Győr-Moson-Sopron megyében kezdődik az ősztől a Katasztrófavédelem átfogó ellenőrzés soroazata a mezőgazdasági vállakozások telephelyein. Alább közöljük a győri rendezvény szubjektív összefoglalóját. A gazdák sok jóra nem számíthatnak az elhangzottak alapján. Emiatt az AGRYA egyeztetést kezdeményezett az FM bevonásával a Katasztrófavédelem képviselőivel. A folyamat elindult, reméljük lesz is eredménye.

A katasztrófavédők dicséretesnek nevezték a nagyarányú megjelenést és a gazdák érdeklődését a téma iránt. Szerintük azokkal a gazdálkodókkal, akik vették a fáradságot és eljöttek, nem lesz semmi probléma, mert ők biztosan eleget fognak tenni a követelményeknek.

Az első blokk a tűzvédelemmel kezdődött. Az előadó, hogy az aratáskori tűzesetek száma nem jelentős, mert ez egy meglehetősen leszabályozott terület, amit a gazdák betartanak és odafigyelnek a lehetséges problémákra. Csak megjegyzésként ez ellentétben áll Bérczi László tű. dandártábornok állításával, amelyet az AGRYA-nak küldött levelében leír.
Lényegesen nagyobb probléma ennél a terményszárítóknál bekövetkezett tűzeset, amit a hanyag tisztítás és a szakszerűtlen átalakítások okoznak. Ez tényleg csak odafigyelést igényel.
Részletesen elmondták, hogy mit tegyünk egy tűzeset során, hogyan értesítsük a hatóságokat.
Kiemelték, hogy a tűzivíztározóban csak ivóvíz minőségű vizet tárolhatnak a gazdák, mert a szivattyú meghibásodása miatt a tűzoltó kétes minőségű vizet nem fog kiszivattyúzni. Ez csak azért fontos, mert ebben az esetben tűzoltás akadályoztatása miatt jelentős bírságra számíthatnak a gazdák. Ezek szerint nem elég a tűzivíztározó, kell még bele víztisztító berendezés is?
Tűzvédelem témában részletes útmutatást kaptunk, ezeknek a szabályoknak pénzráfordítás nélkül, józan paraszti ésszel is meg lehet felelni.
A hatóság kereszttűzébe valószínűleg az állattartó telepek fognak kerülni, mivel a hígtrágya tárolására vonatkozó türelmi idő lejár és a végleges megoldások kialakítása komoly anyagi terhet ró az állattartókra. Szinte minden hónapban előfordul valamilyen katasztrófa ebben a témában. Ez a probléma vélhetően még sokáig napirenden lesz.

Nagyobb falat az Iparbiztonság témaköre.
Ismertették, hogy 2015. június elsejétől módosulnak a jogszabályok. (219/2011. (X.20.) Kormányrendelet a kiindulópont)
Azok a telepek, ahol határértéket meghaladó mennyiségben van veszélyes anyag, azoknak a gazdálkodóknak soron kívül üzemazonosítási adatlapot kell kitölteniük, valamint el kell készíteniük a biztonságtechnikai dokumentációt. Abban az esetben, ha már ezek rendelkezésre állnak, akkor szeptember 1-ig a jogszabály-módosítás miatt felül kell vizsgálni az üzem részéről és be kell nyújtani a Katasztrófavédelemhez engedélyezés céljából.
Szó volt még a legnagyobb kihívásról, az ADR-ről. Ebben a témában sok felháborodott hozzászólás volt. Ugyanis a mezőgazdaság bizonyos mentességet élvez más területhez képest. Ilyen mentesség például, hogy vegyszert szállíthatunk engedély nélkül, de csak akkor, ha az a bizonyos vegyszer darabonként nem több, mint 5 kg vagy 5 liter. Tehát, ha nekem szükség van a 300 hektáron 50 liter szerre, akkor azt csak 10 db 5 literes kannában szállítható, gazdaságosabb, környezetkímélőbb kiszerelésben már nem vagy csak engedéllyel, papírokkal.
Ilyen még a gázolaj szállítása is. Mentességet kap 1000 liter gázolaj szállítása, de csak abban az esetben, ha egy tartályban maximum 450 l gázolaj van (tehát ez minimum két tartályt jelent), és csak abban az esetben, ha a traktorba/kombájnba közvetlenül a benzinkútról szállítják. Ha anyagi szempontból jobban a jobb megoldást választja valaki és egyszerre megvásárol a MOL-tól 10.000 liter gázolajat telephelyi tárolásra, akkor már ADR-engedéllyel, számtalan táblácskával/címkézéssel és papírral felfegyverkezve szállíthatja ki a kombájnhoz a gázolajat. Ezekhez mind ADR oktatási bizonyítvány kell, ami alól az őstermelők mentesülnek. Hogy miért, az nem derült ki. Talán náluk nem éghető a gázolaj…

