Tényleg egészségesebb-e a bió?

Egy érdekes cikk az amerikai New Scientist magazinból arról, hogy valóban egészségesebb-e a bió, mint a tradicionális. Elgondolkodtató, bár a szakmabelieknek nem meglepő a tartalma.

Baktériumoktól mentes bio-élelmiszereket

2011. június 25.

New Scientist

„A biogazdálkodóknak félre kell tenniük a tudomány iránti bizalmatlanságukat vagy kockára teszik a bioélelmiszer biztonságosabb és egészségesebb megítélését „mondta Dominic Dyer.

Majdnem egy évtizeden keresztül szoros kapcsolatban álltam a biotermékeket előállító iparággal: először, mint a Brit Élelmiszeripari és Ital Szövetség bioélelmiszereket előállító csoportjának a vezetője, utána pedig, mint a kormány „Bio Akcióterv Bizottság”-ának a képviselője. Hiszem, hogy a bioélelmiszer szektorban bekövetkezett növekedés számos előnnyel járt a termelőknek, az élelmiszer feldolgozóknak és a fogyasztóknak is.

Az elmúlt 20 évben a bioélelmiszerek piaca gyorsan fejlődött, mivel egyre több fogyasztó volt hajlandó többet fizetni olyan termékekért, amelyekről azt gondolta, hogy egészségesebb és környezetbarátabb módon került előállításra. Bár a gazdasági válság jelentős visszaesést eredményezett a bioélelmiszerek értékesítésében, jelenleg is mintegy 170. 000 biogazdaság van az Európai Unióban, a teljes mezőgazdasági terület mintegy 2%-át lefedve.

A bio-iparág büszke lehet azokra az eredményekre, melyek révén az állatjóléti, a környezetvédelem, a nyomon követhetőség és az élelmiszerek minősége a gazdálkodás legfontosabb tényezőivé váltak.

Mindemellett az elmúlt években egyre növekvő aggodalommal figyeltem, hogy a bio-iparág úgy hozza forgalomban a termékeit, hogy azok a hagyományos módon előállított termékek biztonságosabb és egészségesebb alternatívái. Nem azok! Valójában a biogazdálkodók növelhetik a fogyasztók azon kockázatát, hogy elkapják az Escherichia coli-t és más, élelmiszerekhez kapcsolódó betegségeket.

A jelenlegi, Németországra összpontosuló, halálos áldozatokkal járó E. coli járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy jogosan állítják-e, hogy a biotermékek egészségesebbek és biztonságosabbak? A járvány kitörésének nyomait egy Észak Németországban, Bienenbüttelben lévő biogazdaságban termelt babcsírán találták meg.

A New Scientist nyomdába kerüléséig 35 ember halt meg a járványban, és több ezren betegedtek meg. Ennek következtében egyre nagyobb az aggodalom a bio-élelmiszerekre vonatkozó mikrobiológiai szabványokkal kapcsolatban.

A kérdés az, hogy magasabb kockázata van-e az E. coli és más élelmiszer eredetű kórokozók előfordulásának bioélelmiszerek esetében, és ha igen, mit tudnak tenni a termelők, hogy csökkentsék ezt a kockázatot és helyreállítsák a bizalmat a biotermékek iránt?

Nagyon kevés tanulmány van, ami összehasonlítja a bio- és a hagyományos élelmiszerek mikrobiológiai biztonságát. Elméletben a bioélelmiszerek hajlamosabbak a mikroba tartalomra, köszönhetően a tartósítás hiányának, illetve a szerves trágya használatának.

Azonban, ahol elvégezték a tanulmányokat, az eredmények nem voltak meggyőzőek. Ez köszönhető egy sor tényezőnek beleértve a kis mintaméretet és a hiba lehetőségeket a szezonális és regionális variációkban. Ami világos, hogy mindkettő, a bio és a hagyományos élelmiszer is hajlamos a patogén mikroba tartalomra az élelmiszer lánc minden pontján. Ez előfordulhat termelés közben a szerves trágyából és vízből, a feldolgozás közben a környezeti forrásokból illetve a végső kezelés, csomagolás során a szegényes emberi higiénia eredménye képen.

