A kormány földprogramja három lábon áll: az új földtörvényen, a földet a gazdáknak programon, valamint a zsebszerződések elleni fellépésen. Bitay Mártont, a vidékfejlesztési tárca állami földprogramért felelős államtitkárát a Földet a Gazdáknak Program sikeréről, tapasztalatairól és a várható folytatásról kérdeztük.

Beváltotta-e a program a hozzá fűzött reményeket, milyenek a visszajelzések?

Lezárult a Földet a Gazdáknak Program, a sikeressége néhány alapvető tényezőben gyökeredzik. Először is abban, hogy a második Orbán-kormány olyan programot hirdetett, amire korábban nem volt példa. Nem volt átfogó program, ami az állami földeket egységesen hasznosította volna, 2010-ig egyedi elbírálások voltak jellemzőek. Nagyobb részben nem voltak pályázati feltételek, ahol voltak, ott inkább a nagyüzemi gazdaságoknak kedveztek. A bérleti jogért kellett letenni egy vaskosabb díjat, a bérleti díjért pedig licit indult. Ezekkel a feltételekkel a 600 ezer hektárnyi bérbe adott állami föld legjavát 600 haszonbérleti szerződéssel adták bérbe. Ehhez képest a 221 ezer hektárnyi területen, ami a Földet a Gazdáknak Programban részt vett, 6000 nyertes pályázatról számolhatunk be. Arányait tekintve kicsivel több, mint egyharmad területen megtízszereztük az állami földet használók számát. A programot összességében jónak értékeljük, ez a program a kormány fő agrárpolitikájának az egyik lába.

Az állami területek bérbeadásának újragondolásával nőtt a bérbe adott terület nagysága, vagy a bérlők száma nőtt meg az adott területen?

Magyarországon 600 ezer hektár a mezőgazdasági besorolású állami terület, amiből 276 ezer hektár az, amiről a Földet a Gazdáknak Program szól. Ezeknek a területeknek a bérleti szerződései 2017-ig járnak le.

A program sikeressége vitathatatlannak tűnik, mégis sok támadás éri.

A program sikere valóban vitathatatlan. Ha megnézzük a végeredményt, akkor azt tapasztaljuk, hogy a nyertesek 82%-a természetes személy, ők vitték el a területek 72%-át. Sok esetben a vita a nagyüzemektől indult, akik több ezer hektárt veszítettek. A vita ma már nem arról folyik, hogy gazdák nyertek-e, vagy nem gazdák nyertek, hanem hogy miért, s melyik gazda nyert. Az a kisebb probléma, amikor a gazdák firtatják, hogy az egyik miért nyert és a másik miért nem. Ahol föld van, ott vita is van.

A gazdák véleménye hallatszik ezekben a vitákban?

Nem, elsősorban politikai csatazaj hallható. Nagyon érdekes, hogy elsősorban nem a gazdák támadják a programot, hanem az ellenzéki politikusok, akik megpróbálják vidéken feltüzelni a hangulatot, így akarnak szavazatokat szerezni maguknak. Jól tudjuk, a gazdák nem szokták véka alá rejteni a véleményüket, ehhez képest ebben e ciklusban egyetlen érdemi gazdatüntetés sem volt.

Lehet ez egy beletörődés, passzivitás is a gazdák részéről?

Nem hiszem, úgy gondolom a gazdák megértették és elfogadták ezt a programot Egy-egy területre 4-5-szörös a túljelentkezés, rosszul esik kimondanom, de természetes, hogy ennek eredményeként vannak elégedetlenek, hiszen nem mindenki juthat területhez. Mindazonáltal le kell szögeznem: ez a kormány támogatta leginkább a gazdák állami földhasználatát.

Cél az, hogy mindenki elégedett legyen és mindenki nyerjen egy keveset, vagy szempont a gazdaságosság, szakmaiság?

Az átlagos birtoktest mintegy 40 hektár, számításaink szerint ez az a birtokméret, ami a családi gazdasági modell alapja lehet. Az állami földeket kedvezményes haszonbérleti díjért, aranykoronánként 1250 forintért adjuk bérbe. A családi gazdaságok és az agrárközéposztály megerősítése a cél. Ezeket a nemzeti tulajdonú birtoktesteket e cél érdekében kell felhasználni. Nyerjenek minél többen, optimális méretű területeket. Elképzeléseink szerint a vidéki életnek nem a kilátástalan nincstelenséget, hanem a minőségi élet lehetőségét kell jelentenie. Itt minden mindennel összefügg, ezért mondom, hogy egy tudatos nemzetpolitika mellé egy tudatos agrárpolitika társul. E gondolat szolgálatában áll a fiatal gazdák támogatása, a tanyafejlesztési támogatások és minden egyéb támogatási forma.

Mekkora előnyt élveztek a fiatalok a földbérleti pályázatok bírálata során, lehet-e objektivitásról beszélni?

Miután a pályázati nyertesek 82 százaléka természetes személy, jól látható, hogy a Kft.-ket, magyarán a tőkés társaságokat nem preferálta a rendszer. A nyertes természetes személyek több mint 23%-a fiatal gazda. Minden második érvényesen pályázott fiatal gazda nyert. Így összesen 40 ezer hektáron nyert közel 1000 fiatal gazda. A 40 ezer hektár kétharmad Balaton nagyságú területet jelent.
A bírálatnak csak objektív része van, tekintettel arra, hogy a gazdálkodási tervben vállaltak a későbbi szerződés részét fogják képezni. Tehát a pályázó által vállaltakat teljesíteni kell végig a haszonbérleti időszak alatt. A nyerteseknek még csak alig 30%-a lépett birtokba, egy év eltelte után kezdődik a helyszíni ellenőrzés. Minden ellenőrzést szigorúan veszünk, akik nem tartják be vállalásaikat, pórul járnak. A cél nem az, hogy vegzáljuk a gazdákat, hanem hogy kötelezettségeiket betartsák. Az állattartás mindenki számára alapvető feltétel volt. Ezzel is szerettük volna egyensúlyba hozni a szántóföldi növénytermesztés és az állattartás 2010 előtt felborult arányát. Mégis a legfontosabb kihívásnak a magyar termőföld védelmét tartom. A folyamatosan növekvő külföldi nyomás mellé felzárkózott a baloldali ellenzék nagyüzempárti lobbija is. A Gyurcsány Ferenc által vezetett Demokratikus Koalíció programjában azt olvashatjuk, hogy cégek és nagyüzemek számára is meg akarják engedni a termőföldvásárlást.  Gondoljunk bele, ha egy megvesz 500 hektár földet, majd ezt a kft-t megvásárolja egy távol-keleti befektető, akkor abban a pillanatban idegen kézre kerül a magyar föld egy darabja. Mi ezzel szemben a földtörvényben azt rögzítettük, hogy csak helyben lakó természetes személy földművesnek lehet földtulajdona. Mi megvédjük a magyar földet és a családi gazdaságok életérdekeit.