Az un. "fiatal gazda újrapontozás" ügy még 2010. nyarára nyúlik vissza. Ekkor a kormányváltás után újonnan kinevezett MVH vezetés döntése alapján újrapontozták az összes 2009-ben beadott fiatal gazda támogatás iránti kérelmet és ez alapján felülvizsgálták az összes akkor már jogerőre emelkedett határozatot. Az újrapontozás után az MVH úgy ítélte meg, hogy 78 fiatal gazdának mégsem jár az a támogatás, amelyről jogerős határozat van a kezében és amely alapján nem egy esetben már meg is kezdték a beruházásokat.

A kiadott visszavonó határozatok szerint azért volt törvénysértő az első támogatást megállapító határozat, mert abban más pontszám szerepel, mint amit a 2010. nyári felülvizsgálatkor megállapítottak. Lényegében ennyire korlátozódott az indokolás.
Az AGRYA 2010. nyarán már hangot adott annak a véleményének, hogy az MVH eljárása törvénysértő és kérte a döntések visszavonását.

A sérelmet szenvedett fiatal gazdák egy része bíróságon támadta meg az MVH támogatást visszavonó döntését. Az eljáró bíróságok az esetek döntő többségében új eljárásra kötelezték az MVH-t, mert a visszavonó határozatot nem indokolta megfelelően, abból nem derült ki, hogy milyen törvénysértés történt, ami megalapozta volna a visszavonást. Nincs tudomása az AGRYA-nak olyan bírósági döntésről, amely jogszerűnek ítélte volna a támogatást visszavonó MVH eljárást.

Néhány esetben a bíróság nem új eljárásra utasította az MVH-t a jogsértések miatt, hanem hatályon kívül helyezte a visszavonó határozatot. Ezzel az érintettek, immáron jogerős bírósági döntéssel a kezükben újra a fiatal gazda támogatás nyertesének érezhették magukat. Sajnos csak nagyon rövid ideig, mert a kifizetési kérelmeiket az MVH felfüggesztette és a Kúriához fordult rendkívüli perorvoslattal és felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a jogerős bírósági döntésekkel kapcsolatosan.
Ekkor, 2011. őszén az AGRYA újra megszólalt az ügyben és kérte, hogy az MVH már a jogerős bírósági döntésekkel összhangban fizesse ki a támogatásokat és saját hatáskörben vonja vissza összes hasonló döntését, állítsa vissza a jogszerű állapotot.

A felülvizsgálati eljárások közel egy év után mostanában záródtak le és kapták meg az érintettek a Kúria ítéletét.

A Kúria két ítéletében azonos módon foglalt állást és kimondta, hogy az MVH újrapontozás során törvénysértő módon járt el, megsértette a közigazgatási eljárási törvény rendelkezéseit. A határozatok indokolásából nem állapítható meg, hogy miben testesült meg az a törvénysértés, ami miatt vissza kellett vonni a támogatási határozatokat. Az MVH határozati indokolásai elégtelenek, semmitmondóak, nem felelnek meg a közigazgatási eljárási törvény minimális elvárásainak.
Megjegyezzük, hogy ha kimutatható lenne bármilyen törvénysértés, akkor az magában az MVH eljárásában elkövetett törvénysértés lehet csak. Az első határozatot is az MVH hozta, így a saját eljárásukban, saját magukról kellene tételesen bebizonyítani, hogy törvénysértő módon jártak el. Nem meglepő tehát, hogy semmitmondó tartalmú indokolások készültek.

Idézetek a Kúriai döntésekből:

"Jelen ügyben az alperes keresettel támadott határozatának indokolása, ahogyan azt az elsőfokú bíróság is megállapította, hiányosságai miatt olyan mértékben nem felel meg a Ket. 72. § (1) bekezdés e.) pontjának, hogy emiatt a határozat felülvizsgálatra alkalmatlan. Ebből a határozatból nem ismerhető meg, hogy konkrétan mely tényekre, bizonyítékokra, jogszabályhelyekre alapítottan minősítette az alperes jogszabálysértőnek  a korábbi határozatát, miért csökkentette le a felperes pontjait.
...
Semmiképpen nem elégíti ki a határozatok indokolásával szemben fennálló törvényi követelményt, hogyha az indokolás csupán a döntés tényét, valamint a konkrét jogszabályhelyek megjelölése nélkül csupán az alkalmazott jogszabályok számát tartalmazza.
...
Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a határozat tényállása, az elfogadott bizonyítékok köre olyan mértékben hiányos, hogy abból a rendelkezés oka, alapja nem állapítható meg. Hiányzik a határozatból, hogy mely bizonyított tényeken alapul azon alperesi megállapítás, hogy a támogatási kérelemnek helyt adó határozat miért nem felelt meg a jogszabályoknak és kérelemre miért 128 pont adható."

Az AGRYA bízik abban, hogy az MVH most már végre kifizeti a jogos támogatást az érintetteknek. Nincs ugyanis olyan további jogi fórum, ahová az MVH még fordulhatna.

A Kúria döntésének azonban kell, hogy legyenek további következményei is. Az újrapontozás miatt kiadott visszavonó határozatok lényegében egyformák, egy számítógépes szoftver generálja azokat, azonos indokolással. Ha akár egy ilyen uniformizált  határozatról kiderül, hogy törvénysértő, akkor az egyben azt is jelenti, hogy az összes határozat törvénysértő. Azok ugyanígy ugyanúgy nem tartalmazzák a pontos okait, magyarázatát a döntésnek. Emiatt az összes újrapontozás miatti visszavonó határozat ugyanúgy törvénysértő, ahogyan a Kúria előtti eljárásban érintett, most már vitán felül törvénysértőnek minősített határozat.

Az AGRYA tehát azt kéri, hogy minden fiatal gazda, akitől, az újrapontozás miatt elvették a támogatást kapja azt vissza. Ennek érdekében az MVH hivatalból járjon el, ne kelljen az érintetteknek ezt külön kérniük. Jogállami viszonyok között ez lehet az egyetlen helyes és méltó eljárás azon túl, hogy az MVH illetékesei elnézést is kérnek az érintettektől.

Ez az ügy sajnos tipikus és rámutat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal tevékenységének, gyakorlatának súlyosan aggályos elemeire. Néhány ezek közül, összhangban a mostani ügy történéseivel.

Az MVH-ra nem vonatkoznak a hatályos magyar jogszabályok. Az MVH dönthet anélkül, hogy a döntését kellően megindokolná. Sajnos általános, nemcsak ebben az ügyben jellemző, hogy a támogatási határozatok indokolásából nem derül ki, hogy azok mi alapján születtek meg.

Az objektív döntéseken alapuló eljárás, mint alapelv inkább az MVH hivatalos kommunikációjában létezik és nem feltétlenül a mindennapi tevékenységben. Az újrapontozási ügyben például több olyan fiatal gazda van, akinek az első körben beadott támogatási kérelmére, ami azóta egy betűnyit sem változott három eltérő pontszámot adott ugyanaz az MVH, egy nyertes pontszámot és két eltérő vesztes pontszámot. Ha egy elbírálási rendszer objektív, akkor minden alkalommal ugyanannyi pontnak kellene kijönni. Ha ez nem így van, akkor az MVH belső rendszerében vannak súlyos problémák.

Sokszor érzik úgy az ügyfelek, hogy nekik soha nem lehet igazuk az MVH-val szemben. Az említett bírósági döntések alapján újrakezdett eljárásokban nem ismert olyan ügy, ahol olyan pontszám jött volna ki, ami alapján a fiatal gazda támogatáshoz juthatna. Ha az MVH egyszer azt mondta, hogy nincs támogatás, akkor nincs támogatás.

Az MVH nagyon speciális módon értelmezi a jogállamiságot. Ebben az ügyben az elsőfokú bírósági döntések jogerőssé váltak, hiszen nincs fellebbezési lehetőség ellenük. Az MVH, mint vélelmezetten jogkövető állami szerv ahelyett, hogy elfogadta és végrehajtotta volna az ítéleteket, rendkívüli perorvoslatot kezdeményezett. Az ezzel feleslegesen eltelt idő az MVH-nak lényegtelen, a gazdának, az ügyfélnek viszont nagyon káros lehet.
Sajnos az látszik, hogy ez a gyakorlat nem nagyon változik. A mostani ügyben, a Kúria kimondta, hogy törvénysértő volt az eljárás és emiatt a támogatást ki kell fizetni. Sajnos az MVH nem tette meg a szükséges lépéseket ennek érdekében. A felülvizsgálati kérelem miatt korábban felfüggesztett kifizetési kérelem eljárást nem folytatták, legalábbis nincs erre utaló információ jelen sajtóközlemény kiadásáig. Emiatt újabb hetekkel meghosszabbodik az az idő, amíg a fiatal gazda végre hozzájut az amúgy jogos támogatásához.

Az AGRYA 2009-óta folyamatosan mondja, hogy átfogó, rendszer szintű, a szervezeti kultúrát is érintő változásokra van szükség a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal működésében. Ezeket a változásokat soha nem késő elindítani, az érintettek, a gazdák ráadásul várják is.