A képlet nagyon egyszerű volt az elmúlt években, évtizedekben. Keressünk egy jól működő, ágazatot, iktassuk ki, tiltsuk meg, számoljuk fel az ágazat rentábilis működését leginkább meghatározó szerkezeti elemet. Ennek hatására a termelési folyamat lelassul vagy teljesen megszűnik, az ágazati reformok és fejlesztések pedig teljesen elhanyagolhatóak. Így tartós és monopol piac jön létre, aminek szabályzására és befolyásolására a hazai termék nem áll rendelkezésre.

Az elmúlt években mondhatjuk ez volt a nemzeti stratégia, hiszen ma ezek tények. Elég, ha csak a cukorgyártást veszem alapul, ahol a cukorgyárak kiiktatásával 100%-ban teljesült a fent vázolt megállapítás.
A termálvíz ellenes lobbi ugyanezt akarta és akarja a mai napig, hol kreált és félre fordított EU-s jogszabályok mögé bújva, hol kizárólag egyéni érdekeket sejtve, hol pedig téves politikai kötődéstől félve, de mindig és határozattan a teljes leépítés volt a cél.
Ez köszönhetően az elmúlt évek szorgos munkájának igen jól sikerült, hiszen mind a mai napig úgy tekintünk erre a kérdésre, mint megoldandó problémára, amivel csak a nyűg van. A valóság azonban nem ez.
A termálvíz egy olyan ajándék az újra kezdéshez, aminek ésszerű és fenntartható hasznosításával számos nemzedék élete válhat könnyebbé a Kárpát-medencében. Legnagyobb értéke abban rejlik, hogy képes megújulni. Jól bizonyítják ezt a tényt a bauxit bányászat megszüntetésének pozitív hatásai, de a csapadékosabb évek is jól nyomon követhetőek a vízhozamok alakulásában. Ne feledjük, hogy az energetikai termálhasznosítás hazánkban 50 éves múltra tekint vissza. Ez idő alatt számos szakmai érv fogalmazódott meg a hasznosítás mellett, de ezek nem tudtak felszínre kerülni, azon egyszerű oknál fogva, mert a döntéshozók nem ezt akarták, így természetesen azok a kutatásra alapozott fejlesztések is elmaradtak, amik a fenntarthatóan működő rendszert garantálhatták volna.
Azonban nincs még 50 év, azonnal kell cselekedni, ugyanis a meglévő és még talpon maradt ágazati (valamilyen fűtésre alapozott termelő tevékenységet végzők) szereplők az ellehetetlenülés határához érkeztek. Sajnos ezt fokozza a kialakult uborka botrány gyűrűződő hatása is.
A megoldás a sokat emlegetett minőségi élelmiszertermelésben és feldolgozásban rejlik  Látni kell, hogy az élelmiszer termelés és gyártás energia igényes folyamat, ez a szükséglet azonban elsősorban hő formájában jelentkezik ( Pl.: fólia sátrak, üvegházak, istállók, nevelők  fűtése, takarmány,  fűszer és gyógynövény szárítók fűtése, aszalók, kopasztók, főzők, párlók fűtése).
A termálvíz fenntartható hasznosítása az a költség hatékony és környezetbarát energiahasznosítás, ami a magyarországi élelmiszertermelést és feldolgozást hosszútávon megalapozottá teszi. A fenntartásához, olyan szabályozási és minőség biztosítási rendszert, tervet kell kidolgozni, ami a teljes komplex termelési és felhasználási folyamatot lefedi és felügyeli. A terv elindítása munkahelyek teremtését, a vidék eltartó képességének növekedését és export többletet eredményez.
Úgy gondolom, hogy a termál hasznosítás újjá szervezésénél könnyebb helyzetben vagyunk, mint a cukorgyártás esetében, mivel ezt az ágazatot nem sikerült teljesen szétverni. A meglévő termelő és hasznosító egységek bevonásával kell a fejlesztéseket megkezdeni, ezek felszámolása csak újabb tönkrement családokat eredményezne.
A termál ágazat komplex fejlesztésének elmaradása, beláthatatlan következményeket hozhat azokban a térségekben ahol a konkrét termelés folyik, hiszen itt a közvetlenül érintettek száma több tízezer. Közvetve azonban érintett az egész hazai lakosság, hiszen a friss zöldség termesztés megszűnése illetve további zsugorodása bizonytalan eredetű esetenként egészségre ártalmas import termékek beáramlását generálja.
A termálvíz akkor válik valódi nemzeti kinccsé, ha hasznosítjuk, akkor szolgálja a jelen és a felnövő generációk érdekeit ha termelésbe integrálásával jó minőségű élelmiszert állítunk elő. Nem elég „chips-adót” kivetni, biztosítani kell a jó minőségű és bizonyítottan megbízható élelmiszert is, a népegészségügyi elvárások megvalósulása érdekében.

Bakó Dániel, fiatal kertész