Ráadásul a veszélyesnek minősülő anyagokhoz csak szakképzett (veszélyes anyagkezelő engedély) alkalmazottak nyúlhatnak!
A jogszabály ebben a témában a legszigorúbb, a bírság is nagyon jelentős. Nagyon sok mindenre kell odafigyelni, minden oldalról meg kell vizsgálni minden vegyszert és veszélyes anyagot, ami sok időt vesz igénybe.
Ezen a ponton hívták fel a figyelmünket arra, hogy ennyi mindenre egy gazda nem tud felkészülni, ennyi változást nem tud követni, ezért javasolják a szakértő alkalmazását. Tehát költsenek a gazdák pénzt szakértőre, ha jót akarnak maguknak. Ez nagyon nem tetszett a gazdáknak.

Legvégül Bakcsányi Péter tartotta meg beszédét a Zsinagógában, hiszen itt volt a rendezvény.
Ez egy kimondottan cinikus hangvételű előadás volt. Felvázolta, hogy több mint 100 ellenőrük van, ennél a hatóságnál áll rendelkezésre a legtöbb munkaerő, így biztosan csak idő kérdése és mindenki sorra kerül az ellenőrzés folyamán. És még hozzátette, hogy mivel ők most mindent elmondtak és mindenre felhívták a figyelmet, így az év második felében már nyugodt lelkiismerettel fognak bírságolni. De azért higgyük el, hogy nekik ez csak plusz munka és jobban tennénk, ha minden rendben lenne.

Ismertette az új OTSZ-t. Szerinte ez a gazdák javára változott.
Kihirdette, hogy március elsejétől hivatalosan is tűzgyújtási tilalom van egész Magyarország területén. Tarlóégetést mostantól 10 nappal előre, írásban, 3000 Ft illetékfizetés mellett szükséges bejelenteni, amire a Kataszrófavédelem 5 napon belül írásban reagál.
A 3000 m2 feletti tárolóépületek esetében vezetni kell a Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet és öt évente felül kell vizsgálni. Ez a piros könyv arra szolgál, hogy bármilyen katasztrófavédelmi ellenőrzés során egy támpontot ad az ellenőröknek, hogy az adott épületen ki, mikor, milyen változtatást hajtott végre. Ezt a kivitelező aláírásával kell ellátni (ez csak szakember lehet) és innentől kezdve ő lesz a felelős azért, ami ott történni fog. Ez a gazdák érdeke, szerinte!
Beszélt még az átkeresztelt tűzvédelmi kategóriákról és kockázati osztályokról. A tűzoltó készülékek megfelelőségéről, éves felülvizsgálatáról.
A tűzoltó készülékeket nem elég évente felülvizsgáltatni pénzért külső céggel. A gazdának negyedévente szemrevételezéssel meg kell állapítania, hogy van-e elég nyomás bennük a rajtuk levő óra szerint. Erről, hasonlóan a benzinkúti WC takarításhoz, egy dátummal, aláírással ellátott nyilvántartást is kell vezetni.
Rávilágított még arra a tényre, hogy például gázos targoncánál a gázpalack lecseréléséhez szükséges tűzbiztonsági szakvizsga, mert ha az nincs, akkor 100.000 Ft a bírság. Ráadásul nem elég a targonca vezetőjének ez a vizsga, hanem az ő közvetlen felettesének is szükséges. Tehát ez minimum két ilyen vizsgát jelent egy picike cégnél is.

