Kulcs a jövőhöz – a nemzedékváltás kihívásai - AGRYA konferencia összefoglaló

A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA 2017. február 17-én tartotta szokásos éves szakmai konferenciáját „Kulcs a jövőhöz – a nemzedékváltás kihívásai” címmel. A rendezvény fókuszában az agrárpolitikai aktualitások mellett az agráriumban is kihívásként jelentkező nemzedékváltás került. Ez utóbbi a versenyképességet és gazdaságfejlesztést is befolyásoló kérdés. Ez adta az aktualitását Dr. Varga Mihály miniszter úr meghívásának és a konferencián elmondott nyitó előadásának.

A mezőgazdasági szektorban is kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatal, megfelelő szakmai felkészültséggel és vállalkozó kedvvel rendelkező termelőkre – hangsúlyozta Varga Mihály a Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének budapesti konferenciáján. A mezőgazdaság területén az egyik legnagyobb feladat a fiatal gazdálkodók számának emelése – mutatott rá a szakminiszter kiemelve, hogy elsősorban a fiatal gazdálkodóktól várható el, hogy korszerű, innovatív ismereteikre, az együttműködés iránti nyitottságukra alapozva életképes, hosszútávon fenntartható gazdaságot hozzanak létre. Mint mondta: legutóbbi adatok szerint a gazdálkodók 58 százaléka 55 év feletti, ezzel szemben a 35 év alattiak aránya a szektorban mindössze 6 százalékot tett ki.

A konferencia első panelje az agrártámogatások aktualitásaival foglalkozott. Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes-államtitkára elmondta. a Magyarországon 2015-ben bevezetett támogatási rendszer elemei között szerepel a fiatal gazdálkodóknak juttatott forrás, 8,34 millió euró összeggel. A támogatás igénybevételére legfeljebb 2020-ig, 5 éven keresztül jogosult minden olyan 40 évnél fiatalabb termelő, aki 2015-ben kezdett mezőgazdasági tevékenységbe vagy gazdaságát az első támogatási kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül hozta létre.
Ebből az összegből 2015-ben benyújtott támogatási kérelmeik alapján összesen mintegy 6700 fiatal gazda 3 milliárd forintnyi támogatást kapott, hektáronként közel 21.300 forintos összeggel az alaptámogatáson és a zöldítési támogatáson felül.
Feldman Zsolt beszélt továbbá arról is, hogy az Európai Bizottság a KAP tekintetében az alaprendeletek módosítására tesz főként egyszerűsítési javaslatokat. A fiatal gazdák tekintetében a legjelentősebb módosítás az lehet, hogy a jelenlegi 90 hektáros támogatási területi felsőhatár eltörlésre kerül, hiszen hiába fiatal gazda valaki, jelenleg ennél több terület után nem kaphat többlettámogatást. Hozzátette: ezt Magyarország támogatja, hiszen ez további ösztönzést adhat a mezőgazdaságban szükségesnek tartott generációváltásnak.

Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára kiemelte: az agrár-vidékfejlesztési államtitkárság eddig 52 pályázatot hirdetett meg mintegy 1126 milliárd forint támogatási összeggel. Ez év március 31-ig további 14 pályázatot írnak ki mintegy 84,2 milliárd forint értékben.
A fiatal gazdák számára a 2014-20-as uniós költségvetési időszakban mintegy 80 milliárd forint támogatási lehetőség áll rendelkezésre. Ebből az összegből 38 milliárd forint fordítható a fiatal gazdálkodók induló támogatásának finanszírozására. Ez egy-egy gazda esetén 40 ezer euró - mintegy 12 millió forint - támogatást jelent. Ezen a jogcímen mintegy 3 ezer pályázatra számítanak.

A konferencia délutánja a nemzedékváltás témája köré épült. A panelbeszélgetés előadói több oldalról mutatták be azt a folyamatot, amelynek a végén az utódok, a fiatalok vehetik át egy-egy vállalkozás, gazdaság irányítását.

Mikula Lajos az AGRYA társelnöke a gazdatársadalomban elmúlt évtizedekben bekövetkezett változások oldaláról közelített a témához. A ’90-es évek elején indult családi gazdálkodói réteg mostanra jutott abba az életkorba, amikor természetes módon felmerül a gazdaságok átadása. A szocializmus időszaka miatt kimaradt a családi gazdaságok fejlődéséből bő négy évtized. Így a gazdaságátadás gyakorlata, kultúrája sem tudott kialakulni. A jó példák hiánya is nehezíti a zökkenőktől mentes átmenetet egy-egy gazdaság életében. Másrészről örvendetes folyamat, hogy az elmúlt két évtized alatt tendenciaszerűen megjelentek és erősödnek a többgenerációs gazdálkodói családok. Így esetükben az átvevői oldalon egyértelműen jelentkezik igény a folyatatásra. Az idősebb generáció, talán a jó példák, a hagyományok hiánya miatt is nehezen barátkozik a visszavonulás lehetőségével. Ez nem ritkán nehezíti az átmenetet a gazdaságokban.

Bárány László, a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület elnöke saját vállalkozása példáján keresztül mutatta be az utódok kinevelésének folyamatát. Hosszú idő és nagy-nagy türelem kell ahhoz, hogy egy gazdaság vezetése átadható legyen a fiatal utódnak. Fontosnak tartotta a lehetséges utódok megfelelő szakmai képzettségének megteremtésén túl azt is, hogy fokozatosan, de egyre felelősebb feladatokat kapjanak a vállalkozás tevékenységében. Fontos, hogy az átmenetet, az egyes családtagok feladatait, a családon belüli együttműködés kereteit valamiféle írásos dokumentumban, „családi alkotmányban” foglalják össze, írják le és az érintettek tartsák is magukat ehhez. Ő is megerősítette, hogy mindkét oldal részéről a fiatal átvevő és tapasztalt átadó részéről nagy türelem és kompromisszum készség szükséges a szerencsés nemzedékváltáshoz. Talán emiatt is van az, hogy a családi vállalkozások alig egyharmada esetén száll át az irányítás a második generációra.

Mikó-Baráth Máté zala megyei fiatal gazda példáján keresztül egy sikeres gazdaságátadás történetét ismerhették meg a résztvevők. Az előadás tanulságos része volt, hogy milyen komoly adminisztratív, hivatali ügyintézést igénylő feladatot is jelent az, ha egy fiatal átveszi a családi gazdaságot.

A konferencia nemzedékváltáshoz kapcsolódó üzenete egyértelműen az volt, hogy ne legyen tabu téma gazdaságátadás az érintett családoknál. Bármennyire is nehéz ez, de beszélni kell róla, készülni kell rá. Különben külső körülmények és nem a legkedvezőbben oldják meg a helyzetet.

[2]