A Bizottság 2011 októberében nyújtotta be a KAP 2014-es reformjára irányuló jogszabályjavaslatait az Európai Parlament és a Tanács részére. Az Európai Számvevőszék megvizsgálta a Bizottság által beterjesztett négy legfőbb rendelettervezetet, és azokról alkotott véleményét a mai napon teszi közzé (1/2012. sz. vélemény).

A Számvevőszék méltányolja a Bizottság erőfeszítéseit a KAP rendelkezéseinek egyszerűsítésére, valamint azt, hogy a Parlament, a Tanács és a Számvevőszék számos észrevételét is figyelembe vette. A Számvevőszék véleménye szerint azonban a szakpolitika jogi kerete még mindig túlságosan bonyolult. A vidékfejlesztési kiadások esetében például a szabályok hat szintjét különböztethetjük meg. A kölcsönös megfeleltetés javasolt átszervezése ellenére a Számvevőszék úgy véli, a szakpolitika bonyolultsága továbbra is megnehezíti az adminisztrációt a kifizető ügynökségek, valamint a kedvezményezettek számára.

Jóllehet a szakpolitika látszólag eredményközpontú, alapvetően mégis továbbra is a kiadásokra és azok ellenőrzésére koncentrál, azaz inkább a szabályszerűségre, mintsem a teljesítményre összpontosít. Elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a vonatkozó rendelet cikkei nem tartalmazzák sem azt, hogy a mezőgazdasági termelőknek milyen konkrét célokat kell elérniük a nyújtandó közvetlen kifizetések folyósításához, sem azt, hogy melyek az elvárt eredmények, és ezek mely mutatókkal mérhetők. A vidékfejlesztés tekintetében a Számvevőszék kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy a javasolt intézkedésekhez egyedi, konkrét célkitűzések társuljanak, és hogy biztosítsák, hogy a támogatás a leginkább rászoruló vidéki térségekre összpontosuljon. Hasonlóképpen nem határozták meg megfelelően a kölcsönös megfeleltetésnek, illetve a közvetlen kifizetések környezetvédelmi („kizöldítési”) összetevőinek célkitűzéseit és elvárt minőségi- és mennyiségi eredményeit. Az ilyen célkitűzések közzététele segítene abban, hogy a szakpolitika a kívánt eredmények elérésére összpontosítson.

A Számvevőszék nyugtázza, hogy a Bizottság törekszik egyrészt arra, hogy a KAP támogatások kifizetése az „aktív mezőgazdasági termelőkre” irányuljon, másrészt pedig arra, hogy a közvetlen kifizetéseket egyenletesebben ossza el a kedvezményezettek között. Ennek ellenére a Számvevőszék szerint továbbra is fennáll a kockázata annak, hogy folytatódhatnak a mezőgazdasági tevékenységet egyáltalán nem végző kedvezményezettek részére történő kifizetések. A Számvevőszék megjegyzi továbbá, hogy a támogatások összegének bizonyos szint feletti csökkentése csupán korlátozott hatást gyakorol majd az újraelosztásra.
A Számvevőszéknek ezenfelül kétségei vannak afelől, hogy a javasolt intézkedések közül néhány eredményesen végrehajtható-e anélkül, hogy túlzott adminisztratív terhet róna a tagállami irányító hatóságokra és a termelőkre. A helyzet megoldása érdekében a Számvevőszék javasolja az „aktív mezőgazdasági termelő” általános és egyszerű fogalommeghatározásának elfogadását, valamint a Bizottság megbízását az ebből eredő jogszabályok oly módon történő rendezésével, hogy az lehetővé tegye a Szerződésben előírt magas szintű célkitűzések elérését, vagyis a mezőgazdasági termelékenység, és egyúttal a mezőgazdasági tevékenységet végzők jövedelmének növekedését.

A Számvevőszék megjegyzi, hogy a Bizottság becslése szerint a javasolt reform valószínűleg 15 százalékkal növeli a közvetlen kifizetési rendszerek irányítási költségét, amelyet a tagállamok fognak viselni; és hozzáteszi, hogy nem áll rendelkezésére információ azzal kapcsolatban, hogy az irányítás vagy a szakpolitika hatékonyságának a növekedése mennyiben ellensúlyozhatja ezeket a többletköltségeket.

A Számvevőszék véleménye szerint a következő pénzügyi időszak kezdetén a Bizottságnak, mint a költségvetés végrehajtásáért végső soron felelős szervnek, felül kellene vizsgálnia a tagállami irányító- és kontrollrendszerek működését. Egy ilyen felülvizsgálat csökkentené annak a kockázatát, hogy egy hiányosság csak későbbi ellenőrzések alkalmával derül ki (ami pénzügyi korrekciókhoz vezethet).

A jogszabályjavaslat rendelkezik az újonnan belépő (főként az agrártevékenységüket megkezdő, fiatal) mezőgazdasági termelőknek 2014-ben nyújtandó támogatási jogosultságokról. A Számvevőszék azonban aggályát fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jogosultság ilyetén hozzáférhetősége az elkövetkező években biztosítva lesz-e. A Számvevőszék ezen felül megjegyzi, hogy a 2014-ben történő támogatási jogosultság igénylésének feltételeként szabott, 2011. évre vonatkozó aktív támogatási jogosultság (vagy igényelt SAPS támogatás) megléte valószínűleg új belépési akadályt jelent majd az új termelőknek. A Számvevőszék úgy véli, megfelelő biztosítékokat kell nyújtani ezen akadályok felszámolásához.

A Számvevőszék megítélése szerint a tagállami kifizetések „visszavonására”, „csökkentésére” és az azokból történő „kizárásra” vonatkozó rendelkezések tervezetének szövegezése és hatálya egyaránt zavaros. A Számvevőszék arra a megállapításra jutott, hogy ezeket a rendelkezéseket egyszerűsíteni kell oly módon, hogy biztosítsák egy jól meghatározott terminológia következetes használatát, valamint lehetővé tegyék annak az alapelvnek az érvényesülését, hogy a szabálytalanságok támogatáscsökkentést vonjanak maguk után és legyenek feltüntetve a tagállamok és a Bizottság vonatkozó statisztikai kimutatásaiban.

Végezetül a Számvevőszék szeretné kihangsúlyozni, hogy a reform eredményessége egyrészt a Bizottság által kidolgozandó „végrehajtási rendelkezések” egyértelműségén múlik majd, másrészt azon, hogy a kifizető hatóságok milyen gyorsan igazítják majd eljárásaikat és rendszereiket a változásokhoz (az átállási időszak ugyanis a bizottsági végrehajtási rendelkezések elfogadásától számított 12–24 hónapig is eltarthat).

A közös agrárpolitika (KAP) reformjáról szóló bizottsági jogszabályjavaslatokra vonatkozó számvevőszéki véleményt Michel Cretin, az Európai Számvevőszék tagja mutatja be április végén az Európai Parlamentben.