hazai céljai között szerepel a Vidéki területek elöregedésének ellensúlyozása, a gazdálkodók képzettségi szintjének javítása, az oktatás gyakorlati hiányosságainak ellensúlyozása, a fiatal gazdák jövedelmi viszonyainak javítása, hitelképesség növelése, a gazdálkodás közelebb vitele a városi lakossághoz, valamint a (fiatal) gazdálkodók közötti együttműködés elősegítése. Az alprogramon belüli nemzeti mozgástér kiterjed a földprogramra (NFA), a földvásárlás támogatására, a hitelek, speciális pénzügyi termékek, kamattámogatására, az adózásra, a jogi, szabályozási környezetre, az oktatás, képzés, szemléletformálására. Kérdés, hogy mennyire fogjuk ezeket kihasználni.
A Nemzetgazdasági Minisztérium is elmondta álláspontját. Danajka Noémi főosztályvezető az Ifjúsági Garanciáról, mint támogatási eszközről beszélt, a 2014-2020 közötti időszak fiatalokat érintő foglalkoztatáspolitikai és képzési oktatási, ifjúságpolitikai főbb intézkedéseinek uniós keretéről. A fiatalok a foglalkozáspolitika fókuszába kerültek, mert ők a globális válság egyik leginkább sújtott munkavállalói rétege. A 15-24 évesek munkanélkülisége európai szinten kétszerese a teljes népesség munkanélküliségi rátájának. Magyarországon ez a különbség 2,5-szeres, de van olyan tagállam, ahol 4-szeres (Luxemburg). Az Ifjúsági Garancia Program célkitűzései a korai iskolaelhagyás megelőzése, az alacsony iskolai végzettséggel munkaerő-piacra kilépők integrációja (kompetencia-fejlesztés és szakmai képzés). A munkatapasztalat hiánya nagy hátrányt jelent, mert az álláskereső fiatalok 2/3-ának nincs munkatapasztalata, nem jogosult ellátásra. Jellemző a tartós munkanélküliség a fiatalok között: 2013. első felében a regisztrált 25 év alatti álláskeresők 37%-a 7 hónapon túl, 17%-uk 1 éven túl volt álláskereső. Több irány van, aminek mentén helyzetbe hozhatók a hazai fiatalok: Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása (TÁMOP 2.3.6), Gyakornoki program - A tanulószerződés keretében tanult pályakezdők támogatására (TÁMOP 2.3.4), Nyári diákmunka elősegítése munkaerő-piaci program. Ezek mind a munka irányába terelik a fiatalokat, ami mellett természetesen lehet és kell is tanulniuk.