A szakmai út keretében, a minél szélesebb körű szakmai tapasztalatszerzés érdekében a a vidéki élet minden jelentős helyi képviselőjét felkerestük a tartományban, így a helyi gazdákon kívül a LEADER Helyi Akciócsoport munkatársaival, ifjúsági szakemberekkel, helyi termelői piac vezető-jével is alkalmunk volt némi tapasztalatcserét folytatni.

Az út programjainak Felső-Ausztria tartománya adott otthont, így elsőnek a Linztől 50 km-re lévő Bad-Wimsbach – Neydharting városába utaztunk. Itt a Wels Land Region, Leader Helyi Akciócso-port munkatársa várta a küldöttséget, illetve adott általános tájékoztatás a HACS munkájáról, illeté-kességi területének sajátosságairól, illetve magáról a Leader Programról, mint alulról építkező vi-dékfejlesztési szemléletről. A Wels Land Region HACS 2007-ben alakult, 21 környékbeli település összefogásával, alapvetően azzal a céllal, hogy a térségben működő kisebb vállalkozásokat támo-gassa, illetve fennmaradásukhoz hozzájáruljon. Mindezek mellett kiemelt területek még az idegen-forgalom (elsősorban falusi turizmus), a bioenergiára épülő beruházások, és a helyi fiatalok támoga-tása. A munkaszervezet pénzügyileg stabil lábakon áll, a 2007-2013-as uniós tervezési időszakban, mintegy 80 millió euró EU-s fejlesztési támogatásban részesült, melynek még felét sem használta fel. Az egyesület ugyanakkor szeretné a mezőgazdaságot, a vidéki életformát minél népszerűbbé tenni a városi fiatalok számára is, éppen ezért hívta életre a „Szomszédod a farmer” („Dein Nachbar – der Bauer und die Bäuerin”), elnevezésű programot, mely elsősorban a térségben élő középiskolás-korú fiatalokat célozza meg. A program első részében maguk a gazdák látogatnak el helyi középiskolákba és mutatják be mindennapjaikat, majd a tanulók (évente kb. 600 fő) vehetnek részt egy-egy gazdaság munkájában. Ezzel kapcsolatban elmondták, legtöbbször maguk a tanárok sincsenek tisztában a mezőgazdasággal, a vidéki élet jellemzőivel. A résztvevőket pályázati úton választották ki, főleg a 14 év körüli korosztályból. Összesesen 11 gazdaság vesz részt a program-ban, melynek gazdái tiszteletdíjban részesülnek, illetve olyan beruházásokat is támogatnak, melyek a tanulók fogadásához elengedhetetlen. Az út következő állomásaként egy, a programban részt vevő családi gazdaságot kerestünk fel.

A település külterületi részén működő gazdaság egy összetett, sok lábon álló családi vállalkozás. A helyszín érdekessége, hogy a különböző termelőegységek mellett, itt, helyben is értékesítenek, egy igényesen berendezett kisüzlet, illetve egy út szélén álló becsületkassza segítségével. A családi ház-ban működő üzletben kizárólag saját termékeket találni, száraztészta, lekvár, fűszerek mellett, hús és hentesárut is szerepel a kínálatban. Ez utóbbi főleg sertés és libahúst jelent, mivel ezek teszik ki a gazdaság állatállományának döntő részét. Termékeiket természetesen nem csak itt értékesítik, ki-sebb boltoknak, illetve rendezvények helyszínére is szállítanak hidegtálakat, készételeket (catering). Házi receptek alapján száraz teasüteményeket is készítenek. 35 hektár termőföldön gazdálkodnak, melyből 30 hektár kizárólag gabonatermesztésre van beállítva, a többi részen zöldségféléket ter-mesztenek. Ez a birtokméret valamivel nagyobb az átlagos ausztriai gazdáságok méretétől (27 Ha). A gazdaságban azonban jellemző módon nem alkalmaznak állandó plusz munkaerőt, a család el tudja látni a gazdaság körüli feladatokat. A gazda külön kihangsúlyozta, hogy szerinte azért is élet-képes egy ilyen méretű családi gazdaság, mert az osztrák vásárlók ragaszkodnak az ausztriai, sőt az adott tartományban megtermelt élelmiszerekhez.

