Kedves érdeklődők!

Én Hatvan mellett Csányban, Szaniszló Tamás-nál és az Ő gyümölcsösében jártam.

Sajnos nem rendelkezem egyelőre sok tapasztalattal, hisz a szüleim nem gazdálkodnak, de a Jó Isten segedelméből nekünk is van egy gyümölcsösünk Száron, Fejér megyében.
Igazán szép kis gazdaság, ennek örömére határoztam úgy, hogyha felnövök ebben a szakmában szeretnék dolgozni.
Elkerültem egyetemre, onnan az Agryához, innen pedig Szaniszló Tamáshoz.

Hétfő reggel az állomáson találkoztunk, és mentünk rögvest a gyümölcsösbe, ahol a herédi asszonyok már szedték a lepotica szilvát, beálltam a munkába.
Beszélni a helyiekkel, a munkában szót érteni velük, hogy kedvvel legyenek ott, ezt szeretném elsőként eltanulni Tamástól.
Délig dolgoztam, majd elmentünk közösen bejártuk a területet. Alma, Körte, Őzek, Kékestető, gyönyörű!
Közben beszélgettünk számokról, támogatásokról és hogy Ő mióta foglalkozik ezzel, hogyan került ide. Második fontos dolog, hogy kedvvel, teljes erőbedobással, körültekintően kell ebben dolgozzni, főleg ha fiatal az ember.

Délutánra maradt egy kis technológia, a rázógép mellett dolgoztam. Meglehetősen vagány gép, egy Lamborgini traktorral. Ilyennel a korábbiákban még nem találkoztam, így nagyon örültem, hogy láttam milyen sebeséggel, hogyan folyik emellett a munka.
Ezután gyorsan még felpakoltunk, és eladtunk pár száz kiló szilvát, majd egy finom vacsora és pálinka mellett beszélgettünk még pár szót.
Este körülnéztem Tamásék gazdaboltjában, ahol a szállásom is volt.

Másnap egy kis szilvaszedés után belesűrítettük még a programba a traktorozást egy Belarussal. „Ládáztunk.”

A programnak őszintén örülök, habár így első körben nem érzem, hogy elég időt tudtam volna szánni rá, de jó, hogy kapcsolatba kerültem az Agryával és persze Tamással.
Inspiráló, hogy láthatok egy olyan vállalkozó embert, aki már elkezdte és igen sokat fel is tud mutatni azon az úton, amin én is szeretnék majd a jövőben járni.