A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségéhez – AGRYA az elmúlt időszakban számos megkeresés érkezett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közelmúltban kiküldött értesítései miatt, segítségünket kérve. A NAK az adóhatóságtól átvett adatbázis alapján újraszámolta a 2013. évi és 2014. évi gazdák által befizetendő tagdíjat. Amennyiben a befizetett és az adóhatósági adatok alapján számított tagdíj mérték között eltérés van, akkor annak befizetésére kötelezik a gazdákat. A különbözet befizetésén túl a gazdákat meg is bírságolja a NAK, a 2014. évi megállapított tagdíj különbözet 50 %-ának megfelelő mértékű pótlék megfizetésére kötelezve őket. A kialakult helyzet több problémát is felszínre hozott a gazdák által elmondottak alapján.

Az újjászervezett NAK immáron több, mint 2 éve létezik. A gazdák elmondása szerint a két esztendő nem volt elegendő az értékelhető kamarai szolgáltatás rendszer kialakításához. A NAK lényeges szerepet nem tölt be a gazdák életében, a mindennapokban hasznosítható segítséget számunkra nem nyújt. Egyetlen területen mutat példás aktivitást a NAK, pontosan a tagdíj beszedésben.

A NAK elsősorban a tagjai befizetéseiből, a tagjai érdekében kellene, hogy dolgozzon. Az elmúlt két esztendőben beszedett tagdíjakból részben olyan, nyilvánosan is követhető, kifizetéseket teljesített a NAK, amelyek visszatetszést keltettek a gazdákban az elmondásuk szerint. Így rendszeresen emlegetik a meglepően magas tisztségviselői tiszteletdíjakat, a gépkocsi vásárlásokat, az iroda bérleteket és nem utolsó sorban a sokszorosára növekedő országos és helyi adminisztratív munkatársi állományt. Ezek szükségszerűsége, a hiányzó kamarai szolgáltatás rendszer miatt, a gazdáknak nehezen megindokolható.

A tagdíjak megállapításának alapját nemcsak a mezőgazdasági tevékenységből származó bevételek adják, hanem az adott gazdálkodó teljes éves bevétele. Míg a tagdíj a teljes bevétel után kerül megállapításra, addig a valamikor elinduló kamarai szolgáltatások feltehetően a mezőgazdasági jellegű tevékenységre irányulnak csak. Ez önmagában is méltánytalan.
Nem kevés esetben ez, a tagdíj alaphoz kapcsolódó értelmezési eltérés alapozta meg a gazdák által befizetett, pusztán a mezőgazdasági tevékenységre szorítkozó tagdíjakat. A jelenlegi formájában nem elfogadható a gazdák számára, hogy a nem mezőgazdasági bevételük után is tagdíjat fizessenek a NAK felé.

A fő feszültség forrást, a hiányzó szolgáltatásokon túl, a kivetett kamarai bírság, pótlék jelenti. A NAK indulásakor a felkészületlenségre utaló komoly működési zavarokat élhettek meg a gazdák. Ez alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a NAK vezetése, adminisztrációja is tud hibát elkövetni. Ezen túl az új kamarai rendszer formálódik, abban minden szereplőnek meg kell találnia a helyét, nagyobb türelemmel kellene kezelni a mulasztásokat is. Emiatt is érthetetlen a gazdák számára, hogy mi indokolja, hogy egy nagyon barátságtalan eszközt, a bírságolást alkalmazza egy elvileg értük működő szervezet.

Az előbbiek más ok miatt is nehezen érthetőek. A NAK megalakulása azt mutatta, hogy a gazdák részéről az elfogadottsága elhanyagolható. Egy-egy 2013-ban megválasztott kamarai küldöttre az alacsony, alig 7,9%-os részvétel miatt csak átlag 11 szavazat jutott!!! Az elfogadottságot jó kamarai szolgáltatásokkal, a tagság felé forduló tevékenységgel lehet lassú idő alatt, utólag megteremteni. A gazdák sajnálattal állapítják meg, hogy nem egy szolgáltató, őket segítő szervezetben kell a törvény alapján kötelezően(!) tagként szerepelniük, hanem egy újabb, elsősorban a pénzbeszedést szem előtt tartó, jelen formájában öncélú struktúrát tartanak fenn a befizetéseikből és még bírságolják is őket!

A kialakult helyzet tisztázása érdekében az AGRYA levélben kereste meg Győrffy Balázst a NAK elnökét. Bízunk benne, hogy Elnök úr válasza a jelen sajtóközleményben is érintett kérdésekre valamiféle magyarázatot tud adni.

Egy jól működő kamarai rendszer fontos a magyar mezőgazdaság hosszú távú fejlődéséhez. Ez ügyben az AGRYA álláspontja változatlan 2012-óta.