Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is részt vett azon az ünnepségen, aminek során jelképesen is átadták a szentesi Bakó Kertészeti Kft. telephelyén létesített, új fúrású termálkutat július 26-án. Mivel ez volt az első olyan termálkút, amit már a törvénymódosítás után létesítettek, a miniszteri jelenlét egyértelmű pozitív üzenet volt a termálvízre alapuló alföldi kertészetek számára, jelképesen is megerősítve a kertészetek számára megoldhatatlan problémát jelentő visszasajtolási kötelezettség eltörlését.

Három kilowatt óránként – ennyi egy hektár üvegházfelület termálvizes fűtésének, vagyis a meleg víz forgatásának energiaigénye. Ez a mutató egyben a Szentes-környéki hajtatott kertészet versenyképességének alapja is. A termálvízhasználat, illetve a visszasajtolási kötelezettség körüli szakmai és politikai viták miatt a szentesi Bakó család paprikatermesztő gazdaságában újonnan fúrt termálkút július végi ünnepélyes avatása azonban nem csupán szakmai, hanem politikai eseményt is jelentett.

Bakóék gazdaságának alapjait közel negyven éve fektette le az a helyi kertészeti szövetkezet szakmai vezetőjeként dolgozó Bakó László. A kertészet fejlődésében a nagy ugrás 2000-ben következett be, amikor összesen 1 hektár fóliafelület fűtését építették ki. Az édesapjuk által alapított kertészet ügyvezetője ma már Bakó Dániel, aki testvérével együtt irányítja a cég tevékenységét.

Az összesen valamivel több mint másfél hektáros felülettel rendelkező, paprikatermesztésre specializálódott kertészetben – aminek kétharmada fűtött – az árutermelés mellett fajtakísérletek is zajlanak, jelenleg több mint 700 féle paprika teljesítményét vizsgálják itt a fajtatulajdonosok. Az intenzív, négyzetméterenként évente 25 kilogrammos hozamot biztosító termesztéstechnológia nemcsak a magas terméshozamokat és a termésbiztonságot szavatolja, hanem azt is, hogy az itt leszedett paprika egészséges, hazai eredetű élelmiszerként lehet jelen a boltokban egész évben. „Bio minősítés nélküli, de bio minőségű tömegtermelés“ – foglalja össze tevékenységük lényegét Bakó Dániel.

A fűtött fóliás vagy üvegházas zöldségtermesztés gazdaságosságát azonban alapvetően meghatározzák az energiaköltségek, így a Szentesen és környékén kiépült, termálvizes fűtésre alapuló kertészetek számára életbevágó kérdés volt az elhasznált víz kezelésére, illetve esetleges visszasajtolására vonatkozó szabályok alakulása. Bakóék az előre menekülés mellett döntöttek, és még azelőtt belevágtak a számukra létfontosságú saját kút létesítésébe, hogy egyértelmű lett volna a szabályok számukra kedvező változása.

A kertészeknek kedvező szabályozás kiharcolásához komoly kitartás kellett, a visszasajtolási kötelezettség ugyanis gúzsba kötötte ezt a termelői kört – hangsúlyozza az AGRYA termálvíz tagozatát is vezető Bakó Dániel a módosítással kapcsolatban. A több ezer embernek munkát adó szentesi zöldségkertészetek egyszerűen nem lennének versenyképesek a termálvizes fűtés lehetősége nélkül.

„A most átadott termálkút túlzás nélkül a túlélésünk alapja“ – hangsúlyozza Bakó Dániel –, mert bár legalább tíz év kell a beruházás megtérüléséghez, gyakorlatilag nem volt más választásuk, ha folytatni akarták eddigi tevékenységüket. „Az új kút nélkül tönkrementünk volna, így a családban nem is csak gazdasági, megtérülési oldalról vizsgáltuk ezt a kérdést.“ Az összesen 130 milliós beruházással – amiből mintegy 50 millió forintot tett ki a pályázati támogatás – ki tudták váltani az eddig más kertészetektől vásárolt melegvíz, illetve az ezt kiegészítő gázfűtés költségeit.

A termálkútfúrásra irányuló pályázatukat még 2011-ben adták be – amikor még erősen kérdéses volt a visszasajtolási kötelezettség sorsa, így az engedélyben a visszasajtoló kút is szerepel –, majd 2012. júliusában értesültek arról, hogy nyertek. Mivel egy hónappal később megszületett a szentesi kertészek által nagyon várt törvénymódosítás is a visszasajtolási kötelezettség megszüntetéséről, már ennek tudatában kezdhette meg a kútfúrási munkálatokat az ezzel megbízott Vikuv Zrt. A siker viszonylag hamar meg is jött: az 1450 méteres mélységet elért termálkútból percenként 600 liter, 65 fokos hőmérsékletű víz tör fel, ami jóval több is, mint amire jelenleg szükség van a kertészetben. A kinyert víz mennyisége azonban csökkenthető – ami egy helyi szoftverfejlesztő-cégnek is köszönhető, akik a kút vezérlésének kiépítését végezték –, így a szükségleteiknek megfelelően egyelőre évi 50–70 ezer köbméterre csökkentették a kivételt.

(BP)