A helyi vidékfejlesztési szakember ezt követően egy Marchtrenk nevű kisvárosba vezetett minket, ahol a térségben élő falusi fiatalok számára létrehozott szabadidőházat látogattunk meg. A „JuWel“ névre keresztelt program célja, hogy egyfajta alternatívát kínáljon a szórakozási lehetőségeket kere-ső fiatalok számára. Ez alapvetően egy vegyes finanszírozású (tartományi/önkormányzati), non-profit szemlélet szerint működő rendszer. Elsősorban a 12-18 éves korú tinédzsereket célozza meg, beleértve az olykor hiányos nyelvtudással rendelkező, külföldi gyökerekkel rendelkező családok gyermekeit is. A nyitvatartási idő meglehetősen bekorlátozza a lehetőségeiket, hiszen csak hétköz-nap délutánonként tartanak nyitva, 5-10 óra között. Éppen ezért, az ifjúsági ház programfelelősei nem kívánnak a városi diszkók vetélytársává válni, helyette egy másfajta szórakozást kínálnak. Itt, a fiatalok mondhatják meg mi szerepeljen a programkínálatban, azaz maguknak  szervezhetik az eseményeket. A helyszínen szigorúan tiltják az alkohol és drogok fogyasztását. Kérdésünkre, hogy mitől lesz vonzó ez az intézmény egy átlagos osztrák fiatal számára, azt a választ kaptuk, hogy itt, ellentétben egy városi szórakozóhellyel, valódi közösségek formálódhatnak, emberi kapcsolatok fejlődhetnek ki a visszajáró fiatalok között.
A térségben található 21 település közül 12-ben működik ehhez hasonló közösségi ház. A marchtrenki intézmény immáron 9 éve működik. Az amúgy korábbi hivatását tekintve rendőrként dolgozó programfelelős szerint egy átlagos napon 20 fiatal jön itt össze, de vannak nagyobb alkal-mak, mint a havonta megrendezett diszkó, vagy sportvetélkedők, mikor ennek a többszörösére is van példa. Ausztriában az elmúlt években komoly támogatottságra tett szert az ifjúságügy, a vidéki közösségteremtés ügye, így a fenntartók további bővítésekre számítanak.

A szakmai út pénteki napját, egy teljesen újfajta helyi kezdeményezés megismerésével indítottuk. Az OTELO névre keresztelt projekt, egy fiatalok számára létrehozott kreatív műhelyt takar, amely egyfajta sajátos oktatási megközelítést is hordoz magában. Főleg iskola utáni tevékenységeket ölel fel, így célja nem kifejezetten a direkt oktatási tevékenység, mint inkább egyfajta gondolkodás és szemléletmód elsajátítása, átadása. Ez azonban nem jelenti a konkrét gyakorlati oktatás hiányát, ui. a műhely munkájában résztvevő fiatalok számos kézzel fogható dolgon is munkálkodhatnak. Ilyen például az a 3D-s nyomtató, melynek fejlesztése az OTELO falai között történik.
Az OTELO ötlet kitalálói felismerték azt a problémát, hogy a tartomány vidéki településeiről hiá-nyoznak azok a közösségi terek, melyek otthonul szolgálhatnának az újfajta elképzeléseknek, ötle-teknek, vagy ahogyan a szakember fogalmazott, egyfajta inkubátorként mentheti meg a kreatív ötle-teket. Az intézmény oktatási-kutatási profilját is nehéz lenne témák szerint megragadni. A különbö-ző természettudományi elképzelések mellett láthatóan jelen van a művészet, népművészet, a média világa iránti érdeklődés támogatása. A helyi OTELO egyébiránt saját rádióállomást üzemeltet, így bizonyos időközönként be tudnak számolni a projektekről, közelgő eseményekről, vagy az elért eredményeikről. Ezen felül a műhely szakemberei kihangsúlyozták, hogy szeretnének olyan beszél-getéseknek is teret adni, melyekre egy átlagos iskolai tanteremben nem nyílik lehetőség. Szerintük számos olyan téma van ma a közoktatásban, mely nem kap elég hangsúlyt, vagy éppen nincs úgy-mond kibeszélve kellő mélységeiben. Példaként a demokrácia fogalmát hozta fel az úriember, mely-ről tudjuk mit jelent, minden nap használjuk a fogalmat, de mégsem egyértelműek annak bizonyos dimenziói. 
A projekt másik fontos eleme, a generációk összehozása, találkozása, melynek során az eltérő élet-tapasztalatokkal bíró helyiek, közös ötleteken dolgozhatnak. Elhangzott a „brain-storming”kifejezés is, utalva a kreatív ötletek megszületésének csoportos, közösségi jellegére. Az OTELO tehát közösségi tér, kreatív műhely, mely elsősorban a fiatalokat célozza meg, de nem sze-retne felülről irányított módon beleszólni az ott folyó munkába, hanem az a célja, hogy az itt létre-jövő kreatív közösségek, maguk határozzák meg mire van szükségük.
Az OTELO, felépítését tekintve, több részből álló komplex egység, alapegysége az ún. node (cso-mópont, találkozási pont). Egy ilyen csomópontban legalább 5 fő dolgozik. Itt, egy több szintű hie-rarchikus felépítésről van szó, melynek legalján, egy ötlet megszületése felett bábáskodó „think-node” található. Ezt követi a „game-node”, melynek tagjai megkapják a szükséges technikai támo-gatást, majd rajtuk keresztül jutunk el az ún. „project-node” szintjére, akik konkrétan a végrehajtá-son dolgoznak. Az itt dolgozó szakemberek, illetve maga a műhely anyagilag szinte teljesen függet-len, helyi vállalkozók támogatásából tudják biztosítani az OTELO működését.
Az általunk meglátogatott OTELO ház, egy rendezett külsejű és igényes belső helységekkel rendel-kező többszintes önkormányzati épület, mely korábban zeneiskolaként szolgált, azonban a fiatalok hiányában be kellett zárni. Az OTELO program 2008-ban indult Felső-Ausztria támogatásával, de az általunk felkeresett műhely, csak 2010 áprilisában kezdte el érdemi működését. A tartományban területi alapon szerveződnek ezek az ifjúsági kreatív klubok, a központi szereppel bíró intézmények mellett, több olyan nyitott is működik, ahova úgymond szabad a bejárás.

