A fiatal gazdák kezében van a vidék jövője – Dr. Nagy István volt a vendégünk

A fiatal gazdák kezében van a vidék jövője – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének közel 300 fiatal gazdálkodó részvételével lebonyolított idei országos konferenciáján február 22-én Budapesten.
Az agrárminiszter hozzátette: a magyar mezőgazdaságnak csak akkor lehet igazán jövője, ha a generációváltást – amely ma egyre nagyobb gond – zökkenőmentesen meg lehet oldani. Jelezte: a mostani fiatal generációt a korán túl a gondolkodásmódja is megkülönbözteti másoktól. Ez nagy lehetőség és komoly felelősség is egyben, mivel a vidék jövője a mostani fiatalok kezében van. Ők döntenek tetteikkel ugyanis arról, hogy milyenné válik a jövő. A jövő szempontjából pedig az agrár-generációváltás kulcskérdés, nemzeti ügy – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a döntéshozók feladata, hogy ehhez a folyamathoz biztosítsák a feltételeket., az alapokat az eredményes és hosszú távon fenntartható gazdálkodáshoz. Mindehhez nem elegendő csupán lépéseket tenni, hanem esetenként jelentős ugrásokat is végre kell hajtani.
Ezért a tárcánál dolgoznak azon, hogy a következő években mintegy 100 ezer hektárral megnöveljék az öntözött területek nagyságát hazánkban, ezért még a tavasszal megkezdi működését a Nemzeti Öntözési Központ. Emellett rendezni kívánják az osztatlan közös földtulajdon kérdését is, mert az – mint fogalmazott – gúzsba köti a magyar mezőgazdaságot, versenyképességi hátrányt okoz. A kérdéskör rendezésére olyan törvénycsomag készül, amely várhatóan még az idén hatályba léphet. Jelentős forrásokat kívánnak biztosítani az ágazat fejlesztésére, kapacitásbővítésére, hatékonyságának növelésére. Ezért a minisztériumban azon dolgoznak, hogy a 2020. után kezdődő uniós pénzügyi ciklusban is az agrártámogatások összege megközelítse a mostani szintet. 
Az idei az építkezés éve lesz az agráriumban, ugyanis jelentős összegű támogatást kapnak a fiatalok annak érdekében, hogy a támogatások eredményei megmutatkozzanak a földeken és a gazdaságukban is. A generációváltás elősegítésére egy szakpolitikai program kialakítása is folyik. A miniszter felhívta a figyelmet a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) támogatásra is, amely nemcsak az otthonteremtést, hanem a porta megújulását is szolgálja.

Kis Miklós, az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a Vidékfejlesztési Programban (VP) 18 pályázati felhívás van nyitva és mintegy 270 milliárd forintnyi az az összeg, amire pályázni lehet. A Vidékfejlesztési Program külön  fiatal gazda tematikus alprogram keretében segíti a fiatal mezőgazdasági termelőket. A beruházási jellegű fejlesztésekhez tervezetten 40-50 százalékos alaptámogatás intenzitás mellett plusz 10 százalékpontos többlettámogatásban részesülnek a fiatal gazdálkodók. Ez a támogatás független az előző vagy a mostani időszak fiatal gazda induló támogatás elnyerésétől.    A mostani támogatás keretében 2018. decemberéig mintegy 1040 fiatal gazda számára több mint 39 milliárd forint támogatást ítéltek meg. Ebből az összegből például az állattenyésztő telepek korszerűsítésére mintegy 21 milliárd forint, a kertészeti tevékenység fejlesztésére pedig több mint 12 milliárd forint jutott. Támogatásban részesültek még például az öntözésfejlesztés, a terménytároló építést célzó beruházások is.
Az alprogram másik meghatározó intézkedése a fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatása elnevezésű pályázat volt. A pályázat keretében az újonnan létrehozott mezőgazdasági vállalkozások támogatására az üzleti tervben vállalt, azzal szorosan összefüggő kötelezettségteljesítésre nyerhető 40 ezer eurónak, mintegy 13 millió forintnak megfelelő forrás a 18 és 40 év közötti, megfelelő szakmai ismerettel és szakmai gyakorlattal rendelkező fiatal gazdálkodók számára. Az Irányító Hatóság a rendelkezésre álló forrás kimerülése miatt a pályázati felhívást 2017. július 1-jétől felfüggesztette. A felhívás keretében eddig 1224 kérelem részesült támogatásban mintegy 15 milliárd forint összegben. Az államtitkár közölte, hogy a fiatal gazdák 2020. után is számíthatnak támogatásra. A jövőbeni feltételeket a partnerek bevonásával szeretnék kialakítani.

