A Második Hullám-beli fiatalok nem Londonban, hanem Fajszon küzdöttek az aranyért. Díjuk, ha nem is 35 millió forint 2 nyulat (szerencsére élőt) összevadásztak a játékok során.

Játékaink helyszíne Fajsz, egy Duna melletti kis falu, teli rózsával, szilvafával és rengeteg szép diófával. Kocsis Zoli ötlete vezérelt minket, hogy idén, mint fiatal gazdák erősítsük a játékok eszméjét. Hogy átitatódjunk a hely szellemével a nap kezdetén körbevezetett minket lovas kocsin a falun és környékén, amíg elmesélte Fajsz történetét. A határban kukoricatábla, káposzta és paprika földek voltak, sőt még egy kis parcella krizantém is virágzott. A falu élt, dolgozott. Kocsikázás során mesélte el nekünk, hogy ő mivel is tölti idejét az egyetemi évei után. Édesapjával családi vállalkozásban szántóföldi növények termesztésével foglalkoznak, valamint fűszerpaprikát termesztenek (Fajszon van Paprika nevű utca is), illetve gazdag gépparkkal dolgoznak a környéken. Miután teljesen kitárgyaltuk a műtrágya adagokat a búza esetében is, ebédelni indultunk, hogy kellő alapot kapjanak a nagy küzdelemhez férfiúink. A játékok nagyon kreatívak, viccesek, néhol talán sportosak is voltak, de mindenképpen a falu életéből valók, ízig-vérig, tagadhatatlanul. Nagyon jó volt látni a kicsiket, nagyokat, időseket, ahogy együtt örülnek, szurkolnak, vagy éppen a bíró döntését kritizálják.

Több szempontból volt hasznos ez az utazás.
Fajsz a maga 1850 lakosával egy nagyon szép kis település, ahol olyan jó érzés az, hogy magyar és hogy magyarok vagyunk.  Hasznos volt egy családi gazdaság működését (még ha csak egy szeletnyit is) megismerni.
A széteső faluközösségeknek, falunapoknak nagy fellendítési lehetősége lehetne egy ilyen nap bárhol Magyarországon, ötletet lehet meríteni innen. Nekünk, Második Hullámosoknak pedig kimondottan illik a „profilunkhoz” egy ilyen esemény, hisz ez is jó példa a falusi fiatalok helybentartásához.
Utoljára, de nem utolsó sorban jó tudni, hogy egy csapatban vagyunk.