Mind nemzetközi, mind hazai szinten a vidék egyik legjelentősebb kihívása az elöregedés és a fiatalok elvándorlása. A felmérések szerint szinte kivétel nélkül minden fejlett államban, különösképpen Nyugat-Európában, vészesen csökken a fiatal korosztály aránya a vidéki népességen belül. Az Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége - AGRYA a vidék fiatalságának problémáira hívta fel a figyelmet a 2013. október 11-én partnereivel együtt megszervezett Fiatalok Vidéken - 2013 Konferencián. A rendezvényen bemutatásra került az AGRYA legújabb kutatása, „Civil szervezetek és ifjúsági közösségek vidéken” címmel.

Az empirikus kutatás a magyar vidék civil társadalmát helyezte középpontjába. Az élhető vidék megteremtésében rendkívül fontos szerepet játszanak a szervezetek és közösségek, illetve hozzájárulnak a fiatalok helyben tartásához. A kutatás két fő részből állt: kérdőíves felmérésből a civil szervezetek, közösségek tagjaival, illetve civil szervezeti vezetőkkel és önkormányzati képviselőkkel készített személyes interjúkból. 2013. június-augusztus között összesen 255 személyes interjú és 147 kérdőív került feldolgozásra. A kutatás lebonyolításában az AGRYA Virtuális Falu Programjának (www.mhvisz.hu) résztvevői és a Második Hullám Vidéki Ifjúsági Szövetség tagjai vettek részt. Olyan fiatalok, akik aktívan, tevékenyen vesznek részt saját településük közösségi életében. A 30 résztvevő, az ország régióinak lefedésével, a 19 megye különböző településein végezték az adatfelvételt.

A kutatás kérdőíves eredményeiből egyöntetűen látszik a vidéki fiatalság korlátozott lehetőségei elleni küzdeni akarás és a saját településük közügyeinek, közösségeik életének alakítására megfogalmazott igény. A válaszadó fiatalok túlnyomó többsége, 74%-a érzi úgy, hogy nincs, vagy csak elenyésző lehetősége van közösségének tagjaként részt vállalni a közösségi ügyekből, a körülötte lévő társadalmi folyamatoknak aktív alakítóivá válni. Fontos visszhangja ez mindazon törekvéseknek, amely egy közösségi életben passzív fiatalság bevonására keres megoldást. Tapasztaljuk, hogy milyen fontos szerepe van az olyan kezdeményezéseknek, amelyek alulról, a közösségek mélyéről építkeznek és motivációjuk mögött belső célok húzódnak meg. Ezeket a tevékenység csírákat kell minden lehetséges eszközzel támogatni és fejlődésükben segíteni. A válaszok jelentős részében többféleképpen került megfogalmazásra a nyitottabb, rendszeresebb kommunikáció iránti igény, mint megoldási javaslat, főleg a helyi döntéshozókkal, döntéshozatallal kapcsolatosan. Ez a helyi még mindig meglevő kihívásaira utal.

A közösségek vezetőivel készült interjúk alátámasztották azt az aggasztó tendenciát, miszerint az értékrend tradicionális közösségektől való elmozdulása milyen károkat okoz a települések közösségi életében. A válaszadók szerint szükség van tudatosítani az önkormányzati képviselőkben, vezetőkben, hogy az egyes helyi civil szervezetek résztvevői lehetnének a döntéshozatalnak és alakítói lehetnének a közösségi életnek, ösztönözve ezzel tevékenységüket. A fiatal civil szervezetek aktív részesei kell, hogy legyenek a település közéletének. Teret kell engedni nekik, hogy képviseljék az általuk fontosnak tartott célokat és értékeket, hiszen fiatal nemzedék segítése a legjobb befektetés.

Az önkormányzati képviselők mintegy egyharmada vonja be a civil szervezetek a döntéshozatalba, további egyharmad erőteljesen korlátozott feltételek mellett nyitott a szervezetek javaslataira. Ez az arány meglehetősen rossznak tekinthető figyelembe véve azt, hogy az önkormányzatok előbb-utóbb rákényszerülnek az együttműködés új formájára, amelyben a közfeladatok ellátása nem kizárólagos privilégiumukként jelenik meg számukra, hanem a közszolgáltatások legalábbis bizonyos területén a feladatok megosztása szükséges. Ez akkor tűnik drasztikus változásnak, ha azt valóban kényszerként és nem lehetőségként éli meg a „helyi hatalom”.

Az interjúk jelentős része úgy készült, hogy azonos településen élő, dolgozó fiatalokat, közösségi vezetőket, helyi döntéshozókat kérdeztek meg a Program résztvevői. Az eredmények ennek tükrében elgondolkodtatóak, ha nem is meglepőek. Gyakorlatilag egy-egy kis településen. faluban párhuzamos, egymásról csak minimális információval rendelkező struktúrák működnek. A civil szervezeti vezető és helyi önkormányzati vezető teljesen ellentétes módon nyilatkozott, amikor a másikról kérdezték, a partnerekről kialakított kép nem igazolta vissza azt, amit a partner maga érez, gondol. Ez is megerősíti, hogy a társadalmi kommunikációban már egy ilyen kis közösségben, ahol nagyon közel élnek egymáshoz emberek, közösségek, már ott is gond van.

Annak ellenére, hogy a kutatás eredményei nem reprezentatívak, illetve sem a kutatás módszereinek, sem az elemzés eszközeinek ellenére nem, mint tudományos igényű alkotásra szabad tekintenünk, mégis a vázolt összefüggések kiemelt figyelmet érdemelnek. Főként abban a tekintetben, hogy a 2014-2020-as tervezésben a civil szervezetek és önkormányzatok tevékenységének összefogása kiemelt programként szerepel.