A Vidékfejlesztési Minisztérium által 2013. május 16-án nyilvánosságra hozott, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénytervezethez kapcsolódó észrevételek, javaslatok.

Ř A tervezet továbbra sem tartalmaz kellő preferenciákat a fiatal, pályakezdő gazdálkodók számára, önálló kategóriaként nem jelennek meg sem az elővételi, sem az előbérleti preferencia sorrendnél, csak alkategóriaként (18.§ (4) b) pont és 43.§ (5) b) és c) pont)

Ř A családi gazdálkodó fogalmának meghatározása (5.§ 5. pont) zavart kelt, a tervezet szerint nem minősülhet őstermelőnek, egyéni vállalkozónak. A családi gazdaság jelenleg egy adózási kategória, a családi gazdálkodó vagy őstermelő, vagy egyéni vállalkozó.

Ř 15.§: „A pályakezdő gazdálkodónak … kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a föld helye szerinti településen üzemközpontot létesít”
Több településhez tartozó termőföldek megszerzése esetén is csak egy helyre tud valaki bejelentkezni, ezért az alábbi módosítás indokolt:
„a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a földek egyikének helye szerinti településen állandó bejelentett lakosként életvitelszerűen fog tartózkodni, vagy a tulajdonszerzéstől számított 1 éven belül a földek egyikének helye szerinti településen üzemközpontot létesít”

Ř 26.§ „Ha a helyi földbizottság a 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal – újabb 15 napos határidő kitűzésével – felhívja az állásfoglalásának kiadására.”
Ha ezután sem adja ki az állásfoglalását a helyi földbizottság, akkor a 27.§ értelmében a mezőgazdasági igazgatási szerv az adás-vételi szerződés jóváhagyását megtagadja.
Semmilyen jogkövetkezményt nem tartalmaz a tervezet a helyi földbizottságok állásfoglalásának ki nem adása esetére. Ilyen esetekben a helyi földbizottságok passzív módon tudják akadályozni a földszerzést, az ügyek jelentős időbeli elhúzódását okozva. Módosítási javaslat:
„Ha a helyi földbizottság a 24. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül az állásfoglalását nem adja ki, a mezőgazdasági igazgatási szerv egy alkalommal – újabb 15 napos határidő kitűzésével – felhívja az állásfoglalásának kiadására.
Ha a helyi földbizottság ezután sem adja ki állásfoglalását, akkor azt úgy kell értelmezni, mintha jóváhagyta volna”

Ř A helyi földbizottságok tagjai alapvetően érintettek és érdekeltek lehetnek a települési földek adásvétele esetén, még ha a földbizottság tagja a saját vagy hozzátartozója ügyével összefüggő eljárásban nem is vehet részt. A későbbi viták, jogorvoslati eljárások, perek megelőzése érdekében fontosnak tartjuk annak beépítését a törvénybe, hogy a helyi földbizottságok állásfoglalását – a 30.§ (4) bekezdéshez hasonlóan – az eladó, az adás-vételi szerződés szerinti vevő, valamint azok az elővásárlásra jogosultak, akik az adás-vételi szerződésre elfogadó jognyilatkozatot tettek, megismerhessék és ahhoz észrevételeket tehessenek. A mezőgazdasági igazgatási szervnek az engedélyezés során figyelembe kell vennie a helyi földbizottságok állásfoglalása mellett az érintettek nyilatkozatát is. Például abban az esetben, ha a helyi földbizottság a jóváhagyást megtagadja egy helyben lakó gazdálkodó, – a földbizottságban nem tag, pusztán a tagok gazdasági érdekeit sértő, egyébként a jogszabályi előírásoknak megfelelő – föld adásvételét, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv a helyi földbizottság megtagadó állásfoglalása esetén is jóváhagyhassa az adás-vételt. Az ehhez hasonló helyzetek megelőzése és kezelése érdekében nem hiányozhat a jogorvoslat lehetősége az érintetteknek.
A tervezet mostani szabályozása súlyos visszaélésekre adhat lehetőséget és hosszas bírósági eljárásokhoz, valamint kártérítési perekhez vezethet, miközben esetleg egy új eljárás keretében egy másik gazdálkodó a földbizottság támogató nyilatkozatával megszerzi a termőföld tulajdonjogát, vagy haszonbérleti jogát. Alkotmányossági szempontból is aggályos a tervezetben szereplő jelenlegi szabályozás.