A nap második állomása, a Salzkammergut mellett működő termelői piac meglátogatása volt. Ma-ga a piac egy jellegzetes osztrák szórványtelepülésforma, egy hütte szívében található. 1988-óta működik, eleinte 20 gazda összefogásával jött létre, ma 14 termelő rendelkezik árusító hellyel. A kezdeti időkben, még utánfutókról árusították portékáikat a környékbeli farmerek, ma már azonban modern, fedett csarnokban rendezkedhetnek be, ami azonban korlátot is szab a további terjeszke-désnek. A térségben árutermeléssel foglalkozó gazdák részéről, egyfajta nyomás nehezedik a terme-lői piacra, ui. egyre többen fejezik ki csatlakozási szándékokat (90 jelentkező), melynek a már bent lévők nem örülnek, mivel joggal félnek a konkurenciától.
A piac minden pénteken 13-17 óra között tart nyitva. 3 pék, 2 hentes, 2 zöldséges (egyik bio), és egy sajtos pult várja a vásárlókat. Jellemzően kisüzemi, családi gazdálkodók vannak jelen, mint eladók, akik átlagosan 20-30 Ha területen gazdálkodnak. E kisebb családi gazdaságok számára jó lehetőséget nyújt a termelői piac, mert a környékbeli osztrák vásárlók tudatosan keresik a térségből származó élelmiszereket, míg a nagyobb gazdaságoknak úgymond nincs ideje foglalkozni ezekkel az igényekkel. Naponta átlagosan 700 ember fordul meg itt, de mint ahogyan a piac vezetője is mondja, Ausztriában is meg lehet érezni a hónap végét, ui. ekkor jelentősen kevesebb a vásárló. Az eladók éves szerződéseket kötnek a piaccal, egy stand ára évi 6000 eurót jelent. A termékkínálat viszonylag állandó, habár ki lehet mutatni némi szezonalitást. Az ünnepek előtt például megjelen-nek a polcokon a különböző édes kenyerek, különleges égetett szeszek, stb. A piac saját honlapot üzemeltet, melyen a teljes termékkínálat mellett karácsonyi recepteket is találni.

A salzkammerguti termelői piac egyik termelője egy elsősorban almaleveket, almabort, illetve más erjesztett alma léből készült szeszesitalt (cider) árusító fiatal gazda. Gazdasága szintén egy külterü-leti szórványtelepülésen található, ahol az almafeldolgozás mellett, marha és kecsketartását is vállalta. A gazdaság mellett kis területen (mindössze negyed hektáron) 8 sor alma, 1 sor körte, 1 sor szilva, illetve cseresznyefa ültetvény húzódik.
A gazdaság fő tevékenységét az almalé előállítás jelenti, amihez az alapanyagot környékbeli gaz-dáktól szerzik be, illetve vannak távolabbi beszállítói is (kb. 30 forintért veszi át az alma kilóját). A gyümölcs préselésére használt berendezést egy másik gazdával közösen vásárolta, épp ezért moz-gathatóvá van téve. A gépre 33%-os támogatást kaptak. Saját palackozó üzemet is tartanak fenn, ahonnan óránként mintegy 1200 palack késztermék kerül ki. Az erjesztett almalevet 11 literes tartá-lyokban tárolja, melyből összesen 5 darabot tart.
A gazdaságban az almalékészítés mellett kecskesajt előállítással (kb. 20-25 sajtféleséget állítanak elő), illetve marhákkal is foglalkoznak. A költségelemek közül az üszőborjú megvásárlása jelenti a legnagyobb tételt, melynek átlagos ára 300 euró körül mozog, de az árat nagyban befolyásolhatja az állat genetikain adottságai.