Marcsok Veronika Gödöllőre járt egyetemre, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként végzett Bsc szakon, az Msc képzés befejezéséhez már csak a szakdolgozata hiányzik, aminek mi más lehetne a témája, mint a fiatal gazdák. A fiatal gazdák és a szaktanácsadás hatékonyságának kapcsolata kifejezetten Nógrád megyében. Gergő méhészkedik és Debrecenben élelmiszermérnöknek tanul. Életükben fontos kapcsolódási pont a mezőgazdaság és az AGRYA. Szerintük semmi meglepő nincs abban, hogy így egymásra találtak, hiszen az AGRYA-hoz hasonló értékrendű és érdeklődési körű fiatalok tartoznak, borítékolhatók a jó kapcsolatok. És párkapcsolatok.

Vera, fiatal gazdaként és pályázatíró tapasztalatoddal gyakorlati segítséget tudsz nyújtani a hozzátok fordulónak. Mennyire van erre igény?

Pilinyben, a szlovák határ mellett élünk és gazdálkodunk. A Mezősoft Kft-nél töltöttem a kötelező gyakorlati időmet, ahol beleláttam a pályázatírással és szaktanácsadással kapcsolatos feladatokba és ehhez hozzáadva az otthonról hozottakat kezdtem el a cégen belül egyre inkább odafigyelni a fiatal gazdákra. 2012 augusztusától dolgozom a Mezősoftnál. Nálunk, a cégnél természetes, hogy egy megvalósítható üzleti tervet dolgozunk ki az ügyfeleinkkel közösen, majd a pályázatok utóéletét is gondozzuk. Segítünk megvalósítani a vállaltakat, segítünk a gazdálkodási napló vezetésben, és a további adminisztrációs feladatokban. 

Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Azért választottad a gyakorlati helyet, mert fiatalokat támogató vállalkozás, vagy rajtad keresztül került ide a sok nógrádi vállalkozó fiatal?

Jó látni azt, hogy azok a fiatal gazdák, akikkel foglalkozunk, sokkal sikeresebbek azoknál, akik szaktanácsadó nélkül vállalkoznak, gazdálkodnak. Az a tapasztalatom, hogy a pályázók fele csak a támogatás reményében indul, a másik fele viszont valóban gazdálkodni akar. Segítséggel jobban boldogulhatnak, amit a saját vállalkozásomon is érzek.
Én 2012-ben nyertem az induló fiatal gazda pályázaton húsmarha tartással és legelőgazdálkodással. Anyatehén vonalon indultam, de elképzelhető, hogy bikahízlalással fogom folytatni.  A változtatásra van lehetőség, ebben is sokat segít a pályázatíró tapasztalat. A gyakorlati időm alatt más pályázók és gazdálkodó édesapám ügyein keresztül többféle problémával találkoztam és ez mind-mind segít a saját gazdaságom tervezésében, felépítésében, irányításában. Legyen szó ENAR, MVH ügyintézésről, vagy konkrét gazdálkodással kapcsolatos „praktikákról”.
A gazdálkodói tevékenység mellett szívesen végzem a szaktanácsadást, üzletviteli tanácsadást, és igénylik is a környékbeli fiatal gazdák. Az AGRYA-n keresztül megszerzett információ jól hasznosul ebben az irányban, az általam látogatott rendezvényeken hallottakat mindig tovább adom számukra is.

Az állattartás mindennapos, sokszor 24 órás elfoglaltságot jelent, mégis belefér a szaktanácsadás az idődbe.
Egy évet adtam magamnak, hogy kialakítsam a saját gazdaságom, vállalkozásom struktúráját. Az első évben még nem voltam főállású egyéni vállalkozó, nem is vállaltam a pályázatban erre az időszakra nagy feladatokat. Most már adódnak és a jövőben is adódni fognak olyan helyzetek, amikor egyidőben kell helytállnom fiatal gazdaként a gazdaságban és szaktanácsadóként, pályázatíróként is, de olyan szerencsés helyzetben vagyok, hogy a szüleimre és Gergőre mindenben számíthatok.

Mit lehet tudni az állományról, a szaporulatról, extenzív körülmények között a jó levegőn és a gyönyörű dombok között hogy érzik magukat a marhák?