Az utolsó téma a Vízügyi Hatóságé volt. Felháborodást okozott, amikor felhozták a vizes árkok tisztán tartásának témáját. Eldicsekedett az előadó úr, hogy a vízügyes irattárban megtalálták az őskori dokumentumokat arra vonatkozóan, hogy hol voltak/kell lenniük eredetileg ilyen árkoknak. Ugyanis, ha az árok beszántása miatt veszélyes belvízhelyzet alakul ki, akkor a jelenlegi tulajdonost kell megbírságolniuk. Függetlenül attól, hogy melyik tulajdonos szántotta be azt és mikor. Nagy felháborodás volt.
A felbolydult helyzetet tetézték a gazdák még azzal, hogy elmondták a vizesárok karbantartásáért elég jelentős pénzt fizettek a Vízitársulásoknak, bár ők ezt a munkálatot eléggé elhanyagolják, így ezért is a gazdákat veszik majd elő.
A katasztrófavédő megnyugtatott mindenkit, hogy ebben az esetben a bíróságon a meglévő szerződéssel biztosan nyert ügyük lesz a gazdáknak. Persze szerződés az nincs, csak a csekk, de ezzel a mai bíróságokon nem sokra megy a gazda. Úgyhogy jól elküldték ezt az embert, hogy menjen már...

Egy szó, mint száz ebben a helyzetben sem a jogkövető magatartás ellen lázadoztak a gazdák, hanem arról van szó, hogy ennyiféle hivatalnak és jogszabálynak megfelelni nagyon kimerítő. Az anyagi vonzatát pedig egy hatóság sem méri fel, sőt nem is nagyon számolnak azzal, hogy ezek a kiadások a legtöbb gazda számára már a fennmaradásukat veszélyeztetik. A mezőgazdaság munkaerő- sajátosságaival pedig végképp nem kalkulál senki. Itt Győr-Moson megyében főleg, de sajnos azt tapasztaljuk, hogy Magyarország legnagyobb részére ez jellemző, a mezőgazdaságban nem szívesen dolgoznak. Munkaerőt találni rendkívül nehéz. Ha nagy nehezen eljönne valaki dolgozni, akkor meg kell csináltatni saját pénzen az ő jogosítványait (emelőgép kezelői, targonca vezetői, tűzvédelmi szakvizsga, veszélyes anyag kezelői, alkalmassági vizsgálat, munkavédelmi oktatás, kamionvezetői engedély, ADR vizsga és még kit tudja mi kellene), mivel ő valószínűleg nem rendelkezik ilyen képesítésekkel, előírni a felvételnél kár is volna, mert akkor nem is jelentkezne, hiszen ő ilyenre nem költ, még ha az ő érdekeit is szolgálja. Nem egyszer fordult már elő olyan eset, hogy mire megcsinálta a papírjait, a próbaidő alatt elment az új alkalmazott. Óriási a fluktuáció, és ez tovább szaporítja az amúgy is magas költségeket.  Az egyéb szerveknek való megfelelésről most nem is beszélünk. Óriási adminisztrációs feladat, folyamatos utánajárás, sok idő, pénz és emellett a valódi feladatokkal, mint például termelés még nem is foglalkozhatnak a gazdák ez idő alatt. Azt persze mindenki elvárja, hogy a legmagasabb színvonalon, a legújabb technológiával, óriási szaktudással és tapasztalattal rendelkezve állítsa elő a gazda a rendkívül magas hozzáadott értékkel bíró és nem mellesleg majdhogy nem ingyenes élelmiszer alapanyagot.
Jelen pillanatban olyan érzés kezd kialakulni néhány gazdában, hogy mezőgazdasággal nagyobb, rendezett jogi háttérrel rendelkező üzemben foglalkozni az egészségre nagymértékben ártalmas. Ha valaki nem akar infarktust kapni, az menjen el őstermelőnek, ott nem ellenőriznek jóformán semmit se. Biztosan azért, mert az őstermelők sokkal-sokkal felkészültebbek azoknál, akik jelentős pénzügyi kockázat mellett fejlesztenek, beruháznak, új gépeket vesznek és nem a régi, lerobbant, és emiatt biztosan tökéletesen biztonságos technológiát használják...