Alacsony pontszám és/vagy forráshiány? (II. fejezet)

[2]

A Fiatal Gazda Hírlevél jogi rovatában folytatódik a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a zömében fiatal gazda elutasított pályázók között évek óta húzódó jogi problémával foglalkozó sorozatunk. A szeptember folyamán történtek azt mutatják, hogy az MVH nemcsak, hogy semmibe veszi a Kúria ítéleteit, de a döntéshozatal szintjén is folytatja a Kúria által jogszabálysértőnek minősített magatartását.

Előző írásomban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) és a zömében fiatal gazda elutasított pályázók között évek óta húzódó jogi probléma – vélhetően hamarosan végleges – megoldásáról írtam.

Ebben a cikkben már teljesen más témáról szerettem volna értekezni, azonban ismét naivnak bizonyultam. Hittem abban, hogy a mai Magyarországon, az Európai Unió egyik tagállamában, egy jogállamban a Kúria ítélete után az MVH jogkövető magatartást fog tanúsítani. Az MVH-ra ugyan soha nem volt jellemző az első fokú bírósági ítéletek tiszteletben tartása, az azonban megdöbbentő, hogy már egy kúriai ítéletről sem vesz tudomást, és a jogkövető magatartás helyett más utat választ.

Múlt hónapban azt írtam: „Szomorú, hogy az MVH a Kúria 2013. május 22-én született ítélete ellenére július 1-jén egy fiatal gazda teljesen azonos jogi és ténybeli ügyében újra a Kúriához fordult.” A történet ezután meglepő fordulatot vett, hiszen az MVH szeptember 9-én egy fiatal gazda teljesen azonos jogi és ténybeli ügyében még egyszer a Kúriához fordult. Ebben a felülvizsgálati kérelemben az MVH már kénytelen volt elismerni, hogy tud a Kfv. II. 35.044/2013. számú kúriai ítéletről. Az MVH elsődlegesen azt kérte a Kúriától, hogy térjen el az előbb említett ítélet döntésétől – vagyis az MVH megtámadta a Kúria döntését a Kúrián! Másodlagosan jogegységi eljárás lefolytatását kéri, igaz, erre nincs is joga a peres feleknek.
Aztán szeptember végén egy állattartó telep korszerűsítése jogcím kapcsán azonos jogi és ténybeli perben az MVH ismét a Kúriához fordult.

Ami még ennél is sokkal szomorúbb, hogy az MVH a döntéshozatal szintjén is folytatja a Kúria által jogszabálysértőnek minősített magatartását. Szeptember folyamán öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztése jogcím kapcsán ismét a Kúriai ítélettel ellentétes elsőfokú határozatott hozott.

Ismételten hangsúlyozom, hogy álláspontom szerint a Kfv. II. 35.044/2013/5. számú Kúriai ítélet jogcímsemleges, ezért tisztelettel és kíváncsian várom a Kúria további ítéleteit.

Dr. Törőcsik Attila ügyvéd
(2013. október 9.)