Van egy terület, ahol a biotermelés magasabb egészségügyi kockázatot feltételez a kezeletlen szerves trágya használatán keresztül. Tanulmányokat végeztek a biotermelés és a hagyományos termelés összehasonlítására Minnesotai farmokon 2004-ben. Azt találták, hogy az E. coli tartalom 19-szer nagyobb gyakorisággal fordult elő azoknál a biofarmoknál, ahol 12 hónapnál nem régebbi szerves trágyát vagy komposztot használtak, mint azoknál, akik régebbi anyagokat használtak. Bár a kockázatok csökkennek amint a szerves trágya megérik, a kutatók úgy találták, hogy számos patogén organizmus, mint az E. coli és a szalmonella könnyen túl tud élni 60 napot vagy még többet a komposztban és a talajban a hőmérséklettől és a talajfeltételektől függően.

Egy másik, a biotermeléshez kapcsolódó extra kockázati faktort a gombafertőzések elkerülése jelenti. Ezek a fertőzések a penészgombák mennyiségének emelkedéséhez és a mycotoxinok, mint például az aflatoxin és az ergot (anyarozs gomba) növényekben történő megjelenésének kockázatát növelik.

Ezen kockázatokat és a Németországban történteket számításba véve úgy gondolom, hogy a bioélelmiszert előállítóknak nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a kockázatkezelésre. Az élelmiszerláncban további kutatásokra van szükség a betegséget előidéző baktériumok, vírusok, kórozók túlélésével kapcsolatban.

Azt is gondolom, hogy az élelmiszertermelés és a tudomány összekapcsolódását illetően a bioélelmiszer iparnak félre kell tennie az alaptalan gyanúját, valamint bizalmatlanságát. Inkább olyan kérdést kellene a tudománnyal kapcsolatban feltenni, hogy az hogyan képes olyan új rendszerek létrehozását segíteni, ami csökkenti olyan jövőbeni halálos, élelmiszertől származó fertőzések kialakulását, mint az E. coli járvány.

A németországi E.coli ügy valódi tragédiája az, hogy a fertőzés megelőzhető lett volna, ha a bio-ipar képes lett volna sugárral kezelni a termékét. A babcsíra, ami a járvány forrása volt, meleget és nedves-nyirkos közeget igényel az optimális növekedéséhez. Ez a közeg ugyanakkor jelentősen növeli az E. coli és egyéb más, betegséget okozó baktériumok elszaporodását. Az egyetlen biztos módszer, ami képes csökkenteni ezen kockázatot, a sugárkezelés. Ez az E. coli baktérium 99,999%-t hatékonyan elpusztítja. Nincs bizonyíték arra, hogy az élelmiszerek sugárkezelése káros lenne a fogyasztók számára, és arra sincs bizonyíték, hogy ez csökkentené az élelmiszerek táplálkozási minőségét.

Ezen tények ellenére a bioélelmiszer ipar nem hagy fel a besurgázás ellenes lobbijával. Amikor Bill Clinton elnök mezőgazdasági titkára, Dan Glickman azt ajánlotta, hogy a besugárzást tegyék az USA Nemzeti Bio-Standardjának részévé 1998-ban- mivel hogy az csökkenti az E. coli kockázatot – az USA Mezőgazdasági Minisztériuma több mint 300 ezer petíciót kapott olyan európai és egyesült államokbeli szervezetektől és magánszemélyekétől, akik ellenezték ezt a lépést. A tiltakozás eredményeként végül is a végső törvényalkotásba nem került be ezen szabályozás.

Amennyiben a bio-ipar meg akarja őrizni a belé vetett bizalmat, meg kell mutatnia, hogy képes átvenni olyan technológiákat, melyek elsősorban növelik az élelmiszerek biztonságát. Ha a bioélelmiszereket sugárral kezeli, akkor az egész élelmiszeriparon belül elfogadottabbá válik ez a technológia, ami az életünket biztonságosabbá teszi. Ez az a cél, amiért minden élelmiszertermelőnek küzdenie kell!

Fordította: Csizmadia Máté, Oláh Endre, Paragi Márton

 

Itt a link az eredeti cikk linkje:

 

http://www.newscientist.com/article/mg21028186.200-irradiating-organic-f...

Nyomtatóbarát változatPDF változat