A kárpótlás során visszakapott területekkel, szülőkkel közös családi vállalkozásként indult, és mára a környék egyik legnagyobb gazdaságává fejlődött a Bagdi Róbert vezette Bagdi Birtok Kft. A Berettyóújfalu közelében található Mezősason – „a Bihar szívében“ –, a Kis-Hortobágyként is ismert, részben természetvédelmi oltalom alatt álló területen szántóföldi növénytermesztéssel és juhtartással foglalkozó vállalkozás története 1999-ben indult.

A növénytermesztő-mérnöki végzettségét ekkor megszerző fiatal szakember nagyrészt az induló gazdák számára ebben az időszakban biztosított támogatás segítségével – aminek fele vissza nem térítendő támogatás, másik fele kamattámogatásos hitel volt –, összesen mintegy 50 millió forintból teremtette meg gazdaságának alapjait. Bagdi Róbertnek – aki szerint egy ugyanilyen léptékű beruházáshoz ma legalább 200 millió forintra lenne szükség –, a kárpótlás nyomán a család birtokába került, az induláskor meglévő 60 hektáros területet a jelentősnek mondható induló tőkéjével sikerült megdupláznia, és a korábban itt működő téesz leselejtezett gépparkjával ezen kezdett gazdálkodni. Az első három év nagyon sok nehézséget hozott, és 2002-ben a család többi tagja ki is szállt a vállalkozásból, így 2002 óta egyedül irányítja a gazdaságot. „Ekkor dönteni kellett, folytatom-e. Végül úgy határoztam, hogy veszek egy nagy levegőt, és gyakorlatilag mindent egy lapra feltéve, az addiginál komolyabb beruházásokkal egy korszerű gazdaságot építek ki“ – emlékszik vissza. A géppark régóta esedékes modernizációja azonnal éreztette hatását a terméseredményeken is, az így elért többletjövedelmet visszaforgatva pedig minden lehetséges alkalommal bővítették területeiket. Így jelenleg összesen mintegy 900 hektáron gazdálkodnak – ennek nagyobbik része bérelt terület, és összesen nagyjából 200 hektárt tesznek ki a legelőterületek –, ami a cégvezető szerint a gépparkjukat figyelembe véve közel áll az ideálisnak tekinthető mérethez. „Kezdetektől fogva kitűzött célom volt az 500 hektárt meghaladó birtokméret elérése az ideális gépkihasználás miatt“ – teszi hozzá Bagdi Róbert. Ahogy arra számított is, a 200 és 400 hektár közötti üzemméret mellett találta legnehezebbnek a gazdaságos és hatékony működés biztosítását. A Bagdi Birtok területei öt kilométeres körzeten belül találhatóak, nagyjából négy nagyobb tömböt alkotva, így a négy fő növénykultúrájukat úgy tudják elosztani, hogy az a lehető legkevesebb felesleges mozgással jár.

Pályázatok főszerepben

A cég fejlődése során már az induló támogatással kezdve nagyon sokféle pályázati forrást használtak fel a fejlődéshez, különösen az EU-csatlakozást követően. A különböző pályázatok és egyéb támogatási források nagy lehetőségeket hoztak, de új szemléletmód felvételét követelték meg a gazdálkodóktól is – mutat rá a cégvezető. A pályázatokat nem a termelők üzleti tervei szerint írták és írják ki, így kénytelenek ők alkalmazkodni, és ebből adódik, hogy a legtöbb gazdaságnál a különböző fejlődési lépéseket, illetve gépberuházásokat a pályázatok diktálták.

A cég fő tevékenységét jelentő növénytermesztésben a terület adottságai nagyban meghatározzák az alkalmazható technológiát, és a víz itt különösen nagy kincset jelent. „A szántással veszíti a legtöbb vizet a talaj, ezt itt a legtöbb évben nem engedhetjük meg magunknak“ – így amikor és ahol csak lehet, forgatás nélküli művelést alkalmaznak direktvetéssel. A 15–20 aranykoronás, sok helyen szikes területeken nem szoktak rekord terméseredmények születni, viszont fontos túzokélőhelyek, és a túzok élőhelyvédelmi programnak és az ezzel elérhető többlettámogatásoknak köszönhetően „helyileg a túzok az egyik fő megélhetési forrás" – fogalmaz Bagdi Róbert. Ez természetesen sok kötelezettséget is jelent, egyebek mellett a repcetáblák legalább tíz százalékát hómentesen kell tartani a tél folyamán.
A kezdeti terveknek megfelelően az indulás után nem sokkal a tájra jellemző állattartás is megjelent a cég tevékenységében, és a részben a Hortobágyi Nemzeti Parktól bérelt területeken jelenleg több mint ötszáz hortobágyi rackát tartanak.

A Bagdi Birtok fejlesztési tervei részben a meglévő technológia frissítését és fejlesztését érintik, részben új, falusi-tanyasi turizmushoz kapcsolódó tevékenységek felé szeretnének nyitni. A növénytermesztési ágazatban egyre sürgetőbb a saját tároló- és szárítókapacitás növelése, illetve kiépítése, valamint a géppark fenntartása és fejlesztése. Ez jelenleg elsősorban a precíziós gazdálkodás rendszerének teljeskörű kiépítését jelenti a gépparkon belül, miután a GPS-alapú sorvezetőket már 6-8 éve használják a fontosabb gépeken. „Rohamos a fejlődés a gépek elektronikai felszereltségében és tudásában, a soronként kapcsolható vetés után belátható időn belül elérhető lesz számunkra a soron belül szabályozható tőtávolság is.“

A turisztikai fejlesztések a jelenleg a juhtartás központjául szolgáló tanyaépületre és környékére összpontosulnának, itt azonban a fejlesztési szándéknál és a szükséges tőkénél többre lenne szükség az induláshoz: a már megtervezett beruházást – bár a nemzeti park korábban nem látta akadályát – a környezetvédelmi hatóság elsőre nem engedélyezte.