Édesapámnak 200 anyatehenes állománya van, nekem jelenleg 40, 2012. évi születésű charolais üszőm. Alapvetően villanypásztorral körbekerített területeken legeltetjük őket egész évben, de az őszi időszakban, hó előtt jellemző a lóval, kutyával történő legeltetés bekerítetlen területeken is. Télen lucerna-, vöröshere szénát kapnak kiegészítésként.
Mi a tavaszi születésű (február és április között született) borjakat részesítjük előnyben, tapasztalatunk szerint a tél végén, tavasz elején, esetenként -10 fokban születő borjak életerősebbek, jobb kondíciójúak mint a nyár végi, őszi születésűek. A fedeztetéseket is ehhez időzítjük, minden esetben tenyészbikákkal történik a tehenek megtermékenyítése, május 20 és augusztus vége között vannak (felváltva) a tenyészbikák a teheneken.
Eddig az üsző szaporulatot termelésbe állítottuk, és csak a bika borjakat értékesítettük 6 hónapos korukban (180-250 kg-os súlyban, főként hazai piacra továbbtartásra, hizlalásra), de a használatba vehető földterületek végessége miatt további állománybővítést egyelőre nem tervezhetünk.

Már az egyetemi évek alatt is aktív közösségi életet éltél, építettél. Ezek után természetes, hogy fiatal gazdaként az AGRYA-t erősíted.

Az AGRYA-hoz a Második Hullám program kapcsán csatlakoztam, most a Második Hullám Vidéki Ifjúsági Szövetségben töltök be társelnöki posztot. A Szövetség szorosan kapcsolatban marad az AGRYA-val, hiszen az előkészítés már 4 éve közösen zajlik. Összeállt egy következetes csapat, akik felkészülten, barátokként tudják egymást segíteni a vidéki közösségépítő munkában. A vidéki fiatalok problémái ország szinten, nagyvonalakban ugyanazok, ha gazdálkodnak, ha nem.

A gazdaság a falu egyik végén, ti a másikon laktok Szabó Gergővel, akivel AGRYA-s eseményen találkoztatok. Beszélgettünk már a fiatalok kapcsolatépítési nehézségeiről, ami vidéken még fokozottabban érezhető. Nyitottnak kell lenni és nyitott szemmel járni. Gergő, te is fiatal gazdálkodó vagy. És még sok minden más...

Debrecenben kezdtem a bölcsészkaron, vagyok szakács, idegenvezető, kereskedelmi ügyintéző. A közösségi életben is aktívan részt vettem, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán a Hallgatói Önkormányzat alelnöke voltam két évig. Sok mindent kipróbálva jöttem rá, hogy legközelebb hozzám az élelmiszermérnöki kar áll. Szakdolgozatom témája a mézvizsgálat volt, három fajta méz beltartalmi értékének négyéves mérését végeztem el az ország különböző területein. A diploma megszerzése előtt van még néhány vizsgám és hiányzik még a szakmai gyakorlat, amit már itt, Nógrád megyében szeretnék letölteni. Őstermelőként, családi hagyományt folytatva méhészkedem is. Én már Debrecen mellől Pilinybe költöztem és hamarosan érkeznek a méhek is. Nálunk, Hajdú-Bihar megyében korábban van az akácvirágzás,  mint itt a hegyekben és ha minden jól megy, akkor a költözés előtt már tudunk pergetni egyszer. Már Pilinyben meg van a méhek helye, 200 családról van szó, de még nem tudjuk, hogy a tél mennyire viselte meg őket. Az enyhe tél tud nagyon rossz is lenni, mert a jó időben elkezdenek korábban fiasítani, felélik a tartalékukat és nem bírnak ki egy későbbi nagyobb hideget. Az atkaveszélyre is fokozottabban kell figyelni ilyen időben.
Számomra a szezon még csak most fog a méhészkedés terén beindulni, de eddig sem unatkoztam amellett, hogy persze a méhészkedés is egész éves elfoglaltságot jelent, télen készítjük a kaptárokat, kereteket, a téli-tavaszi időszakban lehetőségem volt belelátni a marhatenyésztés rejtelmeibe is. Most ellenek a tehenek, én is jelen voltam egy-két kisborjú születésénél. Szerencsére a húshasznú szarvasmarhára jellemző, hogy könnyen ellik, de azért adódhatnak komplikációk, oda kell figyelni az állományra. Legutoljára például egy ikerellés során az anyatehén csak az egyik borját fogadta el, ezért a másikat haza kellett hozni, reggel-este cumiztattuk hetekig, de mára már önállóan issza a tejport a vödörből.
Örülök, hogy ez a két mezőgazdasági ágazat, a méhészet és húsmarha-tenyésztés ilyen jól összeegyeztethető. Nyáron talán az extenzíven tartott húsmarhákkal kevesebb munka van, így a méhészet főszezonjában én is számíthatok Vercsi segítségére. 
Örülök, hogy nem kell külön-külön gazdaságban gondolkodnunk, hanem együtt tudjuk építeni a közös jövőnket.