Ř A 27.§ (2) bb) pont szerint (illetve bérlet esetén ehhez hasonlóan az 50.§ (1) dc) pont szerint):
„A mezőgazdasági igazgatási szervnek … meg kell tagadnia az adás-vételi szerződés jóváhagyását, ha … a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – az adás-vételi szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki”
Ez a rendelkezés túlzott szigort alkalmazna, mivel földvédelmi bírságot már kisebb mulasztásért is kaphat egy gazdálkodó. Ezt a rendelkezést javasoljuk összhangba hozni a 27.§ (2) bc) ponttal, vagyis csak meg nem fizetett bírság, tartozás esetén legyen joga megtagadnia a mezőgazdasági igazgatási szervnek az adás-vételi szerződés jóváhagyását. Javasolt módosítás:
„A mezőgazdasági igazgatási szervnek … meg kell tagadnia az adás-vételi/haszonbérleti szerződés jóváhagyását, ha … a birtokában álló föld jogellenes más célú hasznosítása, vagy a hasznosítási kötelezettség megsértése miatt az ingatlanügyi hatóság – az adás-vételi/haszonbérleti szerződés közlését megelőző 5 éven belül – jogerősen földvédelmi bírságot szabott ki és azt nem fizette be”

Ř A haszonkölcsön szerződéseket a tervezet teljesen megszünteti. Pedig ez indokolt esetben (pl. a tulajdonosként földet művelő gazdálkodó átmeneti kiesése betegség miatt, vagy távolabbi rokonok közti földhasználati megállapodás) egy fontos formája lehet a földhasználatnak. A megszüntetés helyett a jelenlegi földtörvényben szereplő meghatározás pontosítása lenne a jobb megoldás.

Ř Hiányzik a tervezetből a jelenleg hatályos földtörvényben szereplő ún. „használati átengedés” lehetősége. Ez a gyakorlatban egy önkéntes földhasználati cserét jelent a földhasználók között (a tulajdonos beleegyezésével), aminek a racionális földhasználati szerkezet kialakításánál fontos szerepe van. A birtok összevonási célú termőföld cserék ösztönzését, annak adminisztratív könnyítését különösen fontosnak tarjuk. A használati átengedés nagyban elősegíti a gazdálkodás racionalizálását. Az összevont táblákon kevesebb az inputanyag és a gázolaj felhasználás, ezáltal a környezet védelme mellett javul a gazdálkodók versenyképessége is.
Javaslat: az 1994. évi LV. törvény 12/A. §-nak megfelelően, a haszonbérletre vonatkozó rendelkezések kiegészítése az alábbiakkal:
„A haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi. A megállapodást és a haszonbérbe adó hozzájárulását írásba kell foglalni. A földhasználat átengedése - ha a felek másképpen nem rendelkeznek - nem érinti a haszonbérlőnek a haszonbérbe adóval szemben fennálló kötelezettségeit.”

Ř A 35.§ (2) bekezdés szerint: „A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint a mező- és erdőgazdasági földek használatáról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó szabályait is alkalmazni kell.”
Ilyen törvényről sem az 1.§, sem a 69.§ nem tesz említést, ez alatt mit kell érteni? Egy földhasználati törvény is készül?

Az agrárium kedvezőtlen és romló korösszetételére tekintettel, figyelembe véve azt a  speciális hazai problémát, hogy a most aktív gazdálkodói generáció nagyjából egyszerre fog felhagyni a termeléssel, célszerű lenne a fiatal földművest önálló kategóriaként kezelni az új Földtörvényben. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy az induló fiatal gazdálkodók számára a legnagyobb problémát a földhöz jutás jelenti. A generációváltás és a fiatalok termelésbe bevonásának elősegítése minden tagországban elsődleges agrárpolitikai cél, az agrárjogi szabályozásuk is ezt segíti elő, így hazánkban is ezt az irányvonalat kellene követni.

Célszerű lenne továbbá az új földtörvénybe foglalni egy, a nyugat-európai országokban működő rendszerekhez hasonló szabályozást, mely szerint a gazdaságot és a termőföldet az a gyermek örökölheti, amelyik aktívan részt vett és vesz a mezőgazdasági termelésben. Egy ilyen szabályozás nagyban hozzájárulna a fiatal gazdák tervezhető gazdálkodásához.