Sajtóközlemény - A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalra nem vonatkoznak Magyarország törvényei–legalábbis az MVH szerint

Az elmúlt időszakban az AGRYA nyilvánosságra hozott több olyan jogerős bírósági ítéletet, amely alapján egyértelmű, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2010. nyarán jogsértő módon vizsgálta felül, pontozta újra a fiatal gazda támogatási kérelmeket és jogsértő módon vont meg 78 fiatal gazdától támogatást.

A jogerős ítéletekkel a fiatal gazdáknak megnyílt a lehetősége a támogatás igénybevételére. Ehhez kapcsolódóan egy ún. kifizetési kérelmet kell beadni az MVH-hoz. A jogerős bírósági döntés szerint, annak végrehajtásaként a kifizetési kérelem alapján fizetnie kell az MVH-nak.

A hozzánk eljutott, a sajtóközleményhez csatolt MVH végzés szerint az MVH nem hajlandó végrehajtani a Bíróság jogerős ítéletét. A fiatal gazda által beadott kifizetési kérelem elbírálását, ezzel a jogerős bírósági ítélet végrehajtását az MVH felfüggesztette addig, amíg az általa beadott felülvizsgálati kérelemről döntés nem születik a Legfelsőbb Bíróságon. Az MVH eljárása ebben az ügyben is több ponton jogsértő.

Nem meglepő, hogy a végzés indokolásában a közigazgatási eljárási törvény olyan rendelkezését jelölik meg a döntés jogalapjául, amely erre az ügyre nem alkalmazható. Újdonság viszont az MVH végzésben, hogy az MVH magához vonja a Legfelsőbb Bíróság döntési hatáskörét, jogosultságát. A felülvizsgálati eljárás megindítása ugyanis nem érinti a jogerős bírósági ítélet végrehajtását. A jogerős bírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztését a felülvizsgálati eljárás ideje alatt kizárólag a Legfelsőbb Bíróság rendelheti el. A felfüggesztő végzés kiadásával az MVH kizárólagos bírósági hatáskörbe tartozó döntést hozott meg, figyelmen kívül hagyva a vonatkozó jogszabályokat.

„1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

229. § (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).

273. § (3) A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, de a határozat végrehajtását a Legfelsőbb Bíróság kérelemre kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna. A fél kérelmére – ha annak jogszabályi feltételei fennállnak – a felülvizsgálati kérelem benyújtásáról a Legfelsőbb Bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot.”

Az MVH láthatóan megtesz mindent annak érdekében, hogy a korábbi törvénysértő döntése következményeit ne kelljen viselnie. Sajnálatos módon ez az igyekezet újabb jogsértéseket eredményez.

Az AGRYA álláspontja az ügyben változatlanul az, hogy a 78 sérelmet szenvedett fiatal gazda számára külön eljárás nélkül biztosítani kell a támogatást. A folyamatban levő bírósági eljárásokat az MVH-nak egyezséggel le kell zárnia, elfogadva a fiatal gazdák kereseteinek jogosságát.

Továbbra is fenntartjuk, hogy ebben az ügyben a személyi felelősséget is meg kell állapítani,. Fenntartjuk azt is, hogy az MVH jogalkalmazói tevékenysége súlyosan veszélyezteti a jogbiztonságot. Egy jogállamban nem elfogadható, hogy egy közigazgatási szerv átvegye az igazságszolgáltatás szerepét, hogy a hivatalnok bíróként járjon el.

A most bemutatott ügy egyebekben jól mutatja az MVH tevékenységében rendszeresen nyomon követhető, ügyfélbarátnak nehezen nevezhető hozzáállást. Ezen is változtatni kell.