A világ egyik legjelentősebb és legnagyobb agrárcége, a Syngenta magyarországi leányvállalata is az AGRYA hivatalos támogatói közé lépett az idei év elején. Czigány Tibort, a cég ügyvezető igazgatóját a támogatás háttere mellett a szakmát jelenleg leginkább érintő agrárpolitikai döntésről, az Európai Bizottság májusi, egyes rovarölőszerek használatát drasztikusan korlátozó határozatáról is kérdeztük.

– Januárban kötött együttműködési megállapodást az AGRYA és a Syngenta, mennyi időre nyúlik vissza a két szervezet együttműködése, és miért született meg ez a döntés?

– A szervezet képviselőivel és tagjaival több évre visszanyúló informális kapcsolataink voltak, végül 2012. végén egyeztünk meg a kapcsolatok szorosabbra fűzéséről és hivatalossá tételéről.

Magyarország mindig mezőgazdasági ország volt és lesz is a kiváló adottságai miatt.
Viszont tudjuk, látjuk, hogy a rendszerváltó gazdatársadalom lassan kiöregszik, így a fiatalokon, akik az elkövetkező öt–tíz évben átveszik vagy át fogják venni a gazdálkodást, rajtuk múlik, hogy ezek a kiváló adottságok milyen mértékben és hogyan lesznek kihasználva. Emellett azt is gondoljuk, hogy van mit mondanunk és van mit adnunk az ifjúgazda-társadalomnak, de nekünk is van mit tanulni tőlük, és szeretnénk is hallgatni rájuk, hogy mire van szükségük.
A generációváltással kapcsolatban érdemes azt is szem előtt tartani, hogy nálunk nemcsak az apa–fiú, hanem a nagyapa–unoka váltás is viszonylag gyakori, ami a nyugati országokban nem annyira jellemző. Míg a nagyapa sokszor a számítógép bekapcsolásával is küzd, addig az unoka már a traktorban ülve is szeretne naprakész információkat – ez pedig egy nagy ugrás, amihez a szolgáltatócégeknek is alkalmazkodni kell.

– Miben nyilvánul meg a Syngenta támogatása?

– Résztveszünk az AGRYA rendezvényein, ahol a cég újdonságait, ajánlatait ismertetjük meg a fiatal gazdálkodókkal, és támogatjuk a Vidék Kalandot is. Emellett bizonyos ügyekben, melyekben hasonlóak a szakmai nézeteink – mint például a földtörvény, a fiatalgazda-támogatások, illetve a most nagyon aktuális EU-s rovarölőszer-korlátozás – együttműködünk az érdekképviseleti munkában is.

– A jövő évtől uniós szinten bevezetendő növényvédőszer-korlátozásokkal kapcsolatban mi az álláspontjuk? [Az Európai Bizottság májusban rendeletet hozott három kiemelten fontos rovarölőszer-hatóanyag felhasználásának korlátozásáról. Eszerint az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxam hatóanyagokkal kezelt vetőmagok felhasználása, illetve egyes növények virágzást megelőző permetezése ilyen készítményekkel egyebek mellett a kukorica, repce és napraforgó esetében 2013. december 1. után tilos lesz. – FGH]

– Kicsit távolabbról kezdeném. Naponta egy szegednyivel nő a világ népessége, szakértők szerint a következő ötven évben több élelmiszert fogunk fogyasztani, mint a megelőző tízezerben összesen. Nem gondoljuk, hogy idejétmúlt, régi termékekkel meg lehet újítani az élelmiszer-előállítást, az innovációt, a modern technológia vívmányait segteni kell, hogy ezt a kihívást a világ meg tudja ugrani. Ennek tükrében ez a szabályozás nagyon messze áll a modern gazdálkodók igényeitől.

Tény, hogy világ- és európai szinten csökken a méhek száma, és a pusztulások mértéke az elmúlt néhány évben növekedett is, ugyanakkor ennek okai nem teljesen ismertek. Ezzel szemben Magyarországon az elmúlt tizenöt évben megduplázódott a méhek száma, 600 ezer méhcsaládról indulva ma közel 1,2 milliónál tartunk. Vizsgálatok szerint a növényvédő szerek nagyjából a méhpusztulások 0,5–1 százalékáért felelnek, és ezek döntő többsége bizonyíthatóan a nem az engedélyokiratban meghatározott felhasználás miatt történik.
Ez számunkra azt mutatja, hogy az engedélyezési folyamat egy szigorú folyamat, és ha az engedélyben leírtakat betartják, akkor vállalható kockázatokkal működtethető a korszerű vegyszeres növényvédelem.

Ha ez a szabályozás hatályba lép, akkor lesznek olyan kultúrák – nem is kis kultúrák –, amik gyakorlatilag hatékony rovarok elleni növényvédelem nélkül maradnak. Elemzéseink szerint a repcetermesztés például teljesen ellehetetlenülne. Jelenleg, amennyire látjuk,  EU-s szinten folynak az egyeztetések, az érintett cégek mellett több nagy érdekképviseleti szervezet is lobbizik azért, hogy ne lépjen életbe a tiltás.

**********************************
A Syngenta az iparág egyetlen, tisztán mezőgazdasági profilú globális cége, ami mai formájában 2010-ben, a Novartis és a Zeneca összeolvadásával jött létre, svájci székhellyel.
A növényvédőszerek, vetőmagvak és profi zöldségvetőmagvak piacán Magyarországon is piacvezető pozícióban van a kétszáz legnagyobb hazai cég közé tartozó hazai leányvállalat, forgalmuk közel kétharmadát a növényvédőszer-értékesítés teszi ki.
Magyarországon nemcsak értékesítés, hanem jelentős gyártási és kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytat a Syngenta. Mezőtúron a cégcsoport Európában legnagyobb és legmodernebb, és világszinten is az egyik legmodernebbnek számító vetőmagüzemét építették fel. Innen látják el kukorica- és napraforgó vetőmaggal az európai piacokat, beleértve a volt Szovjetunió utódállamait is. Az itt feldolgozott szántóföldi vetőmagokat Magyarországon termeltetik, évente többmilliárd forintos bevételt adva termelő partnereiknek. A mezőtúri vetőmagüzem mellett a cég Ócsán zöldség-fajtakutatót, Karcagon kukoricanemesítéssel foglalkozó telephelyet, Gödöllőn pedig engedélyeztetés előtti növényvédőszereket tesztelő intézetet is fenntart.
**********************************

(BP)