Papp Gergely a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese előadásában kiemelte: az EU költségvetésének, és így a Közös Agrárpolitika sarokszámainak a körvonalai is kezdenek már kirajzolódni. Ezért már nagyjából látható, hogy milyen átalakulási irányokra lehet számítani. A szakmai főigazgató-helyettes azonban hangsúlyozta: mindezeknél jelenleg még figyelembe kell venni hogy tervezetekről van szó. Jelezte: ezért még nem tudható, hogy a KAP 2020. után melyik évben lesz majd működőképes, mikor kezdődik az új ciklus. Az már most tudható, hogy az unió Közös Agrárpolitikája megújul. De hogy ez hogyan és mikor fog bekövetkezni, az még pontosan nem tudható. A szakmai főigazgató-helyettes saját véleménye szerint a KAP új szabályozása a realitásokat tekintve 2023-ban léphet életbe a dolgok jelen állása szerint. A KAP-ra 2021 és 27 között kevesebb pénzt irányoztak elő az unióban, mint ami a jelenlegi ciklusban rendelkezésre áll. Ez a mostani helyzet szerint 5 százalékkal jelent kevesebb forrást a következő költségvetési időszakban az agrárium számára az Európai Unióban. Hozzátette: ez a források értékét tekintve várhatóan többet jelent, mint 5 százalék, mert előreláthatólag egy 2021-es 100 eurónál a 2027-es 100 euró kevesebbet ér majd. Ezzel a tendenciával több uniós ország, köztük hazánk sem ért egyet.
Papp Gergely elmondta: Magyarországra a tervek szerint a KAP forrásaiból vidékfejlesztésre mintegy 15 százalékkal kevesebb forrás jutna a mostaninál. Ez értékét tekintve 26 százalékkal kisebb forrást jelenthet. Ezzel Magyarország nem ért egyet, amit már az agrártárca hivatalosan jelzett is Brüsszelnek. Mindezt az uniós döntéshozók úgy igyekeztek kompenzálni, hogy a társfinanszírozási összeg arányát a duplájára emelték, vagyis a jelenlegi 15-ről 30 százalékra nőne a társfinanszírozás aránya. Utalt ugyanakkor arra, hogy a fejlesztési pénzek igen fontossá válnak, mivel a globális versenyben csak a folyamatos innováció biztosíthatja a talpon maradást, a versenyképesség növelését.
Felidézte: a KAP reformja lényegében azért került előtérbe, mert az átlag uniós polgár a mezőgazdaságban dolgozóktól egyre inkább elvárja, hogy fenntartható módon gazdálkodjanak, például figyelembe vegyék a klímaváltozást illetve az állatok jólétének biztosítását is. Ezért a politikusok ezen a területen igen nagy nyomásnak vannak kitéve, hogy változtassanak az eddigi hagyományos mezőgazdasági termelésen. Ezért is kötik a támogatásokat a fenntarthatósági elvek alkalmazásához.
A mostani KAP-reform leglényegesebb változása, hogy a fenntarthatósági célok megjelennek a támogatások odaítélésénél. Ezt pedig minden támogatási jogcím, így a közvetlen támogatások esetében alkalmazni fogják. Ezért kell a tagországoknak stratégiai tervet készíteniük a támogatások tervezett felhasználásáról és a támogatásokkal elérni kívánt célokról. Ezen indikátorokat évente elemzik majd Brüsszelben a tervek szerint. Hogy mik lesznek az indikátorok, arról még nincs pontos információ. De arra lehet számítani, hogy a mostaninál is több adatot kell majd közölni a gazdálkodásról. Ehhez egy okostelefon-alkalmazást is kifejlesztenek, amit ha nem használ a gazdálkodó, akkor területalapú támogatást sem kaphat a tervek szerint.
A termeléshez kötött támogatások mértéke a tervek szerint csökkenne, de sok tagállam érvel amellett, hogy maradjon a 13+2 százalékos támogatás. A javaslatok között szerepel a támogatás-maximálás is, az EU Bizottsága szerint ugyanis igazságtalan, hogy a kedvezményezettek 20 százaléka viszi el a támogatások 80 százalékát. Ezért az uniós döntéshozók szerint korlátozni kell az egy kedvezményezettnek kifizethető támogatás összegét. A javaslat szerint egy kedvezményezett maximum 60 ezer eurót, azaz valamivel több mint 20 millió forintot kaphatna.  De ez a keret növelhető volna a foglalkoztatottak számával arányos keretösszeggel, ami még azonban nincs teljesen kidolgozva. Ez az összeg a tervek szerint minimálisan 60 ezer euró, maximum pedig 100 ezer euró lenne, ami így összesen 160 ezer eurós támogatást tenne lehetővé. Ez a konstrukció magyar számítások szerint kedvezően érintheti az állattenyésztéssel foglalkozókat, de kedvezőtlen lehet a családi gazdálkodók számára, ahol nincs jelentős külső foglalkoztatási arány. Jelezte: most még senkinek nem kell csinálnia semmit,mert nincsenek kialakult, végleges álláspontok, de mindenképpen figyelemmel kell kísérni a helyzet alakulását – tájékoztatott Papp Gergely.