Marcsok Veronika Gödöllőre járt egyetemre, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként végzett Bsc szakon, az Msc képzés befejezéséhez már csak a szakdolgozata hiányzik, aminek mi más lehetne a témája, mint a fiatal gazdák. A fiatal gazdák és a szaktanácsadás hatékonyságának kapcsolata kifejezetten Nógrád megyében. Gergő méhészkedik és Debrecenben élelmiszermérnöknek tanul. Életükben fontos kapcsolódási pont a mezőgazdaság és az AGRYA. Szerintük semmi meglepő nincs abban, hogy így egymásra találtak, hiszen az AGRYA-hoz hasonló értékrendű és érdeklődési körű fiatalok tartoznak, borítékolhatók a jó kapcsolatok. És párkapcsolatok.

Február 13-14-én Helsinkiben találkoztak az európai fiatal gazdákat tömörítő szervezetek, hogy megosszák egymással tapasztalataikat. A rendezvény fő célja az volt, hogy asz összegyűlt fiatal gazda szervezetek képviselői megosszák egymással azokat a jó gyakorlatokat, projekteket, amelyek a fiatal gazdák véleményét, hangját tudják közvetíteni akár a nagyközönség, akár a döntéshozók felé.

Nemcsak érdekesnek, hanem izgalmasnak is ígérkezett a rendezvény a meghívott előadók összetétele alapján. 2014 a mezőgazdaságban az átmenet, de ezáltal a változás éve is. Legyen szó Közös Agrár Politikáról vagy aktuálpolitikáról. Generációváltás, földforgalmi törvény, állami földek haszonbérlete, mind régóta aktuális és a fiatal gazdákat egyre inkább érintő téma. Erről szólt idén a Fiatal Gazda Konferencia. Aminek összefoglaló a teljesség igénye nélkül itt olvasható.

Megjelent a 29/2014. (II.19.) számú MVH Közlemény a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatás keretében a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelem benyújtási feltételeiről.

Megjelent a 10/2014. (II. 14.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból támogatott intézkedések monitoring adatszolgáltatási rendjére vonatkozó részletes szabályokról szóló 18/2009. (III. 6.) FVM rendelet módosításáról.
Az ÚMVP és a HOP keretében, meghatározott jogcímeken támogatást nyert ügyfelek kötelesek a jogszabályban előírt fenntartási, üzemeltetési, illetve működtetési kötelezettség ideje alatt évente február 17. és március 19. között a fenntartási adatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségüket teljesíteni.

Király Gergely is részt vett a finnországi konferencián, 2 éve AGRYA tag, fiatal gazda. Tolna megyében, Kurdon élnek és gazdálkodnak édesanyjával. Gergely nem foglalkozott fiatalon a mezőgazdasággal. Édesapja 1993-ban kezdte a vállalkozást, aki 2006-ban elhunyt. Ez a szomorú fordulat az életükben arra késztette, hogy a gimnázium után a keszthelyi egyetemet válassza. Ott elvégezte a növénytermesztő Bsc képzést, majd egy évet dolgozott a gazdaságban és jelentkezett Gödöllőre a növényorvos szakra ahol decemberben fog végezni.
2006-ban közel 500 hektárral vette át édesanyja a gazdaságot, sokféle növénnyel, burgonyával, mákkal, energia fűzzel, nyárral, repcével, szójával, kukoricával, búzával foglalkoztak. Az örökség sajnos nem csak egy jól felépített gazdaságot, hanem adósságot is jelentett, amit mára sikerült „eltüntetniük”. Nem volt kérdés, hogy folytatják-e a gazdálkodást. Vagy folytatják és vállalják az adósságot, vagy nem és nem marad adósság, de másuk sem. 

A kormány földprogramja három lábon áll: az új földtörvényen, a földet a gazdáknak programon, valamint a zsebszerződések elleni fellépésen. Bitay Mártont, a vidékfejlesztési tárca állami földprogramért felelős államtitkárát a Földet a Gazdáknak Program sikeréről, tapasztalatairól és a várható folytatásról kérdeztük.

Új lehetőségeket jelent az agrárgazdálkodók számára, hogy a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában rendelkezésre álló minimum 500 milliárd forint 90 százalékát új hitelek nyújtására kell fordítani. Ennek a hitelcélnak ugyanis megfelelnek a mezőgazdasági támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek is, amelyek már eddig is népszerűek voltak a gazdálkodók körében, mert egyszerűen és gyorsan igényelhetőek. A területalapú támogatások esetén például 56 440 forinthoz juthatnak hektáronként 2,50 százalékos kamatozással a jobb minősítésű ügyfelek 2014-ben, de már 2015-re is készül az OTP Bank a területalapú támogatások előfinanszírozása kapcsán.

Permetezési napló vezetése eddig is kötelező volt. Egy Európai Uniós előírás alapján azonban a 2014-es gazdálkodási évben adatot kell szolgáltatni a Magyarországon kiemelt fontosságú növénykultúrákban felhasznált növényvédőszerekről, illetve azok mennyiségéről. Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 1185/2009/EK rendelete a peszticidekre vonatkozó statisztikákról adatszolgáltatási kötelezettséget ír el ő a tagállamok számára. A rendelet szerint a növényvédő szerek fontosabb növényenkénti felhasználásról ötévente (először 2010-2014-es periódus egyik évéről) kell a tagállamoknak adatot szolgáltatnia. Magyarországon az adatgyűjtés 2014-ben a Vidékfejlesztési Minisztérium, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Központi Statisztikai Hivatal együttműködésében, a permetezési naplók adatainak begyűjtésével valósul meg. A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet előírásai alapján a felhasználási tevékenységet folytatóknak a növényvédőszer-felhasználásról naprakész nyilvántartást kell vezetni, melynek formai követelményeit a rendelet tartalmazza. A permetezési napló naprakész vezetése nemcsak a hatóságok számára szükséges, hanem a gazdálkodókat is védi az esetlegesen felmerül ő élelmiszer-biztonsági illetve technológiai problémák esetén. Az adatgyűjtés sikeres lebonyolításának érdekében az érintett hatóságok kérik a gazdálkodókat, hogy a 2014-es gazdálkodási évben fokozottan ügyeljenek a permetezési napló naprakész és pontos nyilvántartására, hogy ha a NÉBIH, a megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai vagy a KSH munkatársai megkeresik őket, az adatszolgáltatási kötelezettségüknek maradéktalanul eleget tudjanak tenni.

Gazdófék 200 hektáron gazdálkodnak, Kati 2008-ban végzett a Debreceni Egyetemen. A családi leosztás szerint ő foglalkozik az állattartással és a fejlesztésekkel, édesapja feladata pedig a szántóföldi növénytermesztés felügyelete, s a vágóhíd szakmai irányítása, húga közgazdásznak tanult. A család korábban is szarvasmarha tenyésztéssel foglalkozott, húshasznú állományt tartottak, nem fejlesztették a tejelő technológiát, a régi pedig teljesen elavult az idők során. Kellett a fiatalos szemlélet, az egyetemi tudás, bátorság a pályázatokon való induláshoz. Kati az AGRYA Állattenyésztési Tagozatának elnöke.