A Földtörvény tervezete alapján kibontakozó agrárpolitikai irányt a Fiatal Gazdák üdvözölik. A középbirtokos családi gazdálkodói réteg megerősítése hosszabb távon is segíti a versenyképes és társadalmi funkcióit is betöltő magyar mezőgazdaság kialakítását, fenntartását.

Az új Földtörvény azonban jelenlegi formájában nem tartalmaz kellő preferenciákat a fiatal, pályakezdő gazdálkodók számára, így több ponton a módosítása szükséges. A megfelelő szabályozás megalkotása érdekében az AGRYA megkeresi a parlamenti pártok agárpolitikusait és bízik benne, hogy ez is segíti majd azt, hogy a hatályba lépő új szabályozás valós módon támogassa az agár generáció-váltást.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által 2012. május 31-én nyilvánosságra hozott „Az új földtörvény vitaanyaga" című dokumentum után 2012. júliusi keltezéssel jelent meg az Országgyűlés honlapján a T/7979. számú törvényjavaslat a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA az alábbi általános véleményt fogalmazza meg a tervezett új szabályozásról.

Az új Földtörvény tervezet jelentős, a ’90-es évek elején lezajlott föld kárpótláshoz hasonló strukturális átalakulásokat indít el.
A tervezet alapján egyértelmű, hogy a szabályozás kedvezményezettjei a helyben lakó családi gazdálkodók. A „földműves” fogalmának meghatározásával biztosítható, hogy a föld használói nagy részt, döntően valós, személyükben is gazdálkodók legyenek. Várhatóan a spekulációs vagy a tisztán befektetési célú földszerzéseknek jóval kisebb tere lesz. Ez lehetővé teszi a gazdálkodói réteg stabilizálódását hosszabb távon is.
A tervezet szerinti szabályok, már néhány éves időtartamon belül, a jelenleg cégként, jogi személyként működő nagyüzemek egy részének leépülését, vagy akár megszűnését is eredményezik. Ez várhatóan kimutatható mértékben csökkenti majd a magyar mezőgazdasági kibocsátást, mind a szántóföldi kultúrák, mind az állattenyésztés területén. Az így kieső termények és állatállomány pótlása elemi érdeke nemcsak mezőgazdaságból élőknek, de a magyar gazdaságnak általában is. A mezőgazdaság jelentős export potenciállal rendelkezik, így a változások miatt ez az árualap is csökken majd.
A hiányként jelentkező mezőgazdasági kibocsátás pótlása csak az újonnan létrejövő, vagy a szabályozás miatt természetes módon megerősödő családi gazdaságok hatékonyságának erősítésével érhető el. Az ehhez szükséges forrásokat már 2014-től, az új vidékfejlesztési támogatási rendszer keretében biztosítani kell. A most elindult tervezési folyamatok során külön prioritásként szükséges kezelni a földhasználati szerkezet átalakulásából keletkező kihívásokat.

Több kutatás, felmérés eredménye alátámasztja, hogy az induló, fiatal gazdálkodók számára a gazdálkodás elindítása során a legnagyobb nehézséget a földhöz jutás jelenti. Ennek szabályozása egy olyan lehetséges beavatkozási területe az agrárpolitikának, amellyel a generációváltás folyamatát a leghatékonyabban tudná támogatni.
A tervezett szabályozás a Fiatal Gazdák megítélése szerint nem tartalmaz hatékony és generációs probléma kezelését valóban támogató rendelkezéseket. Ebben a kiemelt agárpolitikai kérdésben az EU politikák által is támogatottan lehet és kell is pozitív diszkriminációt alkalmazni. A tervezetben generációs kérdést kezelő megoldások fellelhetők, de nem elegendőek. A jelenleginél még határozottabb módon kell teret nyitni a fiatal generációnak. A földszerzés, földhasználat személyi feltételei pontosan körülhatároltak. Abban az esetben, ha a fiatal a szabályoknak megfelel, akkor biztosan megfelelő kezekbe kerül a termőföld. Így a fiatalok kiemelt támogatása nem ellenkezik a tervezet szellemiségével és hatékony eszköz lehet az akár egy évtizeden belül is súlyos problémákat jelentő elöregedés kezelésére.
Az előbbieken túl a 2014-2020 közötti vidékfejlesztési támogatások generációváltást segítő forrásait sem tudja majd kellő mértékben igénybe venni az ország. Föld nélkül nincs mezőgazdaság, ha a fiatal nem jut könnyen és viszonylagos biztonsággal földhöz, akkor nem lesz, aki a támogatásokat igénybe vegye. Ez tovább mélyítheti az amúgy sem kedvező korosztályi összetételt.

A törvénytervezet új elemei közül kiemelendő a hatósági engedélyezés és a gazdálkodói tevékenységet nem folytatók kizárása a földtulajdon szerzésből és a földhasználat különböző jogcímeiből. Ez utóbbi rendelkezéssel egyetértünk, azonban a hatósági engedélyezés a törvénytervezetben nem kellőképpen körülírt. Nincs meghatározva, részleteiben szabályozva a szerzést engedélyező mezőgazdasági igazgatási szerv, illetve a szerződéseket véleményező helyi földbizottság, különösen összetétele, létrejötte.
Az engedély megtagadására számos esetben túl tág keretet ad a tervezet, pl. „a vétel felhalmozási célt szolgálna mögöttes, indokolható gazdasági szükséglet nélkül”, bérletnél: „ésszerűtlen birtokszerkezetet eredményezne”.
Többek között az előbbiekben jelzett szabályozási elemek is szükségesek ahhoz, hogy az új jogszabály által meghatározott földforgalom átlátható kellő garanciákkal biztosított legyen.

Az elővásárlási sorrendben a tervezet az NFA és a föld helyben lakó volt használója után harmadikként határozza meg a fiatal földművest. Ez a sorrend azonban csak az ún. települési övezetekben lévő földekre (személyes jellegű használatra szolgáló földterület) vonatkozik, amelyek maximális nagysága 1 ha lehet személyenként. A pályakezdő fiatal gazdálkodók számára 1 ha földterülethez jutás preferenciája nem jelent megoldást, legalább ilyen szintű rangsor meghatározása indokolt a települési övezetekhez nem tartozó földek tulajdonjogának megszerzésére.
A települési övezetekhez nem tartozó földeknél a jelenlegi javaslat csak az egyes, földszerzésnél külön preferált kategóriákon belül kezeli kiemelten a fiatal gazdálkodót, nem pedig önálló kategóriaként, mint a települési övezetek esetén. A települési övezetekhez nem tartozó földeknél is önálló, a rangsorban elöl szereplő kategóriaként kell meghatározni a fiatal gazdálkodókat. Minden egyéb megoldás esetén jelentősen csökken annak az esélye, hogy a pályakezdő fiatal földhöz tud jutni.

Az agárpolitikai célokkal összhangban álló földtulajdon, földhasználati felső korlátok bevezetésével egyetértünk, azonban a hektárban megadott méretek nem tesznek különbséget művelési ágak szerint. Így a jelenlegi tervezet egy szabályozás alá veszi pl. az 50 ha legelőt és az 50 ha gyümölcsöst is, holott ez óriási különbséget jelent a valós üzemméretben. Más termelési nagyságrendet jelent 50 ha legelő, kaszáló, mást 50 ha szántóföld és mást 50 ha üvegház. Erre a három kategóriára azonban egyaránt az őstermelő, mint gazdálkodói forma alkalmazható, pedig nagyságrendekkel eltérő bevételt jelentenek. Így ez az általánosító szabályozás teljességgel ellentétes a realitásokkal, egyetértve azzal, hogy az őstermelői forma újszabályozása elengedhetetlen.

A jogi személyekre vonatkozó tervezett földhasználati korlátok irreálisan magas foglalkoztatási kötelezettséget írnak elő, illetve a 80-100 fő közötti foglalkoztatotti létszámhoz nem tartozik terület. Ez a szabályozás tovább nehezíti a jogi személy szereplők jelenlétét a szektorban.

A földvásárláshoz és bérlethez szükséges szakmai végzettség előírását támogatjuk, azonban a főfoglalkozás fogalmának meghatározásakor elegendőnek tartjuk az 50%-os mezőgazdasági árbevételi kritériumot. A gazdálkodáson kívüli, más kereső tevékenység kizárásával az alternatív jövedelemszerző tevékenység végzésének lehetősége veszne el, főleg a kisebb méretű, vagy a fejlődő, növekvő gazdaságok számára.

A tervezet bevezet egy új fogalmat is, a föld lízinget. Ezzel kapcsolatban azonban további részletszabályozók nem jelennek meg. Érdekes kiemelni, hogy a jogszabálytervezet indokolásában szereplő szabályozási elemek nincsenek meg a norma szövegben. Ezen túl a lízingben egyesülő két jogintézmény, a bérlet és az adásvétel, már önálló, pontos szabályozással jelen vannak a tervezetben. Egy önálló szerzési, használati jogcímként nevesíteni a lízinget szétfeszíti a viszonylag koherens szabályozási logikát. Ezen túl mivel a föld speciális tárgya a tulajdonnak nehezen illeszthető be az alapvetően értékcsökkenéssel érintett vagyontárgyakra alkalmazott lízing keretei közé. Az előbbiek miatt a Fiatal Gazdák határozottan ellenzik a lízing, mint használati és tulajdonszerzési jogcím alkalmazását a termőföldre.

A tervezet szerint a föld elidegenítése nem engedélyezhető, ha az egyéni vállalkozó területe 10 hektár alá, a családi gazdaság területe 50 ha alá csökken. Ez a rendelkezés nem veszi figyelembe azokat a gazdálkodókat, akik abba akarják hagyni a termelést, esetleg gazdaságátadás történik, de valamekkora területnagyságot önellátás céljából meg szeretnének hagyni maguknak.

Hiányzik a tervezetből a jelenleg hatályos földtörvényben szereplő, „a termelési integráció megvalósítása érdekében történő használati átengedés”, aminek a birtokösszevonásoknál szerepe lehetne. A birtok összevonási célú termőföld cserék ösztönzését, annak adminisztratív könnyítését különösen fontosnak tarjuk, hasonlóan a termelőszövetkezeti részarány-tulajdon területek és az osztatlan közös területek rendezéséhez.

További jogi, szabályozási módosítást igényel a földhasználati nyilvántartás és a MePaR nyilvántartás egyszerűsítése, a párhuzamosságok megszűntetése, illetve rendezni szükséges a családi gazdálkodók nyilvántartási rendszerét. A tervezet továbbra sem teszi egyértelművé az őstermelői, egyéni vállalkozói és családi gazdálkodói státuszt.