Az AGRYA, hagyományt teremtve, 2013. őszén második alkalommal rendezte meg a Fiatal Gazda Információs Börze-sorozatot négy helyszínen. Indulva Kaposvárról Kecskeméten és Balmazújvároson át eljutva Győrbe, hogy az ország minden érdeklődő fiataljához eljuthassanak a legidőszerűbb szakmai és agrárszabályozással kapcsolatos hírek. Mindezek tematikusan sorba rendezve, lehetőséget adva ezzel a hallgatóknak, hogy az előadásokat kísérő szakmai bemutatót, kiállítást is megnézhessék. Lehetőség nyílt így az előadókkal a kötetetlen beszélgetésre, hiszen az elődadások után szinte mindenki a saját standján fogadta az érdeklődőket.

A VM Vidékfejlesztési Főosztályáról a Közös Agrárpolitika reformjáról több megközelítésben is hallhattunk előadásokat.   A 2007 és 2013 közötti uniós költségvetési ciklusban mintegy 1400 milliárd forint EMVA támogatás állt Magyarország rendelkezésére agrár- és vidékfejlesztési célokra, ami az önrészekkel együttesen csaknem 3000 milliárd forint értékű fejlesztést tett lehetővé.
A 2014-2020 közötti KAP új célkitűzései között szerepel az életképes élelmiszer termelés,
mint a mezőgazdasági jövedelmek és a szektor versenyképességének javítása, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, mint a mezőgazdaság által előállított közjavak ellentételezése és ösztönzése, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődés, mint a vidéki közösségek és vidéki munkahelyek fenntartásának lehetősége.
A KAP megkülönböztetett figyelmet fordít a fiatal, pályakezdő agrárvállalkozók kiemelt támogatására és a gazdaság-átadás ösztönzésére.
Az eddig elért legfontosabb eredmény, hogy a jelenlegi SAPS rendszer tovább vihető 2021-ig, azaz támogatást kaphat minden olyan gazdálkodó, aki az adott évben támogatási kérelmet nyújt be. Az új alaptámogatási rendszer (Basic Payment Scheme - BPS) tehát nem most kerül bevezetésre.
Az idei, 2014-es év átmeneti év lesz, az új költségvetési keretek terhére, de a meglévő SAPS a jelenlegi feltételekkel folytatható. Folytatódnak a különleges támogatások (pl.: kérődző program, szerkezetátalakítási programok: z-gy, dohány), az elkülönített támogatások (pl.: elkülönített z+gy és cukortámogatás), a nemzeti kiegészítő támogatások (pl.: anyatehén).
A „menetrend” tehát a következően alakul:

1. 2014: átmeneti év, indul az új többéves pénzügyi terv  (2014-2020)
-Politikai megállapodás az EU többéves pénzügyi keretéről 2013.  ősz
-Politikai megállapodás a KAP új rendeleteiről 2013.  ősz
-Végrehajtási rendeletek megalkotása 2014. első félév
-Tagállami jogszabályalkotás 2014. második félév

2. 2015-től új KAP (2015-2020)
A KAP reform során sikerült figyelembe venni a magyar prioritásokat. Cél továbbra is a
közös, erős és két pilléren nyugvó agrárpolitika fenntartása, a közvetlen támogatások, az
érzékeny ágazatok tekintetében a támogatások termeléshez kötésének lehetősége az eddigi
szinthez képest bővüljön. A nemzeti sajátosságok érvényesítése érdekében azonban megfelelő
nemzeti mozgástérre lenne szükséges.
A fiatal gazdálkodók támogatása kötelező elem lesz, a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg legfeljebb 2%-a. Feltételei a 40 évnél fiatalabb termelő aki most kezd mezőgazdasági tevékenységbe, vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre. Legfeljebb 5 éven keresztül nyújtható. A támogatás felső területi korlátja 25 és 90 hektár között tagállami hatáskörben állapítható meg és tagállami átlagtámogatás 25%-a adható a támogatható hektárszámig
Önkéntes a termeléshez kötött támogatás aminek az eddigi mértéke a teljes nemzeti keret 3,5%, az új rendszerben 13%. Adható lesz gabonafélékre, olajnövényekre, lenre, kenderre, rizsre, keményítő burgonyára, diófélékre, vetőmagra, tej és tejtermékekre, juh és kecskehúsra, marha- és borjúhúsra, szárított takarmányra, komlóra, cukorrépára, zöldségre, gyümölcsre és +2% fehérjenövényekre. A Bizottság előzetes engedélye alapján működtethető és az alkalmazott konstrukció nem lehet ellentétes a KAP egyéb intézkedéseivel és nem irányulhat a termelés növelésére, csak a jelenlegi szint fenntartására.
Szintén önkéntes a természeti hátrányokkal rendelkező területek támogatása, az éves nemzeti pénzügyi keret 5%-áig adható.
A degresszivitás kötelező elem, minek során az alaptámogatások (BPS/SAPS) 150 ezer euró feletti összegére várhatóan legalább 5%-os elvonást kell alkalmazni. Itt figyelembe vehető a kifizetett munkabér és annak járulékai. Az elvont összegek az adott tagállamban  vidékfejlesztés keretében innováció-fejlesztésre (100% EU finanszírozás) felhasználhatóak.
A kisgazdaságok egyszerűsített támogatási rendszere a tagállamok számára önkéntes, gazdálkodó számára választható, a közvetlen nemzeti kifizetési keretösszeg 10%-áig. De ez minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás, mértéke maximalizált. 1250 € lehet Ebbe a rendszerbe való belépés csak 2015. évi egységes kérelem benyújtással vagy legkésőbb október 15-ig lehetséges (tagállami döntés), viszont nem kötelező a zöldítés követelményeinek betartása és a kölcsönös megfeleltetés elleni vétség esetén közvetlen támogatását nem szankcionálják.
Tehát az új KAP rendszerben mindenki számára kötelező lesz a már említett ”zöld” komponens használata, ami „zöldítés” kifejezéssel terjedt el.
Feltételei a tárgyévben termesztett növények diverzifikálása, állandó gyepek fenntartása, ökológiai célterület fenntartása. Ez nem ugyanazt jelenti, mint a vetésváltás, mert a vetésváltás időbeliséget, a termény diverzifikáció viszont térbeliséget jelent. A bizottság eredeti javaslata 3 ha felett 3 különböző növény termesztését tartalmazta, de ezt sikerült 10ha alatt 1 növényre,10 ha szántó felett 2 növényre, 30 ha szántó felett 3 növény termesztésének kötelezettségére módosítani.
Jó hír lehet, hogy vannak mentesülő üzemtípusok: egy vagy több követelményt automatikusan teljesítők (pl. biogazdaságok, döntően gyepgazdálkodással foglalkozók, egyes tanúsítási rendszerekben  résztvevő gazdaságok) valamint az állandó gyepterületek.
A kötelező állandó gyepterületek kapcsán állami monitoringra lehet számítani.
Az ökológiai célterület csak 15 ha szántó felett kötelező. Készült egy konkrét lista, ami magyar szempontból több kedvező elemet tartalmaz (pl. lucerna, tájelemek, teraszok, kemikáliák használata nélkül termesztett energianövények, ugar).