A méhekre hivatkozva tehetik tönkre az európai mezőgazdaságot! Újabb, kellően meg nem alapozott szigorítási tervek a növényvédőszer használatban!

Az EU tagállamok eltérő álláspontja ellenére, tudományos és gyakorlati módszerekkel alátámasztott indokok nélkül  pusztán egy vélelmezett veszélyre hivatkozva az Európai Bizottság rendeletet hozott 2013. május 24-én a mezőgazdasági termelés szempontjából kiemelten fontos három rovarölőszer hatóanyag felhasználásának korlátozásáról. Az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxam hatóanyagokkal kezelt vetőmagok felhasználása – többek között – kukorica, repce és napraforgó esetében 2013. december 1. után tilos lesz.

Tilos lesz továbbá a méhekre vonzónak minősített növények virágzást megelőző permetezése ezen hatóanyagú készítményekkel. A rendelet az EU minden tagállamában alkalmazandó. A korlátozás súlyos következményekkel járhat a magyar mezőgazdaság kibocsátásának több mint 40%-át jelentő gabona és ipari növény termelés esetében.
Az előbbiek ellenére további szigorítás előkészítése zajlik. Az új ún. kockázatértékelési útmutató alapján szinte valamennyi rovarölő szer és sok gombaölő, illetve gyomirtó szer kivonásra kerülhet néhány éven belül. Ha ez megvalósul, akkor az egész európai mezőgazdaság jövőjét kockáztatják a döntéshozók.

A neonikotinoid hatóanyagú növényvédőszerek jelenleg vetőmagcsávázásra, talajkezelésre és állománykezelésre is engedélyezettek elsősorban kukorica, repce, napraforgó, cukorrépa és kalászos kultúrákban. Magyarországon a csávázószerként való felhasználásuk kukorica, repce és napraforgó esetében különös jelentőséggel bír, mivel mással nem helyettesíthetők.

A szakszerű, technológiai előírásoknak megfelelő csávázás a legkisebb környezeti terheléssel járó, célzott növényvédelmi eljárás. A korszerű és fenntartható növénytermesztés nélkülözhetetlen eleme. Lényege, hogy vetés előtt a vetőmagra kis mennyiségben csávázószert visznek fel, így védve a kelés után az érzékeny csíranövényt a különböző kórokozóktól és kártevőktől. A neonikotinoid típusú növényvédőszerek kis mennyiségben is hatásosak és hosszú hatástartamúak, emiatt terjedt el csávázó szerként örténő felhasználásuk. Előnyük, hogy melegvérűekre kisebb kockázatot jelentenek mint a neonikotinoidok megjelenése előtt, korábban alkalmazott szerves foszforsav észterek (ilyen típusú méreg pl. a szarin harcigáz is).

A korlátozó jogszabály bevezetésének hátterében olyan kutatói beszámolók állnak, amelyek a fenti három hatóanyag méhekre gyakorolt káros hatásáról írnak. Ugyanakkor az előírásoknak megfelelő alkalmazás esetén, a növénybe felszívódott hatóanyagnak tulajdonítható káros hatásokat gyakorlati tapasztalatok nem támasztják alá. A környezetvédelmi problémát elsősorban a szakszerűtlen vetés során a csávázott vetőmagmagról és a vetőmag csomagolóeszközökből elporlódó növényvődszernek tulajdonítják, amely így nemcsak a károsítókat pusztítja el, hanem a méhekre is veszélyes lehet.
Ennek kockázata azonban a növényvédőszerek engedélyokiratában szereplő technológiai előírások betartásával, a pneumatikus vetőgépekre szerelt, a magokról esetlegesen ledörzsölődő por csővezetékkel a talaj felszínre vagy a barázdába történő vezetésével (ún deflektor alkalmazásával) minimálisra csökkenthető. A deflektor alkalmazása 2010. óta kötelező Magyarországon.

A csávázás mellett a neonikotinoid csoportba tartozó hatóanyagokat állománypermetezésre is lehet használni. Mivel szisztemikus hatóanyagokról van szó, a kezelt növény pollenjébe és nektárjába is el tudnak jutni, így a méhek találkozhatnak velük. Ilyen okú méhpusztulást azonban Magyarországon nem tapasztaltak. A méhpusztulások a növényvédőszerek szabálytalan felhasználása miatt következnek be, nem az előírásszerű felhasználásból.
Az EU tagállamai közül hazánkban a legnagyobb a fajlagos méhsűrűség. 2010-ben 1 millió, 2012-ben mintegy 1,2 millió méhcsaládot tartottak nyilván, a méh-sűrűség 11 család/km2 feletti. A hazai monitoring vizsgálatok (2007-2012) nem mutattak ki semmilyen káros hatást olyan méhcsaládokban, amelyek csávázással, illetve permetezéssel szabályosan kezelt növényállományokból gyűjtöttek. A méhpusztulások évente kb. 150-200 ezer méhcsaládot érintenek, ebből kb. 5-10 ezer méhcsalád pusztulása hozható összefüggésbe nem megfelelően alkalmazott növényvédelmi technológiával. Ez az összes hazai méhcsaládszám 0,5-1 %-a. 
Az EU-s adatok sem mutatnak csökkenést a méhcsaládok esetében, az elmúlt 10 évben (a neonikotinoidok széleskörű elterjedésének idején) a legtöbb tagállamban nőtt, de legalábbis nem változott a méhcsaládok száma. 

Az Európai Élelmiszer-Biztonsági Hatóság (EFSA) 2013. január 16-án közzétett jelentésében a klotianidin, a tiametoxam, illetve az imidakloprid méhekre jelentett kockázatainak értékelésével kapcsolatban megállapítja, hogy: a fenti hatóanyagú növényvédő szerek bizonyos növények tekintetében nagyfokú akut kockázatot jelentenek a méhekre a pornak való expozíció miatt, néhány növény esetében a szennyeződött virágporban és nektárban található szermaradékok fogyasztása miatt, a kukorica esetében pedig a guttációs folyadéknak való expozíció miatt. Emellett számos növény esetében elfogadhatatlan mértékű kockázatok fennállását sem lehetett kizárni.

A Hatóság az értékelt növényekkel kapcsolatban minden esetben megállapította azt is, hogy hiányosak az adatok, különösen azon kockázatok tekintetében, amelyeknek a mézelő méhek hosszú távon a pornak való expozíció, a virágporban és a nektárban található szermaradékok és a guttációs folyadéknak való expozíció miatt vannak kitéve.
Ezzel együtt a Bizottság a 485/2013/EU rendelet hatálybalépését követő két éven belül haladéktalanul az új tudományos ismeretek felülvizsgálatába kezd.
A Bizottság rendelete a – rendeletben is megállapított, hiányos adatokra épülő – tanulmány alapján a három említett neonikotinoid hatóanyaggal kezelt vetőmagok felhasználását – többek között – kukorica, repce és napraforgó esetében 2013. december 1. után tiltja. Tilos lesz továbbá a méhekre vonzónak minősített növények virágzást megelőző permetezése.

A rendeleti tiltás túlzó és elhamarkodott, mert az alkalmazható alternatív növényvédelmi lehetőségekkel kapcsolatban nem készült részletes hatástanulmány a tagállamokban, illetve a tiltás gazdasági következményeinek elemzésével is adós maradt a rendeletalkotó.
A probléma nagyságát jelzi, hogy Magyarországon évente több mint egymillió hektárt (kukorica, napraforgó, repce) vetettek be neonikotinoid hatóanyagú növényvédő szerrel csávázott vetőmagokkal, a kukorica egyik legveszélyesebb kártevője, az amerikai kukoricabogár ellen pedig nem áll rendelkezésre alternatív csávázószer. A napraforgó és repce csírakori kártevői elleni csávázásra sincs  alternatív megoldás, a a csávázást helyettesítő növényvédelmi eljárások nagyobb környezetterheléssel járnak és drágábbak is. A csávázószerrel célzottan a vetőmagra felvitt kis mennyiségű hatóanyag helyett akár többszöri állománypermetezést is kell alkalmazni a termelőknek, ami teljes növényállományra és talajfelszínre kijuttatott, többszörös dózisokat jelent.
Ráadásul a neonikotinoidok helyettesítőjeként szóba jöhető növényvédőszerekkel (foszforsav-észterek, piretroidok) történő állománypermetezések sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a méhekre, mint a célzott és szabályszerűen végrehajtott csávázás.

A 485/2013/EU rendelet miatti legfontosabb változások a közeljövőben:
- az említett hatóanyagokkal való csávázás, illetve a csávázott vetőmagvak felhasználása nem engedélyezett 2013. december 1-től tavaszi kalászosokban, illetve a méhekre attraktívnak minősített kultúrák esetén (napraforgó, repce, kukorica)
- tilos a méhekre attraktívnak minősített kultúrákban a talajfertőtlenítés a hatóanyagokkal
- kalászosokban nem engedélyezett a permetezéssel történő kijuttatásuk
- a méhekre attraktívnak minősített kultúrákban csak az elvirágzást követően használhatók fel

Ezekkel a tiltásokkal a magyar mezőgazdasági kibocsátás gerincét jelentő kukorica-,  napraforgó- és repcetermelés biztonsága kerül veszélybe. Mivel nincs, vagy korlátozott a helyettesítő termék, ezért komoly gazdasági kockázatot jelent a jövőben az árunövény-termesztés. Ez hosszabb távon a vetésszerkezet torz módosulásához, a méhekre attraktív kultúrák visszaszorulásához, a méhlegelők csökkenéséhez, és így a méhállomány csökkenéséhez is vezethet. A méhészet és a növénytermesztés egymásra utalt ágazatai a mezőgazdaságnak, kívánatos a hosszú távú egyensúly fennmaradása.

A várható társadalmi-gazdasági károkat megbecsülő ún. Humboldt Fórum tanulmányából kiemelendő az a megállapítás, miszerint a neonikotinoid vetőmag csávázási technológia elvesztése akár 20-40%-kal is csökkentheti a kukorica, a repce, az őszi búza, az árpa, és a cukorrépa hozamát, a technológiai veszteség öt év alatt akár 17 milliárd euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban és tágabb értelemben az Európai Unió gazdaságában, 50.000 munkahely kerülne veszélybe – ami Kelet-Európát különösen érzékenyen érintené. A vetőmag-termesztési ágazat közel 700 millió euróval járul hozzá Magyarország nemzeti jövedelméhez, a vetőmagtermesztés körülbelül 60.000 szezonálisan és körülbelül 5000 teljes munkaidőben foglalkoztatott mezőgazdasági alkalmazott számára biztosít jövedelmet.

A fentiekben leírtaknál is nagyobb problémát jelenthet a biztonságos növénytermesztésre már rövidtávon is az EFSA által felállított új kockázatértékelési útmutató, amely további növényvédőszerek elvesztését okozhatja a jövőben. Ahogy a neonikotinoid hatóanyagok betiltásánál, illetve korlátozásánál is látható, a növényvédőszer hatóanyagok méhegészségügyi kockázatelemzései még hiányos adatokra épülve is megalapozhatnak súlyos várható gazdasági károkkal járó döntéseket. Amennyiben az ilyen típusú elemzések nem teljes körűek, nem a gyakorlat oldaláról közelítik meg a problémát és aránytalanul nagy kockázatot tulajdonítanak a növényvédőszerek vélt, de nem bizonyított káros hatásainak, akkor az ilyen kockázatelemzések alapján felelősségteljes, gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból egyaránt elfogadható döntést nem lehet hozni.
Magyarország világszinten elismert növényvédelmi hálózatával, szakigazgatási rendszerével mindig is élen járt a környezetre bizonyítottan káros hatóanyagok mielőbbi betiltásában, korlátozásában. A nem megalapozott uniós szintű szabályozások azonban minden eddiginél nagyobb veszélyt jelentenek nemcsak a hazai, de az egész európai mezőgazdaságra.

A tervezett új kockázatértékelési útmutató alapján szinte valamennyi rovarölő szer és sok gombaölő, illetve gyomirtó szer kivonásra kerülhet néhány éven belül, ami miatt az egész európai mezőgazdaság jövője forog kockán. Mindez azon törekvés miatt, hogy a növényvédő szerek kockázatát eleve kizárják még azokban az esetekben is, amikor a kockázat csak feltételezett.

A kockázati vizsgálatok széleskörű, tagállami sajátságokat is figyelembe vevő egyeztetését, releváns, igazolható kockázatokra és hiteles, független hatástanulmányokra épülő szabályozást tartunk elfogadhatónak és ezek kialakítására kérjük a döntéshozókat a most folyó, a növényvédőszer hatóanyagok kockázatértékelési útmutatójának kialakítása során.

A  tagállamoknak – köztük Magyarországnak is – ragaszkodnia kell ahhoz, hogy az EFSA új megközelítést alakítson ki, amely elsősorban a releváns kockázatokra és hiteles tanulmányokra épül,  amelyeknek eredményeit  megfelelően ki is értékelik. Több tagállam közös és határozott állásfoglalása vezethet eredményre.

A már megtörtént és tervezett szigorítások várható hatásáról a napokban egy elektronikus felmérés kezdődött. Ezek eredményét hamarosan megismerheti a közvélemény.

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége elkötelezett a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az okszerű és integrált növényvédelmi beavatkozások, valamint a méhek védelme iránt, ugyanakkor elfogadhatatlannak tart egy olyan eljárást, amely vélelmezett, megfelelő adatokkal, kísérletekkel és bizonyítékokkal alá nem támasztott korlátozást vezet be a mezőgazdasági termelésbe, amely súlyos gazdasági kockázatokkal jár a termelőkre és  az egész nemzetgazdaságra nézve.
Ezért arra kérjük a döntéshozókat, hogy a tudományos és gyakorlati módszerekkel is igazolt adatok alapján vizsgálják felül a korlátozó rendelkezést.