Az AGRYA álláspontja a Földadóról
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény, módosítva a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt, lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy az illetékességi területükön rendelettel olyan települési adót, települési adókat vezessenek be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. Az önkormányzat települési adót bármely adótárgyra megállapíthat, feltéve, hogy arra nem terjed ki törvényben szabályozott közteher hatálya. A települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó. A települési adóból származó bevétel az azt megállapító önkormányzat bevétele.
A fenti rendelkezések mint lehetséges Földadó terjedtek el a jogszabály-módosítás óta, mivel ez az adófajta kivethető a magánszemélyek eddig adóval nem érintett tulajdonaira, pl. a termőföldre. 2014. november végén több önkormányzat is úgy döntött, hogy települési adót vet ki a magánszemélyek tulajdonában lévő termőföldekre, az eddigi hírek szerint 150-300 Ft/AK mértékben.
A jogszabály módosítást és az adó kivetését több okból is aggályosnak, méltánytalannak, diszkriminatívnak és aránytalannak tartjuk.
- Ez egy olyan lehetséges adóteher, amely közvetlenül a földtulajdonosokat érintheti, de közvetve a gazdálkodókat fogja újabb adóként terhelni. Az adó már rövidtávon is be tud épülni a bérleti díjakba, ami tovább rontja a termelők versenyhelyzetét.
- Egy átlag gazdálkodónak a szokásos központi és helyi adóterheken túl fizetnie kell kárenyhítési hozzájárulást (1-3 ezer Ft/ha), fajtaoltalmi díjat, kamarai tagdíjat, élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, vízi társulatoknak tagi hozzájárulást. Újabb adóteher kedvezőtlen évben akár kigazdálkodhatatlan is lehet.
- A 150-300 Ft/AK aránytalanul magas az eddigi adóterheléshez viszonyítva. Viszonyításként: az állami földek bérleti díja jelenleg 1250 Ft/AK/év.
- Az adókivetés lehetősége nemcsak az adóalanyok, hanem az önkormányzatok szempontjából is diszkriminatív: van ahol bevezetik van ahol nem, ahol bevezetik ott sem egyformák az adottságok, a földek minősége (AK értéke) eltérő, a települések határa különböző méretű.
- Az adókivetés lehetőségéhez nem kapcsolódnak korlátok, az adónak nincs meghatározott maximális mértéke.
- Nem egyértelmű, hogy azokat hogy érinti, akik a saját földjüket vállalkozóként művelik (ők magánszemélyként földtulajdonosok, ugyanakkor őstermelőként, vállalkozóként egyúttal földhasználók is).
- Az adókötelezettek körének pontos meghatározása is aggályos lehet, hiszen az önkormányzatok nem férnek hozzá a földhivatali tulajdonos nyilvántartáshoz, önbevallás esetén a bevallások ellenőrizhetősége is további kérdéseket vet fel.
Ezek alapján az önkormányzati vezetőket arra kérjük, hogy alaposan mérlegeljék az újabb helyi adó bevezetésének lehetőségét és döntés előtt egyeztessenek a helyben lakó gazdálkodókkal, földtulajdonosokkal. A Kormányzat részéről pedig olyan sürgős jogszabály módosítást tartunk szükségesnek, amely nem teszi lehetővé semmilyen földtulajdonhoz, földhasználathoz kapcsolódó adó kivetését.
Közösségi média