Király Gergely is részt vett a finnországi konferencián, 2 éve AGRYA tag, fiatal gazda. Tolna megyében, Kurdon élnek és gazdálkodnak édesanyjával. Gergely nem foglalkozott fiatalon a mezőgazdasággal. Édesapja 1993-ban kezdte a vállalkozást, aki 2006-ban elhunyt. Ez a szomorú fordulat az életükben arra késztette, hogy a gimnázium után a keszthelyi egyetemet válassza. Ott elvégezte a növénytermesztő Bsc képzést, majd egy évet dolgozott a gazdaságban és jelentkezett Gödöllőre a növényorvos szakra ahol decemberben fog végezni.
2006-ban közel 500 hektárral vette át édesanyja a gazdaságot, sokféle növénnyel, burgonyával, mákkal, energia fűzzel, nyárral, repcével, szójával, kukoricával, búzával foglalkoztak. Az örökség sajnos nem csak egy jól felépített gazdaságot, hanem adósságot is jelentett, amit mára sikerült „eltüntetniük”. Nem volt kérdés, hogy folytatják-e a gazdálkodást. Vagy folytatják és vállalják az adósságot, vagy nem és nem marad adósság, de másuk sem. 

A szántóföldi növénytermesztésük 250 hektárra csökkent, amihez jön még 30 hektárnyi energianövény. Területvesztéshez a bérleti díjra való ráígérés vezetett, de a megmaradt területek legalább közelebb vannak.

Most decemberben végzel a tanulmányaiddal, hogyan tovább?
A növényorvos szak mindenképp egy pluszt ad, az agryás tagtársaktól kaptam kedvet hozzá. Rendhagyó, hogy a növényvédősünk egy nagy cég képviselője, de nagyon lelkiismeretes, alapos munkát végez. Szeretném a gazdaságunkat kertészeti kultúrákkal is bővíteni, mert a területeink talajadottságban és öntözhetőségben is megfelelnek a követelményeknek. Édesapám gépészmérnökként mindig azt vallotta, hogy ha egyszer lemaradsz a fejlődésben, akkor soha többet nem tudod behozni. Próbált mindig valamilyen technológiai újítást vinni a vállalkozásba. A burgonyatermesztéshez gépekből is mindig próbálta a legmodernebbet választani. A növénytermesztésnek a gépészet az alapja, mert ha nem megy a gép, akkor nem kerül bele a mag a földbe.
Minden gépünk saját, egyedül kombájnunk nincs a betakarításhoz. Édesapám egy örökölt MTZ-vel kezdte, amikor eljött a tsz-ből, istállók géppel való trágyázásával kezdte az egész ország területén. Később kezdett el földeket vásárolni, amikor mindenki szabadulni akart tőle. Lassan, sok hátráltatással, de összeállt a vállalkozás.
Gabona tárolással nem foglalkozunk. Azért sem, mert amikor még 30 hektár burgonyánk volt, akkor annak kellett a raktárakban hely, akár egész márciusig. 2007-ben volt utoljára, az akkori nagy szárazságon még az öntözés sem segített, ezért felhagyatunk a termesztésével. 25 Ft/kg-os áron nem volt érdemes folytatni. Átlagolva ötből két évben jön be a burgonya, de akkor nagyon.

Az öntözési lehetőség nagy kincs, jó kis lökést adhat más kultúrák termesztéséhez is.
A mellettünk folyó Kapos mellett még egy patak mentén létrehozott víztározónkból elég nagy része öntözhető a területeinknek, ezért is gondolkodom kertészeti kultúrában, zöldségben.  A 40x400 méteres öntözőtavunk körül 100 hektárt vízvezetékelt be édesapám, ami ma is használható a 4 öntöződobunkkal, a meglévő szivattyúinkkal. Az akkori nagy beruházás még most is hasznot hozhat, csak haza kell költöznöm végleg, mert a fejlesztéseket már nem tudná édesanyám egyedül szervezni. A traktorosaink, dolgozóink jól álltak édesapám halálakor hozzánk, maradtak, segítettek. Most ketten vannak, akik a gépkarbantartásokat is végzik. Az akkori barátokra nem lehetett számítani, de jöttek ismerősök ismerősei, akik szinte ismeretlenül és önzetlenül adtak tanácsokat.

Édesapád haladó gondolkodását az energia növények telepítése is bizonyítja. 5-10 évente felröppen ez a téma, de még mindig nem egyértelmű, hogy érdemes-e foglalkozni vele.
Annak idején láttunk benne rációt, nem volt még elterjedt Magyarországon, lehetett szaporítóanyagot is jó áron értékesíteni. Most egy bioetanol gyárnak szállítunk, de fejlesztenünk nem érdemes. Nincs jó ára és nagyon nehézkes a betakarítása. Egy Jaguár nevű silózó van átalakítva fa betakarításra. Az egymással szembe forgó fűrészlapjai rögtön aprítják a fát. Nem keresik az erőművek, lakossági használata feldolgozás nélkül elképzelhetetlen, mert pellettálni kellene és speciális kazánok szükségesek az elégetéséhez. A fája másra nem használható, mert termesztéstechnológiája szerint nem nevel törzset. Ez egy gyorsvágású energiafűz, kétszeri tarra vágás után inkább bokrosodik, nem is erdőként van nyilván tartva.

Energianövény nem. De akkor mi az, amit te tervezel?
Kis kertészet, állattartás amit hoz az élet. De ebben édesanyám nem osztja a véleményem. Menjek haza, lakjak otthon, de inkább dolgozzak növényorvosként egy cégnél. Igaza van abban, hogy még tapasztalatot kellene szereznem, de ettől függetlenül már inkább késő van és nem korán a hazamenetelhez.  Tény hogy édesapámnak nem volt otthon olyan társasága, akikkel megvitathatta volna a szakmai kérdéseket, de nekem itt az AGRYA, ahol hozzám hasonló érdeklődésűekkel találkozom rendszeresen.  Szeretném visszahozni a burgonyát a gazdaságba és még a szamócán gondolkodom. Először csak kipróbálni fél hektáron, hogy milyen rá helyben a kereslet. A tábla széléről szeretném értékesíteni, nálunk Tolna megyében nincs sok gyümölcs, el tudom képzelni a sikert.

Édesapád életszemléletét viszed tovább a szakmai nyitottsággal is. Sokat utazol az AGRYA-val, most Finnországban jártál.
Szerencsére a jó társaság mellett még utazási lehetőségekre és sok tapasztalat gyűjtésére is lehetőségem van az AGRYA-nál. Finnországban három napot voltunk kint és az egy Európai uniós fiatal gazda konferencián vettünk részt. Itt saját országaikat mutatták be a résztvevők a mezőgazdaság szemszögéből és a fiatal gazdákat érintő várható változásokról beszéltek. Egy farmot látogattunk meg ahol történetesen fa aprítékot készítettek, amiből a brojler csirkék épületét fűtötték. Sok külföldi fiatal gazdálkodóval van ilyenkor lehetőségünk megismerkedni. Hallok sok olyan növényről meg technológiáról, ami nálunk nincs elterjedve egyáltalán. Finnországban például sokat beszélgettem egy fiúval aki „tőzeg bányászattal” foglalkozik. Kitermeli a föld alól egy speciális géppel a tőzeget a föld fölé, ott szárad egy kicsit és elhordják. A száradás után összekeverik trágyával és a rossz területeket fel lehet ezzel javítani. Persze ez nálunk teljesen idegen, de egyszer még jól jöhet az